Ma kezdődik a negyvennapos böjt

Hamvazószerdától lemondással és bűnbánattal készülnek a húsvétra a keresztények

Magyar Hírlap

Hamvazószerdától a keresztények legnagyobb ünnepükre, a húsvétra készülnek

Hamvazószerdától a keresztények legnagyobb ünnepükre, a húsvétra készülnek
(Fotó: Horváth Péter Gyula)

„Emlékezzél, ember, porból vagy és porrá leszel!” – mondja a híveknek a pap a mai liturgia keretében, miközben homlokukra hamuval keresztet rajzol. Hamvazószerdával megkezdődik a húsvétra felkészítő, negyvennapos böjt.

Ma, azaz hamvazószerdán veszi kezdetét a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő negyvennapos böjt. Ez az időszak a bűnbánat, a kiengesztelődés, a hitben való elmélyülés és a lemondás ideje a keresztények számára.

A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon, valamint nagyböjt első vasárnapján, keresztet rajzol a hívek homlokára, közben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, porból vagy és porrá leszel!”

Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a 7. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Hogy miért pontosan ennyit, azt a Biblia „határozta meg”. A Szentírás szerint ugyanis a Megváltó nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, ahol a Sátán megkísértette. Ugyancsak negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép az egyiptomi fogság után, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.

A keresztény világban a negyedik századra vált általánossá a nagyböjt megtartása, és a kilencedik századig rendkívül szigorú volt, a szabályok természetesen mára enyhültek, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A tizennyolc és hatvan év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezni, s egyszer jóllakni. E két napon és a nagyböjt többi péntekén a tizennégy évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a tizenharmadik század óta jelképezi a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely az öröm legközvetlenebb kifejeződése. A templomokat ekkor nem díszíti virág. Húsvétra készülve a keresztények a böjt mellett az imát és az alamizsnálkodást is gyakorolják.

Erdő Péter bíboros ma este ötkor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.


Megújulva tanúságot tenni a szeretetről

„A nagyböjt ismét alkalmat ad arra, hogy a keresztény élet középpontjáról elmélkedjünk: a felebaráti szeretetről. Ez ugyanis alkalmas időszak, hogy Isten igéje és a szentségek segítségével megújulva folytassuk hitbeli utunkat, személyesen és közösségileg egyaránt. Ezt az utat az imádság és a megosztás, a csönd és a böjt jellemzi, miközben várjuk, hogy átéljük a húsvéti örömet” – írta nagyböjti üzenetében XVI. Benedek pápa. Hozzátette, egy olyan világban, amelynek szüksége van arra, hogy a keresztények megújulva tegyenek tanúságot a szeretetről, „mindenki érezze annak sürgető szükségét, hogy megelőzzük egymást a szeretetben, a szolgálatban és a jótettekben”. (MH)

Forrás: Magyar Hírlap

33 hozzászólás “Ma kezdődik a negyvennapos böjt” bejegyzésre

  1. Nyugger szerint:

    Tartok tőle, hogy a negyvennapos böjt sokaknak nem ma, hanem régen kezdődött és lehet tovább tart mint negyven nap, talán lesz 47 ezer is.
    Éljen a golyóálló költségvetés!
    Éljenek a tejelő kecskék!
    Éljen a bűnbánat!

  2. Jeniszej szerint:

    Éljenek a kurvákat hajtó (IMF) bankvezérek.
    A fejlett nyugat nem nyugszik addig, míg kis hazánk demokratikus rendszerét nem töri derékban.
    Mindent elkövetnek, hogy a Magyar Emberek hazája gyarmattá váljon.
    Ezektől eltérően még Moszkvaiak is úriemberek módján bántak velünk. Jött mindig időben az “elvtársi” segítség. Jött időben az olaj jött időben a gáz.
    🙂

  3. Tóth Mária szerint:

    Hazaárulókat fizetünk közpénzből !!! Remek.

  4. vargabi szerint:

    Akinek csak ez jut eszébe a böjtről a keresztyén világ legnagyobb ünnepére való lelki és testi fekészülésről szégyellheti magát!Nem is értem hogy jön ez ide?!

  5. Jeniszej szerint:

    vargabi 🙂

  6. Jeniszej szerint:

    Ez nem mindenkinek ünnep az éhezés. Milyen jogon törsz mások felett pálcát?
    Miért hiszed, hogy csak keresztyének élnek ebben a világban?
    Ebből eredően másoknak miért kellene szégyenkezniük? )) 😀 ((

  7. Jeniszej szerint:

    Igaza van Tóth Mária!

  8. joságos. szerint:

    A Tóth Máriák,Jeniszejek,és a hozzájuk hasonlok figyelmébe!A nagyböjt régebbi intézmény mint
    az EU!Semmi köze a jelenlegi EP-s problémához!Vargabi a többit már le írta.

