Mult-kor.hu
Katolikus szentmise Csíksomlyón
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását ünnepli a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon. (tovább…)
Mult-kor.hu
Katolikus szentmise Csíksomlyón
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását ünnepli a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon. (tovább…)
Csepel.hu
Csepel újjátelepítésének 300. évében a Királyerdői Református Egyházközség temploma felszentelésének első évfordulóját ünnepelte 2012. május 20-án. Ebből az alkalomból a Királyerdői Református Színpad zenés irodalmi műsorát tekintették meg az ünneplők.
A gyülekezet Bibliakörének tagjai saját készítésű jelmezeikben Babits Mihály: Jónás könyve című paraboláját adták elő Holecz Imréné vezetésével. Az előadást a hittanos gyermekek verssel és énekkel tették vidámabbá. (tovább…)
Csepel.hu, Magyar Kurír
Fotó: Zarándi Bence
A Nagyböjt és a húsvét titkairól kérdeztük Böjte Csaba ferences testvért, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megálmodóját és működtetőjét.
Csaba testvér nagyon sok meghívást kap, fáradhatatlanul tevékenykedik, utazik. Mit jelent a nagyböjti felkészülés ebben a nyüzsgésben? Az emberek figyelmének felhívása a szeretetre, a másokkal való törődésre szintén lehet nagyböjti cselekedet. (tovább…)
Csepel.hu
A húsvét minden keresztény legnagyobb ünnepe. Jézus Krisztus feltámadása hatalmas üzenetet hordoz magában. Valljuk ugyan, hogy kereszthalálával megváltott minden embert, de ha nem támadt volna fel, halála mindössze egy hős vértanúhalála volna.
Feltámadása bizonyítja, hogy mindannyiunk Megváltója, hiszen ez a húsvéti esemény Jézus isteni mivoltát hirdeti. Halála előtt kijelentette, hogy van hatalma odaadni az életét és van hatalma visszavenni azt. Ez tehát azt jelenti, hogy Ő élet és halál ura, mindenható. Őt nem támasztotta fel senki, Ő maga a feltámadás és az élet. Istenségének ez a megdönthetetlen bizonyítéka. (tovább…)
MTI, HVG
Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység, a katolikus egyházban pedig ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, és az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában vezeti a nagypénteki szertartást.
A nagypénteki szertartás három részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel; kereszt előtti hódolat; szentáldozás (az előző nap átváltoztatott szent ostyával). A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak. (tovább…)
Nyelv és Tudomány
Húsvéti locsolkodás a 19. században (Forrás: Wikimedia commons)
Nem furcsa-e, hogy az egyház valamikori legnagyobb ünnepét éppen a hasunkra gondolva neveztük el? És hogy nevezik mások? Hol utal az ünnep neve a fontosságára, hol vallási jelentőségére, hol az események idejére és hol van pogány neve? Eközben kiderül ez-az erről a furcsa ünnepről.
A húsvét korábban a kereszténység legnagyobb ünnepe volt, hiszen ekkor történt a hívő keresztény számára legfontosabb esemény, Jézus feltámadása. A 20. században azonban inkább a karácsonyt kezdték a legfőbb ünnepnek tartani, ráadásul a húsvét is fura átalakuláson ment át. Eredetileg az ünnep vasárnapra esett, és csak az idők folyamán vált kétnapos ünneppé. (tovább…)
Csepel.hu
Napbarnított arc, mosolygós tekintet, a ferences rendiek ismertős öltözete: Böjte Csaba közeledik a Szent Imre téren, a templomba igyekszik, ahol három estén – március 29-én, 30-án és 31-én – gyóntat és tart misét.
– Húsvét előtt vagyunk, a nagyböjt idején, ilyenkor számos helyen tartanak lelki gyakorlatot: meghívtak Csepelre, hogy három estén találkozzak az itteni hívekkel. Egy ilyen gyakorlat fontos, hiszen nem csak a parkjainkat, a házunk környékét rakjuk rendbe a tél végén, hanem bizony a lelkünknek is kell a tavaszi nagytakarítás. Sok emberre ráfér, hogy közösen imádkozva, énekelve, elgondolkodva próbálja megújítani az életét. Egyik estén beszélni fogok majd a vidámságról is, mert úgy érzem, nagyon elvékonyodott a jókedv a világban. Pedig a nehézségek ellenére meg kell látni az élet aprócska örömeit, fel kell fedezni a mindennapi „mosolyravalót”. Nézzék meg a gyereket, milyen önfeledten jókedvűek! Róluk vegyünk példát, s legyen a vidámság a mindennapi ruhánk. (tovább…)
Csepel.info
Amikor egy fővárosba delegáció érkezik, a repülőtérről első útjuk az ismeretlen katona sírjához vezet. Amikor Varsóba delegáció érkezik, első útjuk a főtérre, Jerzy Popieluszko atya sírjához vezet. Huszonöt éve, megölése óta, 18 millió lengyel látogatta meg és látogatja ma is.
Ki ez a fiatal pap? És gazdasági helyzetünkben szabad volt-e Csepelen utcát elnevezni róla – és ezzel pénzt költeni? És jó utca kapta-e nevét? (tovább…)
Bayer Zsolt, Magyar Hírlap
Katolikus szentmise Csíksomlyón: “lebuktak”
„(…)Amíg nem támadnak neki a katolikus egyháznak, nem mutatnak rá arra, hogy Orbánon keresztül a Vatikán gyarmatosítja, romba dönti és szegénységbe hajszolja az országot, a Vatikán hazugságai fordítják szembe Magyarországot a szabad és civilizált világgal, hogy megint becsapják őket, hogy a Vatikán számolja fel a demokráciát, a szabadságot, addig nincs esély. Amíg nem magyarázzák el, hogy ez a papok uralmáról szól, de nemcsak a papok hatalmáról és kapzsiságáról van szó, hanem a világ fölötti uralmáról, és amíg nem mondják meg, hogy a Vatikán választja el Magyarországot a fejlett országoktól, a jólét és a nyugalom, a szabadság lehetőségétől, addig a magyar nép többsége a demokrácia ellensége marad.(…)”
Nincsen tovább. Barátaim, lebuktunk… A Bartus átlát a szitán. Azt hittük, ez a mi kis tervünk a világ feletti uralom megszerzéséről titokban marad, de nem… A Bartust nem lehet becsapni. (tovább…)
Magyar Hírlap
Hamvazószerdától a keresztények legnagyobb ünnepükre, a húsvétra készülnek
(Fotó: Horváth Péter Gyula)
„Emlékezzél, ember, porból vagy és porrá leszel!” – mondja a híveknek a pap a mai liturgia keretében, miközben homlokukra hamuval keresztet rajzol. Hamvazószerdával megkezdődik a húsvétra felkészítő, negyvennapos böjt.
Ma, azaz hamvazószerdán veszi kezdetét a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő negyvennapos böjt. Ez az időszak a bűnbánat, a kiengesztelődés, a hitben való elmélyülés és a lemondás ideje a keresztények számára. (tovább…)