Csepel.info, Mr.Gabee,
A Csepel.info teljes szerkesztősége is meggyújtja az emlékezés lángjait a Csepeli temetőben november 1-jén kora este.
November elején ezrek keresik fel a sírkerteket, hogy leróják kegyeletüket elhunyt szeretteik nyughelyénél. Elseje a mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban. Az egymás utáni napok közül az utóbbi dominál, bár sok ember számára összemosódik a két jeles nap fogalma. Mit ünnepelünk mindenszentek napján és miért pont november másodikán emlékezünk elhunyt szeretteinkre?
Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, amikor az összes szentet megünneplik. Kezdete a IV. századra nyúlik vissza, amikor a keleti egyházban megünnepelték az összes vértanút.
„Phokasz császár IV. Bonifác pápának ajándékozta a Pantheont, így a
pogány istenek templomából az összes keresztény szent, „minden szentek” temploma lett. A fölszentelés 610. május 13-án volt, ám mivel Róma tavasszal nem tudta ellátni a zarándokok tömegét, az ünnepet, vagyis Mindenszentek ünnepét őszre, november1-re tették” – mondta el Kispál György plébános.
„A halottak napja Szt.Odiló clunyi bencés apáttól ered, aki 998-ban elrendelte, hogy a hozzá tartozó bencés monostorokban november 1-jén este
imádkozzák el a halotti zsolozsmát minden megholtért. Így vált aztán másodika, a halottak napjává” – tette hozzá a plébános.
Itthon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává. A reformáció több vallása is elfogadja, míg az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan elismerik, addig a reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az eseményről. „November hónapban Isten örökkévalóságára tekintünk előre. Másodika, a halottak napja, az advent előtti utolsó vasárnap pedig az örök élet vasárnapja. Számunkra a virágdíszes sírok a keresztyén reménység jellemzői: nem az elmúlásban hiszünk, hanem az örök életben. A református ember Krisztus feltámadása által nyert reménységben járja a temetőt” – osztotta meg gondolatait Temesvári Imre lelkipásztor.
Gyertyafény
Ezen a napon a templomokban tartott szentmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak, reményt adnak. A protestánsok vasárnapi istentiszteleteiken szintén halottaikért imádkoznak.
Magyarország egyes vidékein szokás volt e napon harangoztatni a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek.
Az ünnephez kapcsolódó általános hagyományok közül a halottakért való gyertyagyújtásnál a láng fénye az örök világosságot jelképezi.
November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. A protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.
Ez a temető, de legfőképp a környezete Budapest szégyene…
Gyuszikám !
Huhogd el, hogy mi a gondod a csepeli temetővel !
bagoly!
Amennyiben a balkáni cigányok szintjén tekintünk rá, (ahová valók is vagyunk) akkor igazad van, minden rendben, csodálatosan ápolt a környezet. 😀
Tehát nem a temető, a kerítésen belül, hanem azon kívül! 😛
Ej-ej Gyula, megint az a fránya helyesírás! Nem többesszám első személy, hanem egyesszám első személy! 😉
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
T. Szerkesztőség! Nagyon szép, hogy a Csepel.info teljes szerkesztősége gyertyát gyújtott november 1-jén (bár ez inkább az egyes emberek személyes meggyőződése).
Remélem, hogy ma is meggyújtják az emlékezés gyertyáit!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Öreg!
Kiragadtad a lényeget!
Ennyit tudsz.