  9. Jeniszej szerint:

    Joságos!

    “leírta” – egybe írandó?
    “intézmény, mint” – a vessző hiányzik?
    Az ellenkezőjét senki nem állította, miszerint az EU intézménye régebbi. Ez egy baromság még feltételezni is ilyet. Igaz a jóságostól minden kitelik. ))) 😀 (((

  10. Jeniszej szerint:

    Megkapta megint az ország népe a körmöst az EU –tol. Lesz böjt az országban, egész évben, éveken keresztül. – ünnep nélkül is.

  11. "?!" szerint:

    Kedves “Jeniszej”!

    A körmös azzal kapjuk folyamatosan, hogy évente több mint 1.200 milliárd forint kamatot fizetünk az államadósság után, és ezért nem jut elég pénz egészségügyre, oktatásra és munkahelyteremtő magyar beruházásra és egyéb fontos dolgokra.

    Ha nem kellene ennyi kamatot fizetnünk, akkor önerőből 2 db 4-es metrót építhetnénk ebből a pénzből.
    És akkor még a lejárt hitelek visszafizetéséről nem is beszéltem!

    A ma megszavazott szankcióról pedig, nem árt tudni az alábbiakat:

    1.) Ezt a szankciót azért szavazták meg, mert Magyarország már hat éve folyamatosan “túlzott deficit” eljárás alatt van, és az Orbán-kormány megismételhetetlen egyszeri gazdasági intézkedéseit (magánnyugdíjak államosítása, válság adó, stb.) nem tekintik a problémát megszüntető intézkedéseknek.

    2.) A most megszavazott szankció csak 2013. január 1. után lép hatályba, de csak akkor, ha az államháztartás hiányát ebben az évben sem csökkenti a kormány hosszú távon is eredményes intézkedésekkel 3 % alá.

    3.) A megszavazott szankció csak arról szól, hogy ha kormány nem csökkenti 3 % alá a hiányt, akkor 2013-ban a Magyarországnak biztosított uniós támogatási keretnek csak 71 %-át hívhatjuk le, de ehhez viszont tudni illik, hogy még egyetlen évben sem sikerült a részünkre biztosított keret 70 %-át lehívni.

    Tehát felesleges itt sivalkodni, mert ez csak egy jelképes büntetés, amellyel a kormányt arra figyelmeztették, hogy a hiányt hosszú távon eredményes intézkedésekkel csökkentse 3 % alá, az eladósodás lefékezése érdekében!

    Az eladósodás megfékezése pedig mindannyiunk érdeke!

    Tetszik érteni?

  12. Jeniszej szerint:

    Most már kezdem értei Kedves mondatjel.
    Szóval arról van szó, hogy kirabolták az országot a nyugati világ bankjai.
    Tönkretették a mezőgazdaságot, élelmiszeripart, ipart.
    Szóval mindent.
    Most meg pénzügyi manipulációkkal, megszorításaikkal végsőkig azon mesterkednek, hogy kis hazánk a gyarmati országok szintjére süllyedjen. 🙁

  13. Nagyapó szerint:

    A szoclib, hozzá nem értő társaság 8 évi tevékenységének itt a böjtje. Sajnos a tolvajok kevésbé érzik meg, mint a polgárok. Viszont öröm, hogy a böjt végén lesz feltámadás.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.

  14. "?!" szerint:

    Kedves “Jeniszej”!

    A hiteleket korábban is önként vették fel a mindenkori magyar kormányok, és azt hallottam, hogy most sem fogunk elugrani a pénz elől, ha az IMF pénzt akar adni!

    Aki viszont a hitel feltételeit ismerve hitelt vesz fel, az ne bankokat hibáztassa az eladósodásért, hanem saját magát!

  15. Lakó1214 szerint:

    Előrehozott böjt van?
    Nekem július 20-án kezdődik.
    Jah, az az én vallásom szerinti.

  16. Jeniszej szerint:

    Macskaköröm közé szorult mondatjel!
    Amikor a hiteleket felvették a kormányok még virágzott az ország gazdasága!
    Amikor az emberek a hiteleket felvették volt biztos munkahelyük, volt virágzó gazdasága az országnak.
    Mi történt ez után?
    Megmondom!
    Kirabolták a multik bankjai az országot majd segítségül, jól eladósították az országokat.
    Ha továbbra is ez lesz a tendencia az EU- ban akkor ennek bizony rossz vége lesz.
    Az emberek türelmével a végsőkig nem lehet játszadozni ilyen kurvákat hajszoló bankvezíreknek. :)))))) 😀 (((((

  17. "?!" szerint:

    Roppant humoros vagy “Jeniszej”.

