Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából, kimagasló teljesítményük elismeréseként rangos állami kitüntetésben és művészeti díjban részesültek csepeli kiválóságok is.
Az Országgyűlés 2014. december 16-án a magyar zászló és címer napjává nyilvánította március 16-át.
A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el a határozatot, mely szerint “az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja”.
A Csepel.hu információi szerint a mai napon, azaz március 16-án technikai okok miatt átmenetileg zárva tart a királyerdei kisposta, ügyfeleket nem fogad.
A nyitás időpontjáról egyelőre nincs információnk.
A csepeli önkormányzat vezetői a hagyományokhoz híven a Görgey Artúr téren, Petőfi Sándor szobránál koszorúztak március 15-én reggel.
Noha a koronavírus-járvány miatt az ilyenkor megszokott ünnepi rendezvények elmaradtak, Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek kora reggel elhegyezték a megemlékezés koszorúját a szobornál.
Csepel, 1947. március 15. Gyülekeznek a résztvevők Csepelen a hídavatási ünnepségre.
A visszavonuló német csapatok által 1945. január 9-én felrobbantott Gubacsi hidat két éves munkával építették újjá. Hamarosan átadják a forgalomnak. Fotó: MAFIRT(tovább…)
Napra pontosan két éve tüntették ki a Csepel.info hírblogot
A sajtó akkor teljesíti jól a feladatát, ha képviselői maguk is hiszik, hogy a hiteles tájékoztatással és átgondolt véleményformálással a közösségért tesznek, “tömegtájékoztatnak és nem tömegmanipulálnak” – mondta a főpolgármester a Csengery Antal-díjak átadásán. (tovább…)
31 évvel ezelőtt, 1990. március 14-én szerelték le talapzatáról a Csepel Művek kapuja előtt álló, karját nyújtó Lenin szobrot. A Fidesz, az SZDSZ és a Független Kisgazdapárt közös akcióján a most először közzé tett fotók alapján ott lehetett Krassó György, a Magyar Október Párt vezetője is. Krassó egy évvel később már nem élt, a történtek pedig egy hamis legenda miatt csaknem feledésbe merültek. Az archív képek a közelmúltban kerültek elő a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményből, és most először tesszük közzé őket.
Nem akármilyen nap volt az a március 14, amikor Lenin csepeli szobra elbúcsúzott a gyárkaputól. Magyarország államformája ekkor már köztársaság, de aznap még egy utolsó ülést tartott az 1985-ben alakult, pártállami Országgyűlés. Ezen a napon hagyta jóvá az IMF azt az újabb, 206 millió dolláros készenléti hitelcsomagot, amely nélkül az ország csődbe ment volna (ugye ismerős), és ekkor kezdődtek meg Bonnban a nemzetközi tárgyalások Németország újraegyesítéséről is. (tovább…)
Az alábbiakban a csepelfc.hu bejegyzését olvashatják:
Klubunk utánpótlása, női szekciója, futsalosai és az Old Boys is jól teljesített az elmúlt fordulóban, U17- es együttesünk kiütötte az ESMTK csapatát a Béke téren. (tovább…)
A Csepeli Strandfürdő a Soroksári Duna-ág csepeli partján, mintegy héthektárnyi zöldterületen fekszik. Befogadóképessége a vízfelület alapján mintegy 4500 fő, de a parkosított terület jóval több vendég kényelmes pihenését is lehetővé teszi.
A strandfürdő jelenlegi helyén, a soroksári Duna-parton már az 1930-as években dunai strand működött, az egykori Weisz Manfréd Művek üzemeltetésében. A Duna vizének egyre nagyobb mértékű szennyezettsége arra indította a Csepel Vas- és Fémműveket, hogy új, korszerű strandfürdőt építtessen a régi helyett. Mélyfúrásokat végeztek a területen, melynek nyomán értékes összetételű ásványvíz tört fel. Erre a vízkészletre alapozva 1961-ben épült fel a fürdő.
Örömmel fogadnánk archív fotókat a Csepelől a csepel.info@gmail.com e-mail címen.
