A Népszabadság 2009-es cikke a magánnyugdíjpénztárakról
Népszabadság
A Népszabadság 2009-es karikatúrája
A PSZÁF adatai szerint 466 milliárd Ft-ot vesztettek 2008-ban a magánnyugdíjpénztárak. Valamennyi tag számláján kevesebb pénz volt az év végén, mint egy évvel korábban, s kevesebb, mint amennyit az évek során befizettek. Felvetődik a kérdés: mi hasznuk van akkor a magánnyugdíjpénztáraknak?
Magyarországon előfordul, hogy az ellenzék és az ellenzéki sajtó vehemensen, ész nélkül támadják a kormány munkáját. Ilyenkor igazat írni nem szabad, amit a kormány tesz, az rossz és gonosz. Sőt, egy-két pillanatra még adócsalókból, okirat-hamisítókból, tolvajokból is összeállhat az “ellenzéki hősök” szapora kórusa. Már csak ezért is érdemes figyelmesen elolvasni, hogy mit írt a Népszabadság a magánnyugdíjpénztárakról 2009-ben, amikor még nem volt kötelező imádni őket. Akkor még az igazat is meg lehetett írni a pénztárak által okozott kárról. Az alábbiakban a Népszabadság egy 2009. április 30-i cikkét olvashatják.
A nyugdíjreform bevezetésekor feltételezettekkel szemben a pénztárak nem segítik a gazdasági fejlődést, sőt, rontják a magyar gazdaságról alkotott képet, s egyáltalán nem biztos, hogy a magánpénztárak tagjainak magasabb lesz a nyugdíja, mint azoknak, akik kívül maradtak. A tyúk nem tojik aranytojást, a leghasznosabb az lenne, ha a magánnyugdíjpénztárakat megszüntetnék. Ez évente legalább 500 milliárd Ft-tal csökkentené a költségvetés kimutatott hiányát, s a GDP nyolc százalékával csökkentené az államadósságot. Ha erre nincs lehetőség, második legjobb megoldás, ha a tagság önkéntessé válik.
Halmozódó hiány
A jelenlegi nyugdíjasok nyugdíja nem csökkent a magánnyugdíjpénztárak megjelenésekor, a társadalombiztosításnak tehát hiánya keletkezik, mivel az aktív keresők nyolc százalék járulékot a magánpénztárakba utalnak, ennyivel kevesebbel finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjakat. A hiány akkor szűnik meg, amikor valamennyi nyugdíjas pénztártag lesz, 2040 körül, mert akkor a csökkentett járulékból csak csökkentett, a nem pénztártagokénál 25 százalékkal kisebb nyugdíjat kell fizetni.
A magánnyugdíjpénztárakba átutalt járulék miatt keletkező hiányt a költségvetés megtéríti a társadalombiztosításnak. Ez 2009-ben 365 milliárd Ft, a GDP mintegy 1,3 százaléka. Ezzel növekedik a költségvetés hiánya, emiatt a költségvetés állampapírokat bocsát ki. Jelenleg az emiatt keletkezett államadósság már a GDP mintegy 8 százaléka, s a folyamatos hiányképződés végén, 2040 körül, várhatóan az akkori GDP 40-50 százalékát is eléri. A tb-hiány miatt keletkezett államadósság kamatai is terhelik a költségvetést, jelenleg 180 milliárd Ft-tal, a GDP 0,6 százalékával. Összességében tehát a magánnyugdíjpénztárak léte az éves költségvetési hiányt mintegy 1,9 százalékkal növeli. A hiány a következő években tovább nő, mivel jó néhány évig még azok mennek nyugdíjba, akik nem pénztártagok, tehát teljes nyugdíjjárulékukat a tb-be fizették, s teljes nyugdíjukat a tb-től kapják, míg a helyükbe pénztártagok lépnek, akik nyugdíjjárulékuk egy részét magánnyugdíjpénztárba fizetik. A későbbiekben viszont, amikor már a pénztártagok is tömegesen nyugdíjba vonulnak, a felhalmozódott államadósság kamatterhe lesz lényegesen magasabb.
Ha a pénztárak vagyonukat teljes egészében magyar állampapírba fektetik, ugyanannyi állampapírt vásárolnak, mint amennyit a költségvetés a pénztárak léte miatt bocsát ki. Az állampapírok után a pénztárak hozamot kapnak, s ezt ugyancsak állampapírokba fektetik. Amikor a pénztártag nyugdíjba megy, a pénztárban felhalmozott vagyona, amit életjáradékra vált, átlagában pontosan annyi lesz, amekkora államadósság létrejött annak következtében, hogy belépett a magánnyugdíjpénztárba, illetve valamivel kevesebb a pénztárak költségei miatt. Mivel a pénztártag vagyonával szemben államadósság áll, amit a következő generációnak kell törlesztenie vagy kamatait fizetnie, a pénztártag nyugdíját is a következő generáció fogja fizetni. Nem lehet előre tudni, az a nyugdíjas jár-e jobban, aki pénztártag volt, vagy az, amelyik nem. De az biztos, hogy ha a nyugdíjas jobban jár, a következő generáció többet fizet.