    Látom, hogy a hozzászólásod végén magad is röhögsz azon amit leírtál.

  18. Lakó1214 szerint:

    Jeniszej!

    Ha annyira virágzott a gazdaság, akkor minek kellett a hitel?
    Ha annyira virágzott a gazdaság, akkor minek kellett a devizahitel?

    Apropó! Mióta is van devizahitel? Elnézést, hogy nem haragszom!

  19. Lakó1214 szerint:

    Még egy PIMF:
    http://www.fatimaiszuzanya.hu/index.php?page=informaciok
    Csepelen nem találtak Katolikus templomot?

  20. Jeniszej szerint:

    Lakó!
    Szerinted a hitelt folyósító bankok azok hülyék, mert azoknak is adnak hitelt, akik nincstelenek, és nincs munkahelyük, biztos megélhetésük?
    Volt ipar, volt világhírű mezőgazdaságunk, Ganz, Ikarus, Salgótarján, Ózd, Dunaújváros, Győr és még sorolhatnám a jól működő ipari centrumokat, cukorgyárakat, élelmiszeripari vállalatokat, melyeknek ma már talán a romjait sem találjuk meg.
    Tehát nem a hitel felvétellel volt a baj, hanem ami rombolás bekövetkezett az országban a rendszerváltás után. 🙁
    Természetesen a luzer rendszerváltók is nagymértékben ludasok, hogy az ország gazdaságilag ilyen mélyre süllyedt.

  21. Lakó1214 szerint:

    Jeniszej!

    Tudod, hogy mikor adtak semmire és nagy hiteleket? 1998-2001 között. Azután már nem volt miből a semmire, mire jött a devizahitel, önrésszel.
    A többihez annyit tudok hozzáfűzni, hogy a ’89 utáni összes kormány valamilyen szinten hunyó, így mindegyik elmehetne már a bánatba!

  22. Dr. grün szerint:

    Hitte volna valaki, hogy egyszer még szeretettel emlékezünk a régi szigorú nagyböjti habzsi-dőzsikre?! Amikor hetente egy alkalommal nem lehetett húst enni?!
    Vagy napi háromszori étkezésből egyszer jól lakni?!
    Most amikor betőtöttem ahatvanat és büntetlenül meghághatnáma szabájokat?! 🙂

  23. joságos. szerint:

    T.Jeniszej!Meg kérem,hogy akkor kritizáljon,ha majd nem hagy ki betűket és nem cseréli fel őket!
    Szerda 22:17″értei” a többit most nem keresem elő,pedig van bőven!

  24. Jeniszej szerint:

    joságos!
    Keresgélj nyugodtan.Okos tojás!
    Amíg lószar van veréb is lesz.A vak tyúk is “talál” szemet.
    ))))))) 😀 (((((((

  25. joságos. szerint:

    T.Jeniszej!Mi lenne ha nem velem foglalkozna hanem a családjával?Továbbá;én nem tegezem önt,
    maga mért tegez engem?Tudja mit megadom maga helyet a választ;mert kegyed egy 24 karátos
    faj bunkó!!

  26. Vátesz szerint:

    A weben bevett szokás a tegezés, különben is valószinűleg mindketten elmúltak negyven évesek, s az felett a tegeződés kölcsönös! Szerbusz, kérlek alássan!

  27. joságos. szerint:

    T. Vátesz!Ha jól emlékszem ezt a témát egyszer már magával át “beszéltük”. Nem érdekelnek a szokások.Azok azért vannak,hogy meg lehessenek változtatni őket!Azt meg én döntöm el,hogy
    kivel tegeződök!A döntésemben nem elsődleges szempont az életkor!

  28. Vátesz szerint:

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Protokoll_(illem)
    13./ tegezés, magázás: A magyarok a 16. században a tegezést használták, mindenki tegező viszonyban állt a másikkal.
    A tegezés két részre oszlott: 1./ baráti tegezés: pl. “Te, Pista!”; 2./ a nemekhez intézett tegezés: “Ahogyan Tekegyelmed kívánja!”. A magázódás, “Uram!”, “Asszonyom!” megszólítás német hatásra indult meg. A maga szót a 17. században használták először, mindig rideg, lenéző szerepe volt. Az ön megszólítás udvarias, tiszteletet sugall.

  29. GONDOLKODÓ! szerint:

    vargabi szerint:
    2012. február 22., szerda – 16:55

    “Akinek csak ez jut eszébe a böjtről a keresztyén világ legnagyobb ünnepére való lelki és testi felkészülésről szégyellheti magát!Nem is értem hogy jön ez ide?!”

