A Csepel RETRO képek facebook oldalára töltötték fel a fenti képet, mely az 1970-es strandot ábrázolja.
Ha önnek is van történelmi képe, várjuk a csepel.info@gmail.com címre.
A Csepel RETRO képek facebook oldalára töltötték fel a fenti képet, mely az 1970-es strandot ábrázolja.
Ha önnek is van történelmi képe, várjuk a csepel.info@gmail.com címre.
A körülményekhez képest eseménytelenül, csendesen telt el a vasárnap. Igaz, Bolla Dezső csepeli kronológiájában azt olvashatjuk, hogy „ezekben a napokban a kerületben már elviselhetetlen állapotok uralkodtak. Megszűnt a közigazgatás. Elfogytak az élelmiszerkészletek, az emberek várták a végkifejletet.” Időközben a Csepel Művek kommunista vezetői megkísérelték újraindítani a termelést, és a saját embereiket akarták elhelyezni a megalakult munkástanácsokban.
Bácsi József, a helyi munkástanács alelnöke visszaemlékezésében ezt írja: „A munkástanács megkezdte tevékenységét… Döntöttünk arról, hogy felül kell vizsgálni a gyárban működő MDP-alapszervezeteket, s az oda nem való elemeket el kell távolítani. A gyárban dolgozni kell, a pártok ott ne működjenek. Többpártrendszer mellett foglaltunk állást, követeltük a szovjet csapatok kivonulását, a Varsói Szerződés felbontását, az ország semlegességét. ENSZ-megfigyelőket szerettünk volna hozatni az országba… Közben a gyár kommunista vezetői a központi légópincébe menekültek: senki sem bántotta őket. Később – a perünkben – azzal vádoltak bennünket, hogy mi gyűjtöttük ott össze őket.”
Blikk
Hazájától a lehető legtávolabb, Ausztráliáig űzte Sponga Juliannát (1937–1990), a csepeli textilmunkásnőt a rettegés a kommunista hatóságok bosszújától.
Először Svájcba menekült, de ott sem érezte elég biztonságosnak, földrajzilag túlságosan közelinek ítélte az országot. A megtorlás kegyetlenségét, azoknak a napoknak a hangulatát jól mutatja Julianna viselkedése: a lány minden bizonnyal akár még a holdig is elfutott volna, annyira félt a megtorló Kádár-rezsimtől. A 19 éves Julianna főleg egészségügyi szolgálatot látott el a felkelés alatt. Azért csatlakozott a forradalomhoz, mert öccsét október 24-én lelőtték az oroszok Soroksáron. Julianna november 4-én a józsefvárosi Vajdahunyad utcai csoport tagjaként, egy összecsapás során szerzett súlyos repeszsérüléseket a vállán. Ebben az állapotban nem folytathatta ellenállói tevékenységét. Kórházba került. A szovjetek előretörésével azonban már nem volt biztonságos egyetlen egészségügyi intézmény sem, hiszen itt könnyedén rátalálhattak a kíméletlen agresszorok.
(tovább…)
INDEX
A Kettős Mérce fordítása szerint egészen más megvilágításban emlékeznek meg 1956-ról az orosz köztévében. Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese a forradalom kitörését egyrészt a hruscsovi „olvadásnak,” másrészt pedig a nyugati titkosszolgálatoknak tulajdonítja majd ezek után az első, „baráti országban” szított „színes forradalomnak” nevezi ki ’56-ot. (tovább…)
888
A magyar és a lengyel nép számíthat egymásra – kölcsönösen ezt hangsúlyozta Orbán Viktor magyar Miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök is az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján a Kossuth Lajos téren elmondott beszédében. Orbán Viktor szerint október 23-a a büszkeség napja és a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról. De szólt arról is, hogy Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az “elszovjetesedéstől.” A rendezvényt egy alig száz fős ellenzéki demonstráló csoport sikertelenül próbálta megzavarni.
Isten áldja meg a lengyeleket és a magyarokat! Dicsőség az 56-os forradalom hőseinek. Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel – ezzel fejezte be beszédét a lengyel kormányfő a Kossuth téren.
(tovább…)
IHO, Csepel.info, Mr.Gabee
Nyolcvannyolc éve Bethlen István miniszterelnök ünnepélyesen fölavatta Magyarország új világkereskedelmi kapuját. Kikötőtörténet, Fortepan-fotókkal.
Sétáló utcai könyvtár, Mr.Gabee Csepel.info,
Különleges történelmi előadás színhelye volt október 20-án a Sétáló utcai könyvtár, hiszen a megjelentek – a történelmi tényeken túl – megismerhették az események néhány személyes részvevőjének emlékeit is .
A Sétáló utcai könyvtár a Helytörténeti esték programsorozatának részeként ismét Dr. Bolla Dezső avatta be az érdeklődőket Csepel 1956-os történelmének részleteibe. Az alábbiakban a Sétáló utcai könyvtár beszámolóját olvashatják: (tovább…)
CSepel.info, Fszek
2016. október 20-án, 17 órakor a Sétáló utcai Könyvtárban Helytörténeti előadást tartanak. Az esemény témája: visszaemlékezések, személyes találkozás az 1956-os csepeli események néhány résztvevőjével.
Előadó: Dr. Bolla Dezső, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke. (tovább…)
MTI, KDNP.hu, Csepel.info
1984. október 19-én rabolták el és gyilkolták meg a lengyel kommunista titkosszolgálat tisztjei Jerzy Popieluszko katolikus papot, akit az egész országban a betiltott Szolidaritás szakszervezet lelkipásztoraként ismertek.
A merénylet, melynek tetteseit kénytelen-kelletlen elítélték, hatalmas felháborodást keltett. A 2010-ben boldoggá avatott Popieluszko sírja pedig zarándokhellyé, az ellenállás jelképévé vált. Szentté avatási szertartása néhány hete kezdődött el.