Csepel.hu
Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából az önkormányzat számos rendezvénnyel emlékezett meg a 103 évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumról és annak tragikus következményeiről.
Az Összetartozás Háza – Trianon Emlékkiállítás rendhagyó tárlatvezetéssel várta az érdeklődőket. Tarcsa Tímea szakszerű, informatív előadását Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész egészítette ki élvezetes, lebilincselő stílusával. A kárpátaljai születésű színművész megosztotta a közönséggel, milyen hatással volt családjára a trianoni döntés. Kitért arra is, hogy ő Magyarországon most dezertőrnek minősül, hiszen a katonai behívót a Beregszászi Színház minden művésze megkapta. A több mint egy órás tárlatvezetést mintegy harminc érdeklődő kísérte figyelemmel.
A Nemzeti Összetartozás napja alkalmából tájékoztató táblát is avattak az Aradi utcában, amellyel az önkormányzat nemcsak a magyarság összetartozását szeretné kifejezni, hanem felkelteni az érdeklődést a határainkon túl lévő magyar települések iránt. Kovács Dávid Attila független önkormányzati képviselő azzal a javaslattal fordult az önkormányzathoz, hogy azokat az utcákat, amelyek valamelyik határon túli magyar település nevét viselik, lássák el olyan tájékoztató táblákkal, amelyek bemutatják az adott település történelmét, nevezetességeit, híres szülötteit. Az ötletet a Közösen Csepelért Polgári Egyesület és az önkormányzat karolta fel, az első táblát pedig az Aradi utcánál helyezték ki.
Borbély Lénárd polgármester elmondta, az önkormányzat mindig fontosnak tartotta, hogy beszéljen Trianonról és megismertesse a csepeliekkel a határon túli magyar településeket. Hozzátette, az utcanévtáblák mellé kihelyezett tájékoztató tábláknak is az ismeretátadás a legfőbb célja. Megjegyezte, Csepelen mintegy harminc olyan utca található, amely egy határon túli magyar város nevét viseli, ezért fontosnak tartja, hogy a csepeliek megismerjék a városok elhelyezkedését, rövid történetét.
– Sosem feledkezünk el a trianoni tragédiáról, de ezen a napon pozitívan tekintünk a jövőbe és megemlékezünk az összetartozásunkról – fogalmazott. Hozzátette, az önkormányzat kiemelten támogatja a Határtalanul Programot, amelynek célja, hogy minden gyermek jusson el határon túli, magyarlakta területekre.
Kovács Dávid Attila független önkormányzati képviselő, a kezdeményezés ötletgazdája elmondta, sokszor halljuk, hogy lépjünk túl a hazánkat megcsonkító békediktátumon, de szerinte a népszámlálás eredményei alapján legalább kétmillió okunk van arra, hogy ne így tegyünk.
– Ma már egyre kevesebben gondolják, hogy a határon túli magyarok csupán magyarul beszélő románok, szerbek, ukránok vagy szlovákok. A tájékoztató tábla a magyar-magyar kapcsolatok újraszövésének szimbóluma és jelképe annak is, hogy minden magyar számít, éljen bárhol a Kárpát-medencében – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet, Arad Románia tizenkettedik legnagyobb városa, és minden tizedik lakója magyar. Végezetül reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés példaértékű lesz és más anyaországi településen is helyeznek ki ilyen táblákat.
Klinghammer István professzor történelmi kitekintést nyújtó beszédében a Kárpát-medence geopolitikai-kulturális jelentőségét méltatta. Megjegyezte, a 20. század végén a románoknak és a szlovákoknak 1,3 illetve 2,2 százaléka élt kisebbségi sorban, míg a Kárpát-medence őshonos magyarságának több mint ötöde, mintegy 2,4 millió magyar lakik a magyar állam határain túl.
– A Trianon után Csepel patrióta közössége az elcsatolt országrészek településeiről nevezett el utcákat, így tisztelegve a határainkon túl rekedt nemzettársaik előtt, míg a tájékoztató táblákkal napjaink közössége emlékezik rájuk – jelentette ki.