Se haszon, se euró
A pénztárak létrehozásának egyik célja az volt, hogy részvénybefektetéseikkel a magyar vállalatok pótlólagos tőkéhez jussanak, s ennek következtében növekedjen a gazdaság teljesítménye. A magyar tulajdonú kis- és középvállalatok valóban tőkehiányban szenvednek, de túl kicsik ahhoz, hogy tőkéjüket nyilvános részvénykibocsátásokkal növeljék. A nagyvállalatok, amelyek számára a tőzsde valóban alternatíva, külföldi tulajdonban vannak, s nem érdekük a magyar tőzsdei jelenlét. A pénztárak tőzsdeélénkítő hatásának hiányát jól mutatja, hogy a budapesti tőzsdén a rendszer bevezetése előtt több részvény forgott, mint ma. Nemzetközi vizsgálatok is alátámasztják, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem fejlesztik a tőkepiacot. A részvények hozamai hosszú évek átlagában magasabbak, mint az állampapírokéi. Ha a pénztárak ügyesen adnak-vesznek részvényeket, a pénztártag életjáradékra átváltható vagyona nagyobb lesz, mint ha a pénztár csak állampapírba fektetett volna. Ebben az esetben az állampapír- és a részvényhozam különbözete a nyugdíjas nyeresége.
Ez a nyereség azonban társadalmi szinten nem jelentkezik. Mivel a magánnyugdíjpénztárak nem vásárolják meg az összes állampapírt, amit a megjelenésük miatti tb-hiány pótlására bocsátanak ki, csökken az állampapírok iránti kereslet, és nő a hozamuk. Ugyanakkor nő a részvények iránti kereslet, ez növeli az árfolyamot, s ezen azok profitálnak, akik már korábban részvénybe fektettek. A magasabb árfolyam csökkenti a részvények hozamát.
Az euró bevezetését az EU a maastrichti kritériumok teljesítéséhez köti, amelyek közül számunkra az államadósságra és a költségvetési hiányra vonatkozó feltétel teljesítése jelentős problémát okoz. E kritériumok az EU számára azért lényegesek, mert a valutaövezeten belül teljesen szabad a tőkemozgás, s egy ország túlzott költségvetési hiánya tőkét von el a többiektől.
A kritériumok célszerűségének elemzése nem tárgya e cikknek, azt azonban meg kell jegyezni, hogy a magánnyugdíjpénztárak miatt létrejövő költségvetési hiány nem von el tőkét sehonnan, hiszen a hiánynyal megegyező tőkekínálat jelenik meg a pénztáraknál. A pénztárakat üzemeltető újonnan csatlakozott EU-országok ezért azt javasolták, hogy a kritériumok teljesítésénél a pénztárak miatti hiányt ne vegyék figyelembe. Az EU illetékesei ezt nem fogadták el, s egy közgazdaságilag értelmetlen kompromisszum született. A pénztárak által generált hiánnyal csak 2009-ig, évente csökkenő mértékben szabad csökkenteni a hiányt. Az euró bevezetése szempontjából kulcsfontosságú következő években tehát már semmilyen korrekcióra nem lesz mód, s persze az euró bevezetése után sem.
S ha megszűnnének…?
Ha a magánnyugdíjpénztárak megszűnnének, s a jelenleg oda folyó járulék ismét a TB bevételeit gyarapítaná, a költségvetési hány 1,3 százalékkal csökkenne. Ha a felhalmozott vagyon visszaszállna az államra, az államadósság mintegy 8 százalékkal csökkenne, s megszűnne az állam kamatfizetési kötelezettsége az államadósság e része után. Ez a költségvetési hiányt további 0,6 százalékkal vinné lejjebb.
Az alacsonyabb költségvetési hiány és államadósság-állomány alacsonyabb országkockázatot, az államadósság olcsóbb finanszírozását jelenti. (Ennek hatását nem számszerűsítettem.) A csökkenő országkockázat olcsóbb hitelfelvételi lehetőséget biztosít a magyarországi bankok, vállalatok és a lakosság számára is.
A pénztárak megszűnése esetén a pénztárak volt tagjai is teljes tb-nyugdíjat kapnának, ugyanannyit, mint akik nem voltak tagok. A magasabb tb-nyugdíjhoz szükséges többletbevétel az akkori járulékfizetők befizetéseiből rendelkezésre fog állni, hiszen nem fogják már járulékaik egy részét a magánpénztárakba irányítani.
A nyugdíjrendszer átalakítása érdekében a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal javaslatokat készít. Egy olyan rendszer kialakításán dolgoznak, amely megteremti a tb- nyugdíjrendszer egyensúlyát, tehát hogy a háromnegyed nyugdíjjárulék-fizetés és a háromnegyed nyugdíj egyensúlyban legyen. Az új nyugdíjrendszert a magánnyugdíjpénztárak megszűnése nem érintené: ha a háromnegyed befizetés és a háromnegyed kifizetés egyensúlyban van, egyensúlyban lesz a százszázalékos befizetés és a százszázalékos kifizetés is.
