Magyarország nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben, így az európai állampolgárok biztonságát is a magyar adófizetők finanszírozták – írta Orbán Viktor levelében Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének.
„Az európai határok védelme és az európai szolidaritás ügyében fordulok Önhöz. Mint azt Ön is jól tudja, Magyarország a migrációs válság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét előíró schengeni szabályokhoz. A kerítés megépítésével, háromezer határvadász kiképzésével és szolgálatba állításával hazánk nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben” – írta levelében Orbán Viktor Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, azt kérve, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez. A levél teljes szövegét Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken bocsátotta az MTI rendelkezésére.
“Linder Béla (…) Belgrádban telepedett le. A későbbi Jugoszlávia nem felejtette el a neki tett szolgálatot: halála után, 1962-ben díszsírhelyet kapott a délszláv kommunista vezetéstől”
Csarnai Márk, Újkor.hu
A győztes államok területi igényei Közép-Európában és a Balkánon (Wikipedia)
1918 novemberében a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli részének megszállását. A trianoni békeszerződésben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélt területeken túl Baranyát és Baja térségét is egészen 1921-ig ellenőrzésük alatt tartották, ahol 1921. augusztus 14-én a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság prominensei, valamint a helyi szocialisták kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A Horthy-rendszerrel szemben délszláv védelem alá helyezkedő államalakulat mindössze nyolc napig létezett, ugyanis a megszálló csapatok kivonulásával a köztársaság összeomlott. – Bejegyzésünkben Csarnai Márk csepeli történész írását közöljük.
Az első világháborús vereséget követően a francia antant csapatok által támogatott szerb erők északi irányban nyomultak előre, hogy érvényesítsék Magyarországgal szemben fennálló területi követeléseiket. A történelmi Magyarország feldarabolásánál az újonnan létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság legalább olyan mérvű területi igényekkel lépett fel, mint a románok és a csehek. A délszláv kormány – a Trianonban később elcsatolt országrészeken túl – további területek megszerzésére törekedett, így Baranyát is elfoglalták, a Duna-Tisza-közén pedig egész Bajáig nyomultak. (tovább…)
Soros György közéleti szerepvállalása kapcsán nem az a lényegi kérdés, hogy zsidó-e avagy sem. Itt ideológiák, eszmék háborújáról van szó: van miért és van miről vitatkozni.
Az elmúlt hetek magyar politikai csatározásokait és a közbeszédet áthatotta a Soros-féle kormányplakátok, illetve az azokkal kapcsolatosan kialakított, illetve kialakulásuktól féltett gondolatok ügye. Bizonyára nem kedvezett a „büdös zsidó” felirat sem egy plakáton, de az sem túlzottan kedvezett a sztereotípiák feloldásának, ha egy megosztó társadalmi jelenséget a világ egyik legsikeresebb zsidó üzletembere támogat.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn megerősítette: amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, a határokat meg fogják védeni.
A magyarországi választásoknak most európai tétje is van: ennek kimenetelétől függ, hogy végre tudják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a kerítést – hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.
Amelyik ország nem tudja megvédeni a határát, az az ország nincsen – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő úgy fogalmazott: minden nemzet a marsallbotját a saját zsebében viseli, és amelyik ország Brüsszelre vár, az megérdemli a sorsát. “Az a nemzet, amely nem tudja megvédeni az érdekeit, az a nemzet nincsen, vagy ha még most van is, el fog tűnni” – hangoztatta.
Izrael Magyarország szövetségese az egykor zsidókat kifosztó, magyar és EU-ellenes nemzetközi hálózatot kiépítő milliárdossal szemben
Az izraeli parlament, a Knesszet akár már a héten tárgyalhatja és el is fogadhatja a “Soros-törvényt”. A jogszabály ellehetetlenítené Soros szervezeteinek finanszírozását, mivel ezek Izrael-ellenes tevékenységet végeznek: folyamatosan rágalmazzák a zsidó államot, valamint elvitatják önvédelemhez való jogát. Ezzel végképp összeomlik a magyar balliberális oldal antiszemitizmust kiáltó kampánya.
Az izraeli kormánypárt, a Likud egyik parlamenti képviselője még a héten benyújt egy Soros-ellenes törvényjavaslatot – értesült az izraeli Haaretz.com. (tovább…)
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, parlamenti képviselője beszélt a magyar nemzet egységéről, de szóba került még a migráció, a plakátkampány kérdése is, Breuer Péter és Fazekas Ágnes kérdései kapcsán.
Kövér László, az Országgyûlés elnöke (b) és Szász Jenõ, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a Martosi Szabadegyetem fórumán 2017. július 5-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Az ősszel leplezetlen koalíció jöhet létre a magyarországi ellenzék és a Soros György-féle szervezetek között, hogy utóbbiak a demokrácia intézményrendszere elleni nyílt támadásokkal, utcai zavargásokkal gerjesszenek hangulatot a választások előtt – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán a Felvidéken zajló Martosi Szabadegyetem fővédnöki fórumán.
Kövér László, aki kérdésekre válaszolva a világpolitika elmúlt egy évét értékelte, illetve a jövő évi választásokat megelőző időszak várható eseményeiről beszélt, utóbbiról azt mondta: idén ősszel „forró időkre kell készülni” a magyarországi ellenzék és a Soros-féle, úgynevezett „civil” szervezetek összefogása miatt. (tovább…)
