A Szovjetunió összeomlása utáni Oroszország legerősebb vezetője érkezik ma Budapestre. A Nyugaton sokat bírált lépései ellenére felmérések szerint az oroszok több mint 80 százaléka elégedett az elnök tevékenységével. Vlagyimir Putyin munkás családba született, jogot végzett, majd a KGB-hez került.
Az 1952-ben, Szentpéterváron – akkori nevén Leningrádban -, munkás családba született Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin 1975-re végezte el a város egyetemének jogi karát, majd a KGB hírszerző részlegéhez került. 1985-től Kelet-Németországban, Drezdában szolgált, hivatalosan a Barátság Háza igazgatójaként. (tovább…)
Életbe lépett közép-európai idő szerint szombaton 23 órakor a tűzszünet Kelet-Ukrajnában. Vlagyimir Puytin orosz elnök pedig megerősítette, hogy elkötelezett a tűzszünet tiszteletben tartása mellett.
A fegyvernyugvás része annak a megállapodásnak, amit a héten dolgozott ki Petro Porosenko ukrán elnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök.
A Popovici-féle 1906-os föderális államszerkezet közigazgatási térképe
Ferenc Ferdinánd uralkodása a legnagyobb valószínűség szerint egy megváltozott, és a világtörténelem menetét is másként alakító monarchikus államszövetséget eredményezett volna, – erre a következtetésre jutott több elismert történész.
Tavaly június 28-án volt az első világháborút kirobbantó szarajevói merénylet 100. évfordulója. A centenárium alkalmából megrendezett számtalan tudományos szimpózium és konferencia közül is kiemelkedik az az alternatív történelmi tanácskozás, amelyet Bécsben, a Mária Terézia által 1754-ben alapított patinás Diplomáciai Akadémián tartottak meg, több nemzet történészeinek közreműködésével, 2014 novemberében.
Napra pontosan 70 éve szabadult fel az auschwitz-birkenaui haláltábor. Csepelen a Nefelejcs utcai izraelita temetőben is erre emlékeztek ma.
Fináli Gábor vallási vezető emlékező beszédében emlékeztetett rá, sokszor beszélnek ilyen alkalmakkor a hungarikumokat megalapozó Pickekről és Zwackokról, akiknek a szalámit és az unicumot köszönhetjük, de kevés szó esik azokról, akik nélkül kultúránk – irodalmunk, humorunk – nem lenne olyan színes. Példaként említette Füst Milánt, Molnár Ferencet, P. Howardot (Rejtő Jenő) és Karinthy Frigyest, akik magyarok voltak, és külföldön mindmáig népszerűsítik a hazai kultúrát.
Hetven éve szabadult fel az auschwitz-birkenaui haláltábor, s a kerek évfordulóról soknemzetiségű emlékünnepségen, magas rangú politikusok jelenlétében emlékeznek meg a helyszínen. Mivel az áldozatok és a deportálók nacionáléját tekintve az itteni szervezett népirtás igen erőteljesen magyar ügy is, indokolt, hogy Balog Zoltán kultuszminiszter – két helyettes államtitkárral az oldalán – megfelelő súllyal képviselje hazánkat a történelmi ceremónián, azt nyomatékosítván: az áldozatul esett zsidók és cigányok fájdalmában manapság a jóérzésű nem zsidó és nem cigány honfitársaink is osztoznak.
Más fajsúlyú és léptékű ez a szolidaritás, mint a párizsi menetelés, ráadásul morálisan is messze megalapozottabb: noha közös bennük az áldozatpártiság, nem a rögtönző aktuálpolitikai indulatok, hanem a sorjázó évtizedek alakították ki a XXI. században is érvényesnek tekintett históriai konszenzust.
A magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásának komoly szerepe van abban, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni, hogy „nemzetünkből nem veszik ki az életerő” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Kozma utcai zsidó temető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott megemlékezésen. Január 27-én, kedden emlékezik a világ az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításáról.
Az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel. Január 27-ét 2005-ben az ENSZ-közgyűlés a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A miniszterelnök egy nappal az emléknap előtt az első világháborús magyar zsidóságról szólt a Kozma utcai zsidó temetőben. A temető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott beszédében úgy fogalmazott, a magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásának komoly szerepe van abban, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni, hogy „nemzetünkből nem veszik ki az életerő”. (tovább…)
Oliver Stone, a világhírű filmrendező számos alkotásában, köztük a Szakaszban, a Született július 4-énben és a JFK — A nyitott dossziéban foglalkozott már az amerikai történelem sorsfordító eseményeivel. 2012-ben készült tízrészes dokumentumfilmjében azonban arra vállalkozik, hogy az Egyesült Államok „hivatalos” történelmével szemben alternatív megközelítéssel mutassa be a USA 20. századi történetének legfontosabb eseményeit.
A drámai hatású, fantasztikus archív felvételekkel tarkított dokumentumfilm-sorozat igazi csemege Oliver Stone rajongói valamint a történelem kedvelői számára. Úgy tudjuk, hogy a rendező jelenleg az Egyesült Államok által pénzelt ukrajnai “forradalomról” forgat dokumentumfilmet.
Kétélű fegyver a makettvilág: a kicsinyített valóság megszépül, ugyanakkor akár a sötét múlt is barátságos játékvilággá szelídülhet a festett domboldalakra felkúszó műanyag házacskák és vidáman pöfékelő játékvonatok árnyékában. Élet a kommunizmusban címmel új kiállítási szekcióval bővült a Magyarország, Ausztria és Németország tájait bemutató hatalmas terepasztal, a budapesti Miniversum.
„Köszönjük a Pártnak vidám és gondtalan gyermekkorunkat!” – áll a kicsinyített csillebérci úttörőtábor épületének falán. A vidám és gondtalan kis úttörők mit sem sejtenek a nagy fenyegető kapitalista külvilágról – melynek budapesti főutcája, a luxusáruházaival tüntető Andrássy út zaja nem messze tőlük dübörög.
A budapesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tiszteleg az áldozatok és a túlélők emléke előtt, hitet téve a mellett, hogy Magyarországon “még egyszer hasonló szörnyűségek ne fordulhassanak elő” – írta vasárnap eljuttatott közleményében az Igazságügyi Minisztérium.
“A múlttal szembenézve Magyarország összefog annak érdekében, hogy országunkban semmilyen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozó személy ne szenvedhessen el jogsérelmet” – írták, hozzátéve: az alaptörvény a biztosíték arra, hogy az emberi méltóság és az emberi jogok egyenlően és elidegeníthetetlenül illessenek meg mindenkit.