A nemzetközi pénzügyi válság hatására kialakult bizalmi válság miatt gyors intézkedéseket kell tennünk a költségvetési hiány mérséklésére. A terítéken lévő javaslatok: az áfa emelése, a támogatások csökkentése csökkentik a keresletet, növelik a munkanélküliséget. A pénztárak megszüntetése esetén az államháztartási egyenleg úgy javulna, hogy nem csökkenne az életszínvonal, nem nőne a munkanélküliség.
A magánnyugdíjpénztárak felszámolása esetén megtakarítanánk a pénztárak működési, vagyonkezelési költségeit is, melyek tavaly mintegy 37 milliárd Ft-ot tettek ki.
A remény az volt, hogy a pénztárak erősítik majd a járulékfizetési fegyelmet, a rendszer átláthatósága és a pénztári vagyon örökölhetősége miatt. Ez a remény enyhén szólva naivitásnak bizonyult. A tb-nyugdíj ugyan nem örökölhető, de vannak az örökléshez hasonló elemei: az özvegyi nyugdíj és az árvajáradék. Ezek nagyobb szociális biztonságot nyújtanak, mint a pénztári vagyon örökölhetősége.
Azt is várták, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer mentes lesz a politika szeszélyeitől. Nem lett az. A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény a megalkotása óta több mint kétszáz helyen változott, ami azt mutatja, hogy a pénztárak sem függetleníthetők a mindenkori politikai szándéktól. A pénztári nyugdíjak nagysága is módosítható lesz az adózási szabályok és a szabályozórendszer változtatásával. A járadékok folyósítására még nem alakultak szervezetek, elképzelhető, hogy nem, vagy csak irreálisan magas áron akad majd erre magánvállalkozó. Ebben az esetben az államnak kellene a járadékot folyósítania, ami további politikai függőséget jelent.
Az a feltételezés sem igazolódott, hogy a tagok átlépnek a jobb teljesítményt mutató pénztárakba, ezért a pénztárak érdekeltek lesznek a minél magasabb hozamban. A pénztárak között minimális a vándorlás, s az új belépők sem a teljesítmény, hanem az ismertség, az ügynöki tevékenység és a munkahelyi ajánlás alapján választanak. A lakosság pénzügyi kultúrája nem elégséges ahhoz, hogy a pénztárak teljesítményét elemezze. Kívánatos a lakosság pénzügyi képzése, de társadalmilag hasznosabb, ha ki-ki saját szakmájában képezi magát, s nyugdíja nem pénzügyi ismereteitől, hanem a szakmájában elért sikereitől függ.
A magánnyugdíjpénztárak létrehozásakor a döntéshozók úgy számoltak, hogy a pénztárak működése következtében nő a nyugdíj. A Magyar Nemzeti Bankban készült tanulmány (Orbán Gábor-Palotai Dániel: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, 2005.) nem támasztja alá ezt a feltételezést. A tanulmány szerint a költségvetési támogatásra nem szoruló, a tb-nyugdíjjal egyenértékű pénztári nyugdíjhoz 2,7 százalékos reálhozam szükséges. Ez azonban csak azoknak nyújt a tiszta tb-rendszerűvel egyenértékű nyugdíjat, akik egész életükben tagjai voltak a magánnyugdíjpénztárnak. Akik önként léptek be egy pénztárba, csak akkor nem járnak rosszabbul, ha ennél jóval magasabb a hozam. Mivel a pénztárak tízéves reálhozama jelenleg negatív, erősen kérdéses, mikor tudják teljesíteni ezt a hozamkövetelményt, ha egyáltalán. Különösen éles lesz ez a probléma 2013 után, amikor nagyobb számban kezdenek nyugdíjba vonulni azok, akik a pénztárak megalakulásakor önként csatlakoztak. Mivel 2001-ben megszűnt a rendszer alapvető elemét képező garancia, amely a magánnyugdíjpénztári nyugdíj minimális szintjét biztosította, elképzelhető a tömeges elégedetlenség, minek folytán az állam arra kényszerülhet, hogy a magánnyugdíjpénztári nyugdíjat kiegészítse. (Újabb politikai függőség.)
S mi lesz, ha húsz-harminc év múlva, amikor már minden évben tömegek váltják át felhalmozott követelésüket járadékra, a mostanihoz hasonló válság söpör végig a világon? Ekkor azok, akik rossz évben mennek nyugdíjba, 15-25 százalékkal kevesebb járadékot fognak kapni életük végéig, mint a néhány évvel korábban vagy később nyugdíjba vonuló kollégájuk. Igazságtalanságok a tb-rendszerben is előfordulhatnak a politikai cikcakkok miatt, de ilyen mértékűek nem.
És máshol?
A magyarhoz hasonló magánnyugdíjpénztárakat latin-amerikai országokban hoztak létre a nyolcvanas években. A kilencvenes években a Világbank a volt szocialista országokba exportálta a rendszert, a legfejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező Csehország és Szlovénia kivételével. A fejlett országokban is léteznek hasonló pénztárak, de azok nem az állami TB átalakításával jöttek létre. Ezek a magyar önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlíthatók.
