1945. január 27-én szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a leghírhedtebb haláltábor, melynek emlékére az ENSZ Közgyűlése január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A holokauszt zsidó áldozatainak száma hatmillió főre tehető.
Csepelen a Nefelejcs utcai zsidó temetőben emlékeztek a holokauszt magyar és csepeli áldozataira. A megemlékezésen részt vett Borbély Lénárd polgármester és Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes is.
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából január 19-én megkoszorúzták a csepeli polgármesteri hivatal falán elhelyezett emléktáblát.
Ezen a napon emlékeznek azokra, akiket a II. Világháborúban, a szovjet hadsereg bevonulása után német nemzetiséghez való tartozásuk miatt Németországba deportáltak, és azokra is, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el kényszermunkára.
Január 6-án dr. Zámbó Károly áldásával, szentmisével emlékeztek meg Prokop Péter katolikus pap, festőművész és író születésének 101. évfordulójáról a csepeli, Béke téri templomban – értesült a Csepel.info.
A szentmisét követően a művész tisztelői megkoszorúzták emléktábláját a Szent József Otthon falán.
Takács József évekig Tóth Mihály MSZP-s polgármester alpolgármestere volt Csepelen, és bár párttag nem volt, meggyilkolásakor az MSZP frakcióvezető-helyetteseként dolgozott. Azért ölette meg egy frakciótársa 2009. január 7-én, mert nem sikálta el annak több millió forintos sikkasztását, és a rendőrséghez fordult. A feljelentést már nem tudta megtenni. Úgy tűnik azóta sem bocsátották meg neki a szocialisták, hogy törvénytisztelő volt, és ezzel felbolygatta a párt életét. (tovább…)
Január 2-án lesz 19 éve annak, hogy elhunyt Zámbó Imre, ismertebb nevén Zámbó Jimmy (Budapest, 1958. január 20. –Budapest, 2001. január 2.) kétszeres EMeRTon-díjas magyar énekes. Minden idők egyik legsikeresebb magyar énekese, aki tulajdonképpen saját magát csinálta meg, a saját módszereivel. Rajongói „király”-ként tisztelték, míg mások kinevették. Legnagyobb hatást a görög énekes, Demis Roussos gyakorolt rá, akinek stílusa érződik Jimmy dalain.
Saját, otthonában tartott fegyverével 2001. január 2-án hajnalban főbe lőtte magát, délelőtt 10 órakor belehalt sérüléseibe. Az 1990-es évek egyik legsikeresebb előadója 1958. január 20-án születettBudapesten, a 7. kerületben. Zenei vénája már gyermekkorában megmutatkozott, testvéreivel (György, Tihamér, Árpád, Marietta) zenélt előbb otthon a család zongoráján, később pedig a Magyar Rádió gyermekkórusában zenéltek, énekeltek. A zenei általános iskola elvégzése után zenei gimnáziumban érettségizett, majd a zeneakadémia jazz-ének szakán tanult.
A Kratochvil Károly egykori háza előtt felállított bronz mellszobor, kép: Németh Szilárd/Facebook
Kratochvil Károly példája azt üzeni utódainak, hogy Magyarország függetlensége és biztonsága nem őrizhető meg erős honvédség nélkül – hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Balatonszepezden, ahol szobrot állítottak a tábornoknak.
Németh Szilárd avatóbeszédében kiemelte: a mai honvédek sokat tanulhatnak Kratochvil Károlytól, ki állhatatosságának és céltudatosságának köszönhetően hazahozta ezredét a front és a Monarchia összeomlása után. Bár fel kellett adnia a harcot, a magyar lelkekben elért győzelme vitathatatlan – fűzte hozzá. (tovább…)
Csepel kiürítésének megakadályozásáról és lakóinak bátor kiállásáról emlékeztek meg az önkormányzat falán elhelyezett emléktáblánál, majd dr. Koncz János főjegyző, posztumusz Csepel Díszpolgára sírjánál a Csepeli temetőben.
A megemlékezésen Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek vettek részt az önkormányzat részéról, Bercsik Károly és Czibulyáné Szonday Szilvia a FIDESZ-KDNP, Tóth Sándor az LMP, nevében vettek részt a hivatalnál tartott megemlékezésen, valamint a Humán Szolgáltatások Igazgatósága és a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda is elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Emléktáblát kapott a László Gyula Gimnázium és Általános Iskola falán a néhai Choli Daróczi József, aki Újpalotán kezdett el tanítani
Bpxv.hu, Csepel.info
Fotók: Vargosz/XV Média
Tisztaszívű, nagylelkű ember volt – mondta Cserdiné Németh Angéla polgármester hétfő este az újpalotai László Gyula Gimnázium és Általános Iskolánál tartott eseményen. Szürkület, sőt este volt már, mégis szép számmal jöttek el kerületből és a budapesti roma közösségből is, hogy megemlékezzenek a 2018-ban elhunyt Choli Daróczi Józsefről.
A 80 éve született cigány író, költő, népművelő, műfordítónak azért itt, Újpalotán állított emléket a XV. Kerületi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Populus Pharaonis Egyesület (POFA), mert Choli Daróczi József ebben az intézményben kezdte meg pedagógusi munkáját képesítés nélküli tanítóként. Ennek történetét a helyi cigány önkormányzat nemrég megválasztott elnöke, Czuczu Tamás idézte fel, mint elmondta, „Choli bácsi” nem nyugodott bele, hogy az egykori rákospalotai cigánytelepen élő gyermekek korai iskolaelhagyók voltak. A pályakezdő pedagógus a szülőknek cigányklubot szervezett, és elérte, hogy egyre több gyerek ragadjon meg az akkori Lila Iskolában. (tovább…)
Ünnepelnek a magyarok a harmadik gól után Fotó: William Vanderson
66 éve győzte le 6-3-ra a magyar válogatott Angliát a londoni Wembley Stadionban, ezzel megtörve az angolok 90 éves hazai veretlenségét. Ez volt az Aranycsapat történetének egyik legnagyobb sikere, nem véletlen, hogy 1993-ban az MLSZ a november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.
A legendás találkozón Hidegkuti Nándor triplázott, Puskás Ferenc duplázott és még Bozsik József is betalált. Ráadásul a budapesti visszavágón (1954) még nagyobb pofonba szaladtak bele az angolok, ugyanis a magyar válogatott 7-1-gyel küldte őket haza. Azok a régi szép idők.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára javaslatot nyújtott be arról, hogy az Országgyűlés a 2020-as évet nyilvánítsa Zrínyi Miklós emlékévvé annak emlékére, hogy Zrínyi Miklós – akiről a tárca a honvédelmi- és haderőfejlesztési programját is elnevezte – 1620-ban, éppen 400 évvel ezelőtt született.
Németh Szilárd, a javaslat egyik fideszes előterjesztője méltatta Zrínyi Miklós katonai, politikai és irodalmi tevékenységét, akinek legfontosabb célja az ország egyesítése, az oszmán hatalom kiűzése volt. Zrínyi ezer szállal kötődött a horvát néphez – mutatott rá -, az emlékév a több száz éves horvát-magyar együttélést és a kétoldalú kapcsolatokat is mélyítheti. A kereszténység védelméért és a magyarok önállóságának visszaszerzéséért is küzdött – elevenítette fel. (tovább…)
