“Linder Béla (…) Belgrádban telepedett le. A későbbi Jugoszlávia nem felejtette el a neki tett szolgálatot: halála után, 1962-ben díszsírhelyet kapott a délszláv kommunista vezetéstől”
Csarnai Márk, Újkor.hu
A győztes államok területi igényei Közép-Európában és a Balkánon (Wikipedia)
1918 novemberében a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli részének megszállását. A trianoni békeszerződésben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélt területeken túl Baranyát és Baja térségét is egészen 1921-ig ellenőrzésük alatt tartották, ahol 1921. augusztus 14-én a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság prominensei, valamint a helyi szocialisták kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A Horthy-rendszerrel szemben délszláv védelem alá helyezkedő államalakulat mindössze nyolc napig létezett, ugyanis a megszálló csapatok kivonulásával a köztársaság összeomlott. – Bejegyzésünkben Csarnai Márk csepeli történész írását közöljük.
Az első világháborús vereséget követően a francia antant csapatok által támogatott szerb erők északi irányban nyomultak előre, hogy érvényesítsék Magyarországgal szemben fennálló területi követeléseiket. A történelmi Magyarország feldarabolásánál az újonnan létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság legalább olyan mérvű területi igényekkel lépett fel, mint a románok és a csehek. A délszláv kormány – a Trianonban később elcsatolt országrészeken túl – további területek megszerzésére törekedett, így Baranyát is elfoglalták, a Duna-Tisza-közén pedig egész Bajáig nyomultak. (tovább…)
