Csepel.hu
A részletes programhoz kattintson a képre!
Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját 2011. május 1-jén tartandó Csepeli Családi Majális-ra a Rákóczi kertbe. Kézműves foglalkozásokkal, aszfaltrajz versennyel, papírsárkány építéssel, 9 órától várjuk az érdeklődőket!
Nyelv és Tudomány
Húsvéti locsolkodás a 19. században (Forrás: Wikimedia commons)
Nem furcsa-e, hogy az egyház valamikori legnagyobb ünnepét éppen a hasunkra gondolva neveztük el? És hogy nevezik mások? Hol utal az ünnep neve a fontosságára, hol vallási jelentőségére, hol az események idejére és hol van pogány neve? Eközben kiderül ez-az erről a furcsa ünnepről.
A húsvét korábban a kereszténység legnagyobb ünnepe volt, hiszen ekkor történt a hívő keresztény számára legfontosabb esemény, Jézus feltámadása. A 20. században azonban inkább a karácsonyt kezdték a legfőbb ünnepnek tartani, ráadásul a húsvét is fura átalakuláson ment át. Eredetileg az ünnep vasárnapra esett, és csak az idők folyamán vált kétnapos ünneppé. (tovább…)
Népszabadság
Inkább kevesebbet vásárolnak, de a jobb minőségű terméket keresik a vásárlók az idei húsvéti szezonban – derül ki piaci körképünkből. A kereskedők szerint a lassan magára találó hazai piacon a tavalyival megegyező, vagy annál egy-két százalékkal erősebb ünnepi forgalomra számítanak.
Fodor Attila, a CBA szóvivője szerint már 2010-ben is érezhető volt, idén pedig még inkább visszaesett a húsvéti csokifigurák iránti kereslet. Ez részint azzal is magyarázható, hogy a szezonális édességpiacot korábban eluraló bevonómasszás termékektől mára elfordult a vásárlók egy jó része, aki pedig csokifigurát vesz, az inkább a magas kakaóvaj tartalmú, valódi csokoládéból készült terméket teszi a kosárba. Ezek azonban fajlagosan drágábbak, mint a táblás csokoládék. (tovább…)
Stop, Szabad Föld
A kép illusztráció
Szigetbecsén húsvétvasárnap rendezik a tojásfutást, vagyis az Eierlaufot, amelyet még az ősök hozták több száz éve szülőföldjükről Magyarországra.
A Csepel-sziget déli részén található, 1410 lakosú kisközségben azóta is tartják a népszokást, amelyben már keverednek a német és a magyar elemek. (tovább…)
Magyar Nemzet, Orbán Viktor
Nekünk, magyaroknak nagyböjt idején az újjászületés ígérete ad erőt az önmegtartóztatáshoz. Az újjászületésben ölt testet a kereszténység központi gondolata, a Megváltó kereszthalálának áldozata és az általa elnyert bűnbocsánat.
A hosszú, hideg tél idején pedig a természet tavaszi újjászületése ad reményt, teszi elviselhetővé a várakozást. A húsvéti újjászületés így átvezet minket a bűnből a bűnbocsánatba, a sötétségből a fénybe, a várakozásból a beteljesedésbe. (tovább…)
Csepel.hu, Csepel.info
A Csepel.info nevében is kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk olvasóinknak!
Csepel.hu
Az idén kétszer éljük át a Húsvétot. Először Feketevasárnap, amikor Lázár föltámasztását olvastuk végig a szentmisében. Reményt ébreszt bennünk, hogy Krisztus a mi sírunknál is megáll, és szólít: Jöjj ki! Névről szólít, mint Húsvét hajnalán Mária Magdolnát: Mirjam!
Néven szólít ki abból, ami el, vagy betemet lassan. Betegség, céltalanság, állásnélküliség szomorúsága, kiúttalanság, s ki tudja mi minden… És Ő szólít: István, Mária, József, Katalin, s végig sorban…jöjj ki! Jöjj ki abból a sötét érzésből, ami eltemetni látszik téged, családod, nemzeted. Feketevasárnap után az idei Húsvét így akar személyesen megszólítani. Engedelmeskedjünk a személyes hívásnak, s válaszoljuk “Krisztus virágunk, szép termő águnk, feltámadt Krisztus vigadjunk, a bűnből mink is támadjunk”
Kispál György plébános
Csepel.hu
Jézus nem egy tömegért, egy embermasszáért szenvedett és halt meg, hanem minden egyes emberért külön-külön: érted is, értem is. Vagyis ahány ember születik és hal meg a földön, annyiszoros halált halt értünk.
Felfoghatatlan misztérium ez. Hogyan történhetett, hogy a történelmi időben mindenki szeme láttára haldokló Üdvözítő, mint egyetlen ember a transzcendentális valóságban megsokszorozta önmagát és vált mindnyájunk személyes megváltójává? Ki foghatja ezt fel? Hiszen, ha belegondolunk szenvedései borzalmába, akkor ez az egyszeri alkalom is megrendít minket. Ezt a misztériumot csak a végtelen, istenemberi szeretet misztériuma múlja felül. Ha ezt végig gondolom, még sokkal nagyobb áhítat és hála önti el a lelkemet.
Ullrich Ágoston
római katolikus lelkipásztor
Csepel.hu
Böjtből eljutva nagyhétre, a golgotai kereszt alá és a húsvéti üres sírhoz, a 351. református dicséretünk szavával kiálthatunk mi is: “Emlékezzünk ez napon Urunknak haláláról és feltámadásáról, Néki adván hálákat: Irgalmazz nékünk!” Kyrie eleison! Másként nem is létezhetnénk, ha nem az értünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztus irgalmazna nekünk.
Akár éreztük eddig ennek szükségét, akár nem. Mert az Ő kegyelme éltet, vezet az igazi boldogságra, új életre hív, megújít. Testben és lélekben. Ezen az ünnepünkön a feltámadás eme csodáját élhetjük át. Húsvét reggelén, az élő Krisztussal találkozva, megfáradt, elcsüggedt lelkünkbe Ő új életet önthet. Rábízva dolgainkat, ő vezet, utat mutat. Ha kérjük, ha hagyjuk. Ne úgy múljon el az ünnep, hogy a lényeg kimaradt!
Temesvári Imre református lelkipásztor
Csepptv.hu
Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján hársfát ültetett a Szent Imre téren Németh Szilárd Csepel polgármestere és Harangozó Imre kanonok.
A(z) Ünnepek kategória archívumában vagyunk