‘Nemzetpolitika’ kategória archívum

40 éve halt meg Kós Károly

2017. augusztus 25. péntek

Rubicon.hu

Sztána-Varjuvár – fotó: szek-helyek.ro

1977. augusztus 25-én fejezte be hosszú pályafutását Kós Károly, aki építészeti remekművei mellett irodalmi munkásságával, művelődésszervezői tevékenységével és politikusként is számos maradandó értéket alkotott.

A temesvári születésű építész egy nagy múltú erdélyi família gyermeke volt, akit szülei előbb a helyi református gimnáziumban taníttattak, majd a pesti József Műegyetemre küldtek. Kós gyermekkorától fogva vonzódott a művészetekhez – főleg az irodalomhoz és a festészethez –, érdeklődést mutatott a mérnöki szakma iránt, de – 1907-ben – végül mégis építészként szerzett diplomát. A tehetséges fiatal tervező a legnevesebb budapesti irodáknál kapott munkát, és hamar kialakította saját egyéni stílusát. (tovább…)

Egy nyolcnapos szakadár állam – A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság

2017. augusztus 15. kedd

“Linder Béla (…) Belgrádban telepedett le. A későbbi Jugoszlávia nem felejtette el a neki tett szolgálatot: halála után, 1962-ben díszsírhelyet kapott a délszláv kommunista vezetéstől”

Csarnai Márk, Újkor.hu

A győztes államok területi igényei Közép-Európában és a Balkánon (Wikipedia)

1918 novemberében a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli részének megszállását. A trianoni békeszerződésben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélt területeken túl Baranyát és Baja térségét is egészen 1921-ig ellenőrzésük alatt tartották, ahol 1921. augusztus 14-én a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság prominensei, valamint a helyi szocialisták kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A Horthy-rendszerrel szemben délszláv védelem alá helyezkedő államalakulat mindössze nyolc napig létezett, ugyanis a megszálló csapatok kivonulásával a köztársaság összeomlott. – Bejegyzésünkben Csarnai Márk csepeli történész írását közöljük. 

Az első világháborús vereséget követően a francia antant csapatok által támogatott szerb erők északi irányban nyomultak előre, hogy érvényesítsék Magyarországgal szemben fennálló területi követeléseiket. A történelmi Magyarország feldarabolásánál az újonnan létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság legalább olyan mérvű területi igényekkel lépett fel, mint a románok és a csehek. A délszláv kormány – a Trianonban később elcsatolt országrészeken túl – további területek megszerzésére törekedett, így Baranyát is elfoglalták, a Duna-Tisza-közén pedig egész Bajáig nyomultak. (tovább…)

A határ megvédése nemzeti feladat

2017. július 21. péntek

Fidesz.hu

Amelyik ország nem tudja megvédeni a határát, az az ország nincsen – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

A kormányfő úgy fogalmazott: minden nemzet a marsallbotját a saját zsebében viseli, és amelyik ország Brüsszelre vár, az megérdemli a sorsát. “Az a nemzet, amely nem tudja megvédeni az érdekeit, az a nemzet nincsen, vagy ha még most van is, el fog tűnni” – hangoztatta.

(tovább…)

Kövér: zavargásokra készül és „polgárháborús pszichózist” szítana az ellenzék

2017. július 6. csütörtök

Majtényi: Ránk nem vonatkozik a civiltörvény

Pesti Srácok

Kövér László, az Országgyûlés elnöke (b) és Szász Jenõ, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a Martosi Szabadegyetem fórumán 2017. július 5-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Az ősszel leplezetlen koalíció jöhet létre a magyarországi ellenzék és a Soros György-féle szervezetek között, hogy utóbbiak a demokrácia intézményrendszere elleni nyílt támadásokkal, utcai zavargásokkal gerjesszenek hangulatot a választások előtt – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán a Felvidéken zajló Martosi Szabadegyetem fővédnöki fórumán.

Kövér László, aki kérdésekre válaszolva a világpolitika elmúlt egy évét értékelte, illetve a jövő évi választásokat megelőző időszak várható eseményeiről beszélt, utóbbiról azt mondta: idén ősszel „forró időkre kell készülni” a magyarországi ellenzék és a Soros-féle, úgynevezett „civil” szervezetek összefogása miatt. (tovább…)

Szocializmus és nemzetpolitika – Magyarország viszonya a határon túli magyarsághoz (1945-1989)

2017. június 9. péntek

Ujkor.hu/Csarnai Márk

Kádár-Ceausescu találkozó Debrecenben, 1977. június 15-én (Forrás: MTI)

Trianon eltérő módon, de az elmúlt 97 évben mindvégig jelen volt a magyar politikai gondolkodásban. A Horthy-rendszer súlyos igazságtalanságként fogta fel és elutasította a békeszerződést, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer pedig sorsukra hagyta a határon túli magyar közösségeket. Romsics Ignác történész szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a társadalom nagy része máig nem tudta feldolgozni a békeszerződés következményeit. A második világháború után a magyar politikai és szellemi elit körében realista fordulatot vett Trianon megítélése. A határon túli magyarok helyzete egészen 1988-ig, az erdélyi falurombolásig azonban nem volt a hazai köztudat része.