A magyar magánnyugdíjpénztárakhoz hasonló nyugdíjrendszerek első átfogó, máig is érvényes megállapításokat tartalmazó kritikáját Peter Orszag és Joseph Stiglitz tette közzé 1999-ben (Rethinking Pension Reform: Ten Myths About Social security Systems – The World Bank, Washington DC.). Orszag jelenleg a Fehér Ház Költségvetési Hivatalának vezetője, az Obama-kabinet tagja. Stiglitz korábban Bill Clinton elnök közgazdasági tanácsadó tanácsának elnöke volt, közgazdasági Nobel-díjas. A Világbank az utóbbi években felülvizsgálta a nyugdíjpénztárakra vonatkozó korábbi álláspontját, és ma már nem áll ki teljes mellszélességgel a pénztárak mellett.
Argentína tavaly novemberben megszüntette a magánnyugdíjpénztárakat, ott ennek hatására a GDP egy százalékával csökkent a költségvetési hiány s tíz százalékponttal az államadósság. A döntés októberi bejelentésekor, majd a novemberi parlamenti szavazás után esett a tőzsde, de mindkét esetben néhány napon belül korrigált, s 2008-ban összességében a régió tőzsdéivel azonos teljesítményt mutat.
Szlovákiában és Horvátországban néhány hónapja lehetővé tették a visszalépést a magánpénztárakból a tb-rendszerbe, s nem lesz kötelező a pályakezdők belépése a pénztárakba. Romániában a magánpénztárakba átirányított járulék emelését halasztották el.
A második opció
A lakosság általában közömbösen viszonyul a pénztárakhoz, sokan azt sem tudják, melyikhez tartoznak. A tavalyi siralmas hozamok után a döntő többség valószínűleg nem ellenezné a pénztárak megszüntetését.
A megszüntetés felvethet alkotmányos aggályokat , mivel úgy értelmezhető, hogy a tagok tulajdonát államosítják. De kérdéses, hogy a magán-nyugdíjpénztári követelést tulajdonnak tekinthetjük-e, ugyanis a tulajdon fogalmához hozzá tartozik a szabad rendelkezés, míg a magán-nyugdíjpénztári követeléssel a tag nem rendelkezhet szabadon: csak életjáradékra válthatja, s azt is csak szigorú szabályok szerint. A megszüntetésért cserébe a tagok harmadával magasabb tb-nyugdíjat kapnak, ami bőséges kompenzáció.
Ha mégis a pénztárak megszüntetése elleni érvek kerülnének túlsúlyba, még mindig van egy lehetőség. A szlovák és a horvát példa alapján egy bizonyos határidőig meg lehetne engedni a tb-rendszerbe való viszszalépést, s meg lehetne szüntetni a pályakezdők kötelező belépését. A lehangoló hozamok miatt valószínűleg tömegesen választanák a visszalépést, s csak kevés pályakezdő lépne be önként. A költségvetés terheit ez is jelentősen mérsékelné.
Köszönjük. Ez sokat mondó.
“A magánnyugdíjpénztárak létrehozásakor a döntéshozók úgy számoltak, hogy a pénztárak működése következtében nő a nyugdíj. A Magyar Nemzeti Bankban készült tanulmány (Orbán Gábor-Palotai Dániel: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, 2005.) nem támasztja alá ezt a feltételezést. A tanulmány szerint a költségvetési támogatásra nem szoruló, a tb-nyugdíjjal egyenértékű pénztári nyugdíjhoz 2,7 százalékos reálhozam szükséges. Ez azonban csak azoknak nyújt a tiszta tb-rendszerűvel egyenértékű nyugdíjat, akik egész életükben tagjai voltak a magánnyugdíjpénztárnak. Akik önként léptek be egy pénztárba, csak akkor nem járnak rosszabbul, ha ennél jóval magasabb a hozam. Mivel a pénztárak tízéves reálhozama jelenleg negatív, erősen kérdéses, mikor tudják teljesíteni ezt a hozamkövetelményt, ha egyáltalán. Különösen éles lesz ez a probléma 2013 után, amikor nagyobb számban kezdenek nyugdíjba vonulni azok, akik a pénztárak megalakulásakor önként csatlakoztak. Mivel 2001-ben megszűnt a rendszer alapvető elemét képező garancia, amely a magánnyugdíjpénztári nyugdíj minimális szintjét biztosította, elképzelhető a tömeges elégedetlenség, minek folytán az állam arra kényszerülhet, hogy a magánnyugdíjpénztári nyugdíjat kiegészítse.”
Ez szép összefoglaló volt.
A helyes irány is lehetne ez, csak a következő cikk lehetne az, hogy a közel 3000M amit ki államosítanak, mi lesz vele? Mert bizony az szép mese, hogy ezt visszakapja az ember, de már nem vagyunk óvódások..
Továbbá az egykulcsos rendszer is azért kellett, hogy 50% adót vessenek az emberre? Erről is kérnék egy kis infót, mert teljesen megértem, hogy ezt a témát nem merik érinteni az adminok, hiszem fanatikusnak kell lennie hozzá, hogy megegye az ember.
