’56 lángjának őrzője

Honvédelem.hu, Csepel.info

A november 4-én hazánkra támadó szovjet harckocsik a szabadságszerető magyar nép vágyait nem tudták eltaposni – jelentette ki Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a Kortanúk – ’56 lángjának őrzője: Wittner Mária című film beharangozóján, november 4-én hétfőn, Budapesten.

A Hadtörténeti intézet és Múzeum dísztermében megtartott eseményen dr. Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a Katonai Filmstúdió által készített DVD kiadvány tartalmi elemeit. Mint mondta: az alkotók bíznak benne, hogy Wittner Mária életútja a mai fiatalok számára is példát ad akkor, amikor a hazafias és honvédelmi nevelés egyre fontosabbá válik a mindennapokban.

Németh Szilárd miniszterhelyettes úgy fogalmazott: Wittner Mária saját szenvedésein, 1956-ban tett tanúságtételén, harcán keresztül, majd a rendszerváltás utáni tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország független ország legyen. „Marika néni az egyéni szabadság, az emberi szabadság, a nemzeti szabadság és a keresztény szabadság megtestesítője mindannyiunk számára” – tette hozzá a parlamenti államtitkár, majd ezt követően felolvasta tavaly, 80. születésnapja alkalmából Wittner Máriához írt köszöntőjét. „Kedves Marika néni! Ha valaki, akkor te átérzed, te tudod, mit jelent a hazánkra ható külső-belső nyomás. És azt is, hogy ilyenkor annak, akire számítanak, aki több terhet vállal, annak a gáton kell teljesítenie. Hiszen erre te tanítottál bennünket! A te életed példa: egy magára hagyott, édesanyját kereső árva gyermeklányból hogyan lesz szabadságharcos forradalmár, akit mindezért meg akarnak semmisíteni, meg akarnak alázni, de mindez nem sikerült. Pedig a kommunisták mindent bevetettek: gránátszilánkok a gerincedben, Népszabadság-beli rágalmak, tizenhárom év fegyház, idegőrlő sötétzárka, nyolc hónap siralomház, halálsor, jéghideg sitt, kemény priccsek, vamzerek, besúgók, Kádár-kolbász, REF, Mansfeld Péter, Tóth Ilonka, Havrilla Kati. De nem sikerült Wittner Máriát megtörni, nem sikerült elhallgattatni.”

„Az ember mindig visszatér oda, ahová lelkileg tartozik, mint ahogy visszatér mindig a siralomházba is. Mert bár arra biztattak bennünket, hogy el kell felejtenünk az áldozatokat, a mártírokat, azt, hogy egyáltalán élünk, ezt nem lehet semmissé tenni” – mondta Wittner Mária. Az egykori ’56-os halálraítélt hozzátette: Lengyelországban minden évben tartanak egy négynapos filmfesztivált, ahol olyan filmeket mutatnak be, amelyek a nácizmus és kommunizmus bűneire emlékeztetnek. Ez pedig Magyarország számára is követendő példa kellene, hogy legyen. „Hiszen a bűnösök még mindig köztünk vannak” – hangsúlyozta Wittner Mária.

honvedelem.hu

Itt lehet hozzászólni !