‘Ünnepek’ kategória archívum

Május 1 a munka ünnepe – egy kis történelmi háttér

2011. május 1. vasárnap

Kultúrport, Jeles Napok

1914. május 1. – felvonulás Budapesten

Manapság május 1-e az emberekben kellemes emlékeket kelt (majális, napsütés, pihenés), de tudjuk-e, hogy a munka ünnepének eredete véres eseményekhez, politikai küzdelmekhez nyúlik vissza.

Az eredendő problémát az jelentette, hogy a XIX. sz. elején a munkások napi 11-14 órát dolgoztak, s csak az 1830-as években vetődött fel először az a gondolat, hogy a munkaidőt csökkenteni kellene. A gondolat a reformok hazájában, Angliában fogant meg, s az értelmiség és a middle class tagjai mellett a gyártulajdonos Robert Owen is támogatta ezt a javaslatot. (tovább…)

Milliók követik évezredek szokásait ezen a vasárnapon

2011. május 1. vasárnap

Stop, Vasárnapi Hírek

Évezredes kultúránkban viszonylag fiatal ünnepnek számít az anyák napja, bár már az ókori Görögországban is tartottak hasonló megemlékezést. A tavaszi ünnepségen Rheát, az istenek anyját, s vele együtt az összes édesanyát köszöntötték.

Gyakori, hogy más szakrális ünnepekkel, többnyire az adott kultúrkör szentként tisztelt nőalakjai számára rendezett ünnepéllyel kötik össze az anyák köszöntését. Ehhez hasonló ünnepek a mai napig találhatóak a legkülönbözőbb kultúrák ünnepei közt, bár sok helyen épp a pogány ünnepek elfedése érdekében a nőkultuszra épültek a vallási ünnepek is. Ám mivel a születés és az élet misztériuma továbbra sem veszett el az örök értékek közt, általában szintén egy anya képével igyekeztek pótolni a pogány anyaképeket. (tovább…)

Csepeli Családi Majális

2011. április 27. szerda

Csepel.hu

A részletes programhoz kattintson a képre!

Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját 2011. május 1-jén tartandó Csepeli Családi Majális-ra a Rákóczi kertbe. Kézműves foglalkozásokkal, aszfaltrajz versennyel, papírsárkány építéssel, 9 órától várjuk az érdeklődőket!

Mindenkinek az ünnepe? – Miért éppen húsvét?

2011. április 25. hétfő

Nyelv és Tudomány

Húsvéti locsolkodás a 19. században (Forrás: Wikimedia commons)

Nem furcsa-e, hogy az egyház valamikori legnagyobb ünnepét éppen a hasunkra gondolva neveztük el? És hogy nevezik mások? Hol utal az ünnep neve a fontosságára, hol vallási jelentőségére, hol az események idejére és hol van pogány neve? Eközben kiderül ez-az erről a furcsa ünnepről.

A húsvét korábban a kereszténység legnagyobb ünnepe volt, hiszen ekkor történt a hívő keresztény számára legfontosabb esemény, Jézus feltámadása. A 20. században azonban inkább a karácsonyt kezdték a legfőbb ünnepnek tartani, ráadásul a húsvét is fura átalakuláson ment át. Eredetileg az ünnep vasárnapra esett, és csak az idők folyamán vált kétnapos ünneppé. (tovább…)

Már nem fogy a silány csokinyúl

2011. április 24. vasárnap

A húsvéti bevásárláskor fontosabb a minőség a mennyiségnél

Népszabadság

Inkább kevesebbet vásárolnak, de a jobb minőségű terméket keresik a vásárlók az idei húsvéti szezonban – derül ki piaci körképünkből. A kereskedők szerint a lassan magára találó hazai piacon a tavalyival megegyező, vagy annál egy-két százalékkal erősebb ünnepi forgalomra számítanak.