NYOLC KÖZGAZDÁSZ NYILATKOZATA
“Mi, magyar közgazdászok, akik részt vettünk az elmúlt évtizedek eredményes reformjainak kidolgozásában és megvalósításában, és elkötelezettek vagyunk Magyarország gazdasági felemelkedése és európai integrációja mellett,
– megdöbbenéssel látva a jelenlegi kormánynak az elemi gazdasági ésszerűséget sutba dobó, a Köztársaság alkotmányát és az Európai Unió normáit semmibe vevő akcióit a nyugdíjrendszer szétverésére, az adórendszer felforgatására és a szükséges reformok további elodázására,
– tekintettel arra is, hogy a kormány ugyanúgy, ahogy a magánnyugdíjakkal kapcsolatos szándékait a választások előtt titkolta, most is titkolja, hogy ha sikerülne felszámolnia a magánnyugdíjrendszert, mit tervez az állami nyugdíjakkal, és azt is, hogy pótolja-e és hogyan a különadókat, ha azok meghirdetett alkalmazási ideje lejár,
– minthogy a kormány politikája a gazdasági egyensúly újabb megbomlásával, Magyarország tartós leszakadásával fenyeget, és veszélybe sodorja magyarok millióinak időskori megélhetését,
1. arra bátorítjuk a magánnyugdíjpénztárak tagjait: tartsanak ki a magánpénztárak mellett, ragaszkodjanak a sok-sok év alatt képzett megtakarításukhoz, öregkori megélhetésük biztos alapjához;
2. támogatunk minden hazai és európai jogorvoslati lépést a nyugdíjpénztári tagok és a különadókkal sújtott személyek és vállalkozások érdekeinek védelmében;
3. felhívjuk az európai politikai és gazdasági közvéleményt, az Európai Unió felelős tisztségviselőit, hogy vessék latba befolyásukat a jelenlegi magyar kormány kalandor lépéseivel szemben, amelyek ellentétesek azokkal a közösségi normákkal, amelyek követésére Magyarország a csatlakozáskor kötelezettséget vállalt.
Budapest, 2010. november 29.
Bauer Tamás
Békesi László
Bokros Lajos
Csillag István
Mihályi Péter
Petschnig Mária Zita
Simonovits András
Soós Károly Attila”
Nyolc MSZP-SZDSZ-es kommancs alá Lenin már csak azért nem fér ki, mert meghalt. De ilyen emberek ne nyüszítsenek, mert kilóg a lóláb.
A nyugdíjpénztárak lenyelték a befizetett pénzt, az állam és a magánemberek egyaránt sokat veszítettek velük. Arra voltak jók, hogy sok milliárd forintot lenyúljanak az MSZP-s felügyelőbizottsági tagok havi apanázsára.
Manitu: Persze, lenyelték a pénzt, meg eltőzsdézték, azért kell most a kormánynak az a 3000 milliárd. Az egyik legnagyobb nyugdíjpénztár az OTP-é, Csányi Sándor neve mond valamit? Tudod, akivel Orbán meccsre jár. Biztos nagy MSZP-s.
Csepeli, hülyének ne tetesd magad. Vona együtt jár Gyurcsánnyal a Parlamentbe, de nem puszi barátok. A futballszeretet sem jobboldali vagy baloldali dolog. A magánnyugdíjpénztárak jelentős részében MSZP-s politikusok lettek az FB tagok. Nem véletlen. A pénztár szabadon lenyúlhatta a pénzünket (kötelező volt belépnünk), az MSZP-s politikusok meg szabadon felmarkolhatták ezért a baksist.
Manitu:
Nekem azért úgy tűnik, elég jóban vannak:
http://csepel.info/wp-content/uploads/540OrbanV.jpg
http://www.fn.hu/cikk/00260000/262718/4.jpg
“A magánnyugdíjpénztárak jelentős részében MSZP-s politikusok lettek az FB tagok.”
Igazán? Nosza, sorold a neveket!
Milyen vicces, amikor már nincs észérved a lopás folytatására 😀
És milyen vicces, amikor kiderül, hogy a balliberális média is pontosan tudta, mekkora lenyúlás a nyugdíjpénztár, legalábbis addig, amíg a jobboldali kormány helyére em tette a dolgokat.
Te biztos kimész tüntetni, ahelyett, hogy simán odaadnád az utolsó forintjaidat is Gyurcsánynak meg Mekkházynak. Ha nem változtat a kormány, valszeg oda jutna ugyanis a pénzed, az ő és elvtársaik zsebébe.
Szép álmokat Csepeli!
Manitu:
Szerinted, miért van az, hogy a mnyp is az OTP írták ki, a CBA-ra pedig az áruház láncok megadóztatását és még lehetne sorolni, ha már másokat lehülyézel, előbb gondolkozz!
Kíváncsi lennék az érveidre?
Egy érdekes cikk az amnéziás politikusokról:
http://torokgaborelemez.blog.hu/2010/11/30/291_kommunikacios_hiba
Manitu: Speciel most te akarod önként és dalolva átadni az összegyűjtött egymillió forintodat Orbánnak, csináljon vele, amit akar.
LEJÁRT SZAVATOSSÁGÚ KORMÁNY
(Petschnig Mária Zita írása)
„Ne lopj!” – adta parancsolatba Mózesnek és népének a jó Isten, és ezt jobb kultúrkörökben be is szokták tartani. A Fidesz most írja ki magát az európai kultúrkörből, amikor olyan törvényt terjeszt elő, amely ellopja az embereket megillető jövőbeli jövedelmek egy részét.