A szocialista rendszer célja a hagyományos nemzetpolitika kiüresítése volt. A sors fintora, hogy míg a környező szocialista országok kommunista meggyőződése paradox módon nem kis mértékű nacionalizmussal, sovinizmussal párosult, addig az egyébként az elcsatolt területeken született kommunista magyar vezetők, mint például Rákosi Mátyás, Gerő Ernő vagy Kádár János, teljes érdektelenséggel viseltettek az utódállamokhoz került magyarsággal szemben. (tovább…)

A 2018-as költségvetés a biztonság és fejlődés költségvetése lesz

2017. május 27. szombat

Csepel.hu

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és frakcióvezető-helyettese Csepelen tartott sajtótájékoztató keretében beszélt a 2018-as költségvetésről, amely a kormány tervei szerint a kiszámíthatóság, a biztonság és a fejlődés költségvetése lesz.

Németh Szilárd a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy az elsősorban a munkából élőkről, a családokról és a biztonságról szól majd.

(tovább…)

Kötöttfogású birkózó válogatottunk tarolt az újvidéki Eb-n

2017. május 25. csütörtök

Magyar Fórum, Csepel.hu

Szövetségi kapitányként mindig kötelező az optimizmus egy-egy nagy versenyt megelőzően, ám most már utólag elmondhatja: számított arra, hogy ennyire jól szerepelnek majd a birkózói?

Sike András szövetségi kapitány: A felkészülésünk jól sikerült, amit előre elterveztünk, azt sikerült is megvalósítanunk. Ezért abban azért maximálisan bíztam, hogy helyt fogunk állni, már csak azért is, mert a magyar birkózósportban megvannak azok a kimagasló tehetségű versenyzők, akikben minden világversenyen benne van a jó eredmény lehetősége. Ezek okán előzetesen 2-3 érmet jósoltam, hozzátéve azt is, hogy természetesen a mi sportágunkban igen sok függ az adott pillanatnyi formán, és egy apró kihagyás is vereséget eredményezhet a szőnyegen.

(tovább…)

“Gondolkozunk, hol legyen a mecset” – Szabó Szabolcs a migránsok betelepítéséről

2017. május 5. péntek

Csepel.hu

migrants_at_eastern_railway_station_-_keleti%2c_2015-09-04_1

Úgy látszik jó heccnek tartja Soros György egyetemének mesterségesen feltupírozott botrányát, és az illegális bevándorlók betelepítésével, a határvédelem erőszakos megbontásával is csak poénkodott dr. Szabó Szabolcs, aki a Csepel.hu kérdéseire válaszolt.

A politikus és pártja elfogadja és támogatja a kötelező kvótát, amellyel a Nyugat-Európának sem kellő migránsokat deportálnák a szegényebb európai országokba, köztük Magyarországra. Az Együtt ezen felül még 15 ezer olyan illegális határátlépőt telepítene be hazánkba így Csepelre is, akik még a nevüket sem hajlandók megmondani. „Időközben Soros szólt, hogy 3,245 millió embert kell letelepítenünk csak a Nyuszi sétányon, már meg is rendeltük a sátrakat.” – gúnyolódott az illegális bevándorlást elutasító csepeli polgárokkal dr. Szabó. Az alábbiakban a teljes interjút olvashatják.

(tovább…)

27 év hallgatás és elmaradt igazságszolgáltatás – Marosvásárhely fekete márciusa

2017. március 26. vasárnap

Csarnai Márk, Metszet.info

marosvasarhely1

Forrás: erdelyinaplo.ro

Huszonhét évvel ezelőtt került sor Marosvásárhelyen az azóta már „fekete március” néven elhíresült véres eseményekre. A magyar nyelvű oktatásért indult békés demonstrációk a lappangó etnikai ellentétek felszínre kerülésével erőszakba torkollottak. 1990. március 19-20-án összecsapások zajlottak románok és magyarok között, a zavargásoknak hat halottja és több mint kétszáz sérültje volt.

Az 1989-es forradalom alatt még egymással vállvetve harcoló magyar és román felkelők barátságának 1990 tavaszán már nyoma sem volt. Az új vezetés nem mutatott hajlandóságot arra, hogy érvényesítse a nemzeti kisebbségektől a kommunista diktatúra idején megtagadott jogokat, sőt Ion Iliescu államfő nyíltan a magyar szeparatizmus veszélyéről beszélt. Egyre több magyarellenes szervezet alakult, melyek közül a legismertebb az egykori Securitate-tisztek és korábbi kommunista aktivisták által alapított Vatra Romaneasca volt. Számukra a túlélés volt a tét. (tovább…)

Németh Szilárd: A sport teremtheti meg a békét a Kárpát-medencében

2017. február 28. kedd

Németh Szilárd: A sport teremtheti meg a békét a Kárpát-medencében

„Egy szőnyegen – egy nyelven – Együtt a magyar birkózásért!” Ez a szlogenje annak az együttműködésnek, amit múlt hét pénteken jelentett be a Magyar Birkózó Szövetség. A program célja, hogy a határon túli magyar versenyzők is indulhassanak az országos bajnokságon, amit már a hétvégi kötöttfogású ob-n meg is tehetnek. Korábban hasonlóra csak az asztaliteniszezőknél volt példa. A március 4-én megrendezésre kerülő tornáról, valamint a Kozma István Birkózó Akadémia tevékenységi köréről a szövetség elnök, Németh Szilárd beszélt a Sportreggeliben.

A videó megtekinthető ide kattintva!

(tovább…)