Fodor Attila, a CBA szóvivője szerint már 2010-ben is érezhető volt, idén pedig még inkább visszaesett a húsvéti csokifigurák iránti kereslet. Ez részint azzal is magyarázható, hogy a szezonális édességpiacot korábban eluraló bevonómasszás termékektől mára elfordult a vásárlók egy jó része, aki pedig csokifigurát vesz, az inkább a magas kakaóvaj tartalmú, valódi csokoládéból készült terméket teszi a kosárba. Ezek azonban fajlagosan drágábbak, mint a táblás csokoládék. (tovább…)

Tojásért futnak a gyerekek

2011. április 24. vasárnap

Stop, Szabad Föld

A kép illusztráció

Szigetbecsén húsvétvasárnap rendezik a tojásfutást, vagyis az Eierlaufot, amelyet még az ősök hozták több száz éve szülőföldjükről Magyarországra.

A Csepel-sziget déli részén található, 1410 lakosú kisközségben azóta is tartják a népszokást, amelyben már keverednek a német és a magyar elemek. (tovább…)

Az újjászületés dokumentuma

2011. április 23. szombat

Magyar Nemzet, Orbán Viktor

Nekünk, magyaroknak nagyböjt idején az újjászületés ígérete ad erőt az önmegtartóztatáshoz. Az újjászületésben ölt testet a kereszténység központi gondolata, a Megváltó kereszthalálának áldozata és az általa elnyert bűnbocsánat.

A hosszú, hideg tél idején pedig a természet tavaszi újjászületése ad reményt, teszi elviselhetővé a várakozást. A húsvéti újjászületés így átvezet minket a bűnből a bűnbocsánatba, a sötétségből a fénybe, a várakozásból a beteljesedésbe. (tovább…)

Áldott, békés húsvéti ünnepeket kívánunk!

2011. április 22. péntek

Csepel.hu, Csepel.info

A Csepel.info nevében is kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk olvasóinknak!

Nagyheti gondolatok IV.

2011. április 22. péntek

Csepel.hu

Az idén kétszer éljük át a Húsvétot. Először Feketevasárnap, amikor Lázár föltámasztását olvastuk végig a szentmisében. Reményt ébreszt bennünk, hogy Krisztus a mi sírunknál is megáll, és szólít: Jöjj ki! Névről szólít, mint Húsvét hajnalán Mária Magdolnát: Mirjam!

Néven szólít ki abból, ami el, vagy betemet lassan. Betegség, céltalanság, állásnélküliség szomorúsága, kiúttalanság, s ki tudja mi minden… És Ő szólít: István, Mária, József, Katalin, s végig sorban…jöjj ki! Jöjj ki abból a sötét érzésből, ami eltemetni látszik téged, családod, nemzeted. Feketevasárnap után az idei Húsvét így akar személyesen megszólítani. Engedelmeskedjünk a személyes hívásnak, s válaszoljuk “Krisztus virágunk, szép termő águnk, feltámadt Krisztus vigadjunk, a bűnből mink is támadjunk”

Kispál György plébános

csepel.hu

Nagyheti gondolatok II.

2011. április 20. szerda

Csepel.hu

Jézus nem egy tömegért, egy embermasszáért szenvedett és halt meg, hanem minden egyes emberért külön-külön: érted is, értem is. Vagyis ahány ember születik és hal meg a földön, annyiszoros halált halt értünk.

Felfoghatatlan misztérium ez. Hogyan történhetett, hogy a történelmi időben mindenki szeme láttára haldokló Üdvözítő, mint egyetlen ember a transzcendentális valóságban megsokszorozta önmagát és vált mindnyájunk személyes megváltójává? Ki foghatja ezt fel? Hiszen, ha belegondolunk szenvedései borzalmába, akkor ez az egyszeri alkalom is megrendít minket. Ezt a misztériumot csak a végtelen, istenemberi szeretet misztériuma múlja felül. Ha ezt végig gondolom, még sokkal nagyobb áhítat és hála önti el a lelkemet.

Ullrich Ágoston

római katolikus lelkipásztor

csepel.hu