Ezt csak akkor nem teszi meg, ha az emberek önként átadják magánpénztári megtakarításaikat az államnak, és nem kérik, hogy a munkaadójuk által befizetett járulékok egy részét a számlájukra utalják át. Vagyis a lopástól csak a választópolgárok döntése tartja vissza a Fidesz-KDNP kormányt. (Ilyet tenni kereszténydemokratáknak különösen nem illenék!)
Abból a polgárjogilag is megtámadható helyzetből, hogy a munkaadók által fizetett 24 százalékos járulékért cserébe csak az első pillérben lévőknek adnának nyugdíjat, a másodikban maradóknak nem, a kormány a képmutatás magasiskolájának felmutatásával jött ki: a járulékot átkeresztelte nyugdíjadóra, és így az már tetszőlegesen felhasználható a költségvetés bármilyen folyó kiadására.
A Fidesz-KDNP-vezette kabinet a nyugdíjrendszer visszareformálásával tehát nemcsak hatalmas vagyonhoz jut, hanem szabadon felhasználható forráshoz is, amit fel is fog használni. Döntésével a minimális garanciáját is kikapcsolta annak, hogy a mai aktívak nyugdíjazásukkor ne legyenek tökéletesen kiszolgáltatva az államháztartás jövőbeni állapotának, amelynek bevételei a népesség elöregedésével meg fognak csappanni. Erről a jövőről a törvény előterjesztői hallgatnak, illetve közvetve azt üzenik, hogy nálam, az államnál jobb helyen lesz a pénz, mint az azt eltőzsdéző magánpénztáraknál. (Ilyen alapon az önkéntes nyugdíjpénztárakat is fel kellene számolni!) Meg azzal hitegetik a nagyközönséget, hogy akkora növekedést fognak a most bespeizolt pénzekből beindítani, amiből mindenki gyarapodni fog. (Ez az új gazdaságpolitika lényege, szemben az elődök osztogató jellegűjével.)
Magyarországon a választópolgárok már igazán sok tapasztalatot gyűjthettek össze arról, mennyire jó gazdája az állam a pénzeknek, a vagyonoknak, és a hatalmon lévők szava milyen rövid ideig őrzi meg a minőségét. Az Orbán-kormány szavatossága eddig tartott. Lejárt.
A kommancsok szerintem hallgassanak ha a tisztesség kerül szóba.
Ne szóljanak hozzá ahhoz ami nekik nincs.
Gordon: Elkezdtem keresni, hogy a cikkben vajon merre van szó kommunistákról, tudsz benne segíteni?
De szerintem az adminok nem kommunisták – ma még van értelme ennek a szónak, egy diktatórikus országban.. -?
De tény, hogy tisztességük az nincsen, de kinek van?
Az állami a tuti.
A jövő évi nyugdíjjakól már az idén 1.1% lett ellopva.
Matolcsy saját pénzét a pénztárakra bízta
Matolcsy György önként lett nyugdíjpénztártag, és akkor sem lépett vissza a tisztán állami rendszerbe, amikor erre lehetősége nyílt. A nyugdíjpénztárak 1998-as indulásakor csak a pályakezdőket kötelezték a belépésre, mások szabadon dönthettek, belépnek-e. Közéjük tartozott Matolcsy is. Sőt: korosztályának az elmúlt tizenkét évben többször is volt lehetősége visszalépésre, legutóbb tavaly, amikor az ötvenkét évesnél idősebbek választhatták az államot. Matolcsy még akkor is jobbnak látta nyugdíját az állam helyett a pénztárakra bízni. A kormány többi tagját hiába kérdeztük, mivel nem közérdekű adatról van szó, titkolják, ki volt eddig pénztártag.
Ez bizony így van !
A jelenlegi magánnyugdíj pénztártagok többsége nem kötelező alapon lépett be .
A koránt sem titkos
ámde nem publikus adatok szerint
max egy harmad az a magán nyugdíjpénztár tag aki kötelezően lépett be.
alegjobb:
Azóta már tudjuk, hogy a felesége intézi ezt, most vagy rákeni akarja vagy azt mondja, hogy a neje jobban ért hozzá vagy csak szimplán nem akarta Ő is megszívni, amíg szépen biztosították róla, hogy kap majd kicsit több pénzt a leosztáskor 🙂
Egy pár ,,értelmesnek” leírnék pár konkrét adatot!
Ezek teljesen valós magánjellegű adatok csak sok hülye fideszes droid ( ugyanígy vannak szoci droidok is) nem veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek valaminek.
Az én számlámon a 2009 dec.31-es záróegyenleg 4 138 422 Ft
Befektetési tevékenység tárgyévi azaz 2009. évi eredménye 905 064 Ft
Portfoliót lehetett választani:a növekedési portfolió nettó éves hozama: 33,51%
a kiegyensúlyozotté:21,72%
a klasszikusé 10,11%
a függő portfolióé:13,77% hozammal gyarapodott 2008 dec.31 és 2009 dec 31 közötti időszakban.