    S a többi más?! Egyáltalán mai napig érthetetlen számomra. Se Isten, se ember?
    Akkor se anyád, se apád, se gyermeked?
    URAM IRGALMAZZ, KRISZTUS KEGYELMEZZ.

  30. Jeniszej szerint:

    Ez nem mindenkinek ünnep az éhezés. Milyen jogon törsz mások felett pálcát?
    Miért hiszed, hogy csak keresztyének élnek ebben a világban?
    Ebből eredően másoknak miért kellene szégyenkezniük?

  31. Jeniszej szerint:

    “Mit gondolunk mi reformátusok a böjtről? Lévén nálunk nincs ez a gyakorlat. Általában nincsenek külső szabályok.
    Mit tanít Kálvin a böjtről?
    Kálvin hangsúlyozza, hogy a böjt nem valami új dolog, nem valami keresztyén specifikum, hisz mind az Ószövetség idején, mind pedig a pogány világban ismert volt böjt. Erre példának hozza a Jónás esetét, aki elmegy Ninivébe, prédikál a bűnös város ellen, hirdeti az ítéletet, és azt olvassuk, hogy a niniveiek hívének Istenben és böjtöt hirdetének. Tehát a megalázkodás jele a böjt. Kálvin azt mondja, hogy a szent és törvényes böjtnek három célja van: egyrészt a test megtartóztatása, megzabolázása, aztán az előkészület az imádságra és a harmadik az Isten színe előtt való megalázkodás jele, a bűnvallásnak a kísérője a böjt. A böjtnek önmagában – Kálvin szerint is ez a legfontosabb – nincs semmi jelentősége, a böjtnek nincs magában álló értelme, hanem csak előkészíti, és kiegészíti az imádságot, vagy az önvizsgálatot. Kálvin szavaival szólva: a böjtnek a célja, hogy alkalmassá tesz minket a bűnbánatra és könyörgésre. Jobb lenne, ha semmiféle böjt nem volna, minthogy a böjtöléshez valamiféle babona kapcsolódjon. Ez ellen harcol Kálvin, nem a böjt ellen, hanem a böjthöz kapcsolódó elképzelések ellen. Azt mondja, hogy “a szíveket és nem a ruhákat kell megszaggatni”. Tehát a böjt lelki dolog, ezért nem a külsőben kell megjelennie. Kálvin nagyon fontos kifejezést használ, amikor a böjtről beszél: az önmagunkkal szemben való igazi elégedetlenség.
    Kálvin kifejezetten szót emel a negyvennapos böjt babonás megtartása ellen. Súlyos teológiai hibának tartja, hogy sokan Krisztus szent utánzása gyanánt ajánlják a negyven napos böjtöt. Pedig világos,- mondja Kálvin,- Krisztus nem azért böjtölt, hogy másoknak példát adjon. Az evangélium hirdetésére készült, mint ahogy Mózes a törvény átvételére. Illés negyvennapos böjtjét sem utánozzák a zsidók, tehát a vallásukban nincs negyven napos böjt. Ez Kálvinnál súlyos argumentum a Jézust utánzó negyven napos böjt ellen. Kálvin óv a böjttel kapcsolatos képmutatásoktól és visszaélésektől. Megtiltják a húsevést és közben a legízletesebb ételekből lakmároznak.
    Kálvin azt ajánlja, hogy a böjt lelki előkészület legyen. Természetesen minden embernek joga van önmagának böjtöket előírni. Kálvin szerint tele hassal nem lehet jól imádkozni, jól prédikálni. A tapasztalat is ezt mutatja. Ha valamilyen vallásos cselekményre előkészülünk, akkor az evésben és ivásban mértékletesebbek vagyunk, mint máskor. A lényeg az, hogy a szívünket kell megszaggatni, magyarul a belső töredelem legyen a böjt, ne pedig a külső, hogy nem ezt eszem, hanem valami mást.”
    (Elhangzott a “Tebenned bíztunk eleitől fogva…” – Református Félóra című műsorban, a Kossuth Rádióban 2004. február 25-én)

  32. Jeniszej szerint:

    Éljenek a kurvákat hajtó (IMF) bankvezérek.
    A fejlett nyugat nem nyugszik addig, míg kis hazánk demokratikus rendszerét nem töri el, derékban.

  33. Jeniszej szerint:

    Kedves joságos!
    (akinek a neve leírásakor még a szövegszerkesztőm is berzenkedik)
    2012. február 22 szerda – 19:38
    Ki kit szólított meg?
    Gondolkodtál már rajta?
    Vagy gondolkodás a nálad a csoda volna?
    A Családom és a Faterom azt üzeni neked, hogy szórakozzál azzal, aki, ami veled egyidős.
    “Maga marha” mondják a megrögzött magázóknak a köznyelv. 🙂

Itt lehet hozzászólni !