A táblát dr. Zámbó Károly atya áldotta meg. Az ünnepségen Barkó Laura a csepeli Fasang Árpád Alapfokú Művészeti Iskola népiének tanára adta elő a Fúvom az énekem című gyimesi népdalt. A megemlékezésen részt vett Benedek László, a székelyföldi Kápolnásfalu polgármestere, valamint Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megemlékezéssel egybekötött koszorúzást tartottak a Béke téri Trianon emlékműnél. A megemlékezésen elhangzott, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békediktátumot, amely megcsonkította a történelmi Magyarországot. Hazánk elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, a magyar ajkú lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A diktátum ezzel megtagadta azt a legfőbb elvet, amelynek nevében megszületett: a népek önrendelkezésének elvét. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket felhozni a csehszlovák, a román, és a délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok ellenében. Kollektív történelmi és egyéni tragédiák sora kezdődött, de ennek ellenére roppant áldozatok árán, több mint száz év után is megmaradtak honfitársaink magyarnak szülőföldjükön.
Borbély Lénárd polgármester beszédét azzal kezdte, hogy a hétvégét Nagyszalontán, Csepel testvérvárosában töltötte, ahol megtapasztalhatta a nemzeti összetartozás érzését. Csepelnek még két határon túli magyar településsel van testvérvárosi kapcsolata: az erdélyi Vámosgálfalvával és a székelyföldi Tusnádfürdővel. A polgármester szerint a testvérvárosi kapcsolatok az összetartozás erősítésének legfontosabb eszköze. Bejelentette, hamarosan Kápolnásfalu is Csepel testvértelepülése lesz. Megjegyezte, az elmúlt 12 évben az Országgyűlés számos olyan törvényt hozott, amely megerősítette az elcsatolt területeket és segítette a külhoni magyarokat.
– Fontos cél, hogy kitartsunk a hitünk mellett, bízzunk és higgyünk abban, hogy amiről nem mondunk le, az a miénk marad – jelentette ki, majd sajnálatát fejezte ki, hogy a képviselő-testület 18 tagjából heten vannak jelen a megemlékezésen. Szerinte fontos lenne, hogy ezen a napon a testületben helyet foglaló képviselők tegyék félre a pártpolitikát és mindenki nyilvánítsa ki, hogy felelősséget viselnek a határon túli magyarokért.
Benedek László, a székelyföldi Kápolnásfalu polgármestere arról beszélt, hogy úgy érzi, Csepelre hazaérkezett. Hozzátette, a békediktátummal azt szerették volna elérni, hogy végleg elszakítsanak minket egymástól, de ez nem sikerült. Felhívta a figyelmet, ugyanazt a nyelvet beszélik a Hargita lábánál, mint Csepelen, nekik is magyarul dobban a szívük.
– A románok szerint hontalanok vagyunk, pedig mi hamarabb voltunk ott, mint ők. Ők a jövevények, és mi vagyunk a honban, a magyar nemzet részeként – jelentette ki. Beszéde végén köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy visszakaphatták magyar állampolgárságukat.
Az ünnepségen Sebestény Rita, kézdivásárhelyi születésű költő Útlevél Csonka-honba című költeményét szavalta, majd Lőrincz Teréz Csepelen élő költő Szabadkai fénykép 1917-ből című versét hallhattuk.
A Trianon emlékműnél az önkormányzat nevében koszorút helyezett el Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek, Kápolnásfalu képviseletében Benedek László polgármester. Két önkormányzati képviselő Kovács Dávid Attila és Tóth Sándor független képviselők is elhelyezték a megemlékezés virágait, továbbá a csepeli Ukrán Önkormányzat, a Történelmi Egyházak Csepeli Lelkészi Köre, a Csepeliek a Csepeliekért Egyesület, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület és Vitézi Rend nevében helyeztek el koszorúkat. A nemzeti összetartozást a csepeli pártok frakcióvezetői közül egyik sem tartotta elég fontosnak ahhoz, hogy közösen emlékezzen a határon túli magyarokkal. Németh Szilárd és a Fidesz frakció kora reggel koszorúzott: így elkerülték a polgármesterrel és a többi meghívottal való találkozást.
A pártok külön koszorúztak az összetartozás jegyében?