Szeretném látni most azoknak az adatait is akik hurráznak azért mert a Fidesz meghozta ezt a sohasem látott korrekt és jó döntést, szeretném látni, hogy az állami nyugdíjszámlájukon mennyivel gyarapodott a befizetett pénzük és látják e hogy mennyit fizettek be.
Azt kellene látni ti b…mok, hogy ezt a pénzt amit most elvesznek tőlünk azt államadósságfinanszírozásra, és a nyugdíjkassza réseinek betömésére használják fel, mire ti is és én is nyugdíjba megyek ennek a pénznek már híre pora se lesz.
A választási lehetőségről meg annyit, hogy tegnap a könyvelőmnek mondtam egy hasonlatot: szerintem ez olyan mint amikor áll valaki a Duna-parton és azt mondják neki, hogy lehet választani vagy beugrassz a jeges folyóba vagy tarkónlövünk. Mindenki a folyót választja, hiszen így lehet esélye túlélni.
Mindenki ki fog lépni a magánból hiszen így lesz esélye egy nyomorult alamizsnára.
Ja és mielött idióta komcsi lennék Én a Fideszre szavaztam, de erre nem adtam felhatalmazást.
Ja és még egy gondolat a sötét oldalnak!
Gondoljatok bele milyen morális üzenete van az elmúlt hetek intézkedéseinek.
Így is az adócsalók és az ügyeskedők országa vagyunk, ezek az intézkedések meg még több embert arra fognak rádöbbenteni, hogy egy ORBITÁLIS BAROM az aki hivatalosan leadózva veszi fel a fizetését mert az Állam akár visszamenőleges hatállyal is ezt bármikor elveheti tőle.
Nekem is azt kellett volna csinálnom, hogy minimálbér után fizettem volna adót és nyugdíjjárulékot a többit meg kiügyeskedtem volna és tartottam volna a párnacihában és most röhögnék azokon akik elbukják a pénzt.
De gondoljatok bele ez hová vezetne!!!!
Külön korrupció elleni csoportot hoz létre Navracsics?
Nocsak, nocsak, szaporodnak a teendők?
Szebb jövő???
A birodalom visszavág?
“A tavaszi választások előtti hónapokban már világosan látszott, hogy a globális hatalmi rendszernek nincs különösebb kifogása a Fidesz soha nem látott arányú győzelme ellen. Ez azért volt különös, mert a globális birodalom minden esetben azt várja el a vele együttműködő lokális uralmi elittől, hogy biztosítsa a birodalom kifosztó szivattyúinak zavartalan működését, és tartsa féken az emiatt mindig lázadozni kész kifosztott bennszülötteket. Logikailag tehát azt kell feltételeznünk, hogy valamilyen hallgatólagos egyezségnek mindenképpen léteznie kellett, mert ahogy 2002-ben és 2006-ban, úgy 2010-ben is minden eszköz rendelkezésére állt a globális hatalmi rendnek ahhoz, hogy ne csak a kétharmadot, de egyáltalán a Fidesz „sima” győzelmét is megakadályozza. Hogy a háttérben feltehetőleg már régóta formálódó rejtett, és számunkra egyelőre ismeretlen alku mit tartalmazott, azt nem tudhatjuk, ám az eddig is sejthető volt, hogy a következmények lassan úgyis kirajzolják majd ezeket a tartalmakat. A magánnyugdíjrendszer felszámolása ürügyén keltett most már egyre hisztérikusabb válságörvénylések talán adalékul szolgálhatnak e rejtett alku jobb megértéséhez. Ehhez először is rögzítenünk kell, hogy a birodalmi függések világában a lokális politikai rendszerben a választásokon elért, akár százszázalékos győzelem sem jelenti a hatalom megszerzését. Egy helyi politikai párt csupán az uralmi jogosítványokat szerezheti meg a nyugatias demokrácia politikai mutatványos bódéjának egyre kopottabb, lepusztultabb választási színpadán. Aki a hatalmat birtokolja, az az adott közösség döntő fontosságú lelki, erkölcsi, szellemi, fizikai és anyagi erőforrás-áramlási rendszereit ellenőrzi. Tekintettel arra, hogy az elmúlt harmincöt évben előbb az eladósítással, aztán a privatizációs folyamatokkal teljesen kiszolgáltattuk ezeket a meghatározó értéktereinket a birodalom multinacionális hálózatoknak álcázott kényszerítő-hatalmi rendszerének, így a magyar társadalom újratermelési folyamatainak irányítása is ennek a struktúrának a kezében van. A bankrendszertől az energetikán át a kiskereskedelemig, a távközléstől a biztosítási rendszeren át a médiáig hétköznapi létünk újrateremtésének minden elemét ő ellenőrzi. A választási győzelem csak arra elég, hogy egy párt megszerezze a legfőbb uralmi pozíciókat és jogosítványokat. Ezzel azonban csak arra szerez jogot, hogy ő hajtsa végre és szervezze meg a birodalmi hatalmi rend utasításaiból adódó feladatokat a lokalitás területén. Kétségtelen, hogy ebben van némi szabadsága, és bizonyos körülmények között kezdeményezheti akár a birodalmi szivattyúk szívási intenzitásának apróbb módosítását is, de ennél többre aligha képes.
Az áprilisi választás drámai lényege azonban éppen abban állt, hogy a magyar választók döntő többsége jelezte, hogy kifosztottsága legvégső fiziológiai határához jutott, tehát azt várja az uralomra kerülő elittől, hogy kössön gyökeresen új alkut a globális hatalommal a magyar társadalom alapvető újratermelési folyamatait illetően. Az új kormányt alkotó elitcsoportok talán kaptak is valamilyen halvány ígéretet a birodalomtól, hogy erre az új alkura sor kerülhet. Ám minden jel arra utal, hogy a „gazda” nem kívánta/kívánja teljesíteni még az eleve bizonytalan körvonalú és halvány ígéreteit sem. Ennek valószínűleg az az oka, hogy maga a birodalom is súlyos erőforrás-deficittől szenved, így a választások után brutális és megalázó módon jelezte az új kormánynak, hogy esze ágában sincs enyhíteni a kifosztás eddigi szintjét, sőt az általa egyre inkább sürgetett szerkezeti reformokkal inkább növelni akarja azt.
Ezzel a „szerződésszegéssel” azonban a globális hatalom a kölcsönös szerződésszegések beláthatatlanul veszélyes eszkalációját indította el, és most ennek lehetünk tanúi. Bár a három kifosztó szivattyú, az adósságok kamatszivattyúja, a multik profitszivattyúja és a magánpénztárak járulékszivattyúja közül ez utóbbi látszott a „legártatlanabbnak”, a birodalom azonban láthatólag itt kíván a legbrutálisabban visszavágni. Egyre nyíltabban mozgósítja valamennyi belső kollaboráns osztagát, az MSZ-LMP „utó-SZDSZ”-ként működő intim liaisonjától a változatlanul a birodalom zsoldjában uszító médián át Bokros Lajosig, hogy akár polgárháborús fenyegetéssel is, de meghátrálásra kényszerítse a kormányt. Bokros, aki önálló kollaborációs intézményként is értelmezhető, a tőle megszokott fegyelmezetlenséggel már ki is fecsegte a lényeget. „Egy óra alatt bedőlhet a forint, és már készítik is Magyarország halálos ítéletét” – jelentette ki a nyilvánosság előtt, és ezzel óvatlanul világossá tette, hogy a „birodalmi páncélosok”, akárcsak 1956 novemberének első napjaiban, járó motorral várják a parancsot most is. Nem zárható ki persze az sem, ha már 1956-ot hozzuk elő a mai helyzet analógiájaként, hogy a kissé túldimenzionáltnak ható birodalmi megtorlás Orbán Viktor egy közelmúltbeli kijelentésére adott késleltetett válasz is egyben. Orbán Viktor metaforája arról, hogy „nyugati zászló alatt hajózunk, de vitorlánkat keleti szél fújja” a birodalom számára nagyjából olyan erejű jelzés volt, mint Nagy Imre bejelentése arról, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből. Akárhogyan is van, a birodalom megleckéztetni készül a szabadságharcát vívó Magyarországot, ezért mindennél fontosabb, hogy mind a kormány, mind a kifosztott többség világosan lássa: erőt, határozottságot kell mutatnunk, mert nincs hová hátrálnunk. “
csepeli közölte nyolc „közgazdász” nyilatkozatát. „Kitűnő” szakemberek. Mind a marxista tanok követői. Látható hová vitték az országot. Megszorítás, megszorítás, megszorítás, usw, usw,
(und so weiter).
Bauer Tamás: a „körmös” Bauer ÁVH-s fia
Békesi László Csehák Judit férje, a Politikai Főiskola kandidátusa
Bokros Lajos panamai közgazdász
Csillag István: Ki az?
Mihályi Péter: 1997/98-ban a Pénzügyminisztérium társadalmi közkiadásokért felelős helyettes-államtitkára, előtte a privatizáció területén különböző állami beosztásokban játszott jelentős szerepet (spontán-privatizáció)
Petschnig Mária Zita a „kitűnő” közgazdász, aki 10 évenként szólal meg (1998-2002, 2010-években. Közte alszik)
Simonovits András ?
Soós Károly Attila az SZDSZ kiválósága
Ők azok, akik nyilatkoznak, és énnyit tud a baloldal szürkeállománya.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
csepeli nyolc “közgazdászáról” még annyit: egyik sem tartozik a magyar közgazdász szakma elitjébe, pl. egyik sem tagja az akadémiának, de még a közelébe sem értek. Erről a nyolc senkiházi, gátlástalan alakról tudavalevő, hogy bármire kaphatók, ha a jobboldalt kell támadni.
lT. csepeli!
A felsoroltaknál talán Ön is többre lehetne hivatott!
A helyében nem aulálnám fent felsorolt nevezettekkel magamat! Most az egyszer kivételesen érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy honnan jöttek, kik is ők, és hová tartanak?! Üdv.
csepeli szerint:
2010. november 30., kedd – 09:48
“NYOLC KÖZGAZDÁSZ NYILATKOZATA”