‘Történelem’ kategória archívum

Csepel történelme – A Csepeli strand

2016. október 29. szombat

A Csepel RETRO képek facebook oldalára töltötték fel a fenti képet, mely az 1970-es strandot ábrázolja.

Ha önnek is van történelmi képe, várjuk a csepel.info@gmail.com címre.

NAPRÓL NAPRA: Forradalom Csepelen – 1956. október 28.

2016. október 28. péntek

budapest_56_04

A körülményekhez képest eseménytelenül, csendesen telt el a vasárnap. Igaz, Bolla Dezső csepeli kronológiájában azt olvashatjuk, hogy „ezekben a napokban a kerületben már elviselhetetlen állapotok uralkodtak. Megszűnt a közigazgatás. Elfogytak az élelmiszerkészletek, az emberek várták a végkifejletet.” Időközben a Csepel Művek kommunista vezetői megkísérelték újraindítani a termelést, és a saját embereiket akarták elhelyezni a megalakult munkástanácsokban.

Bácsi József, a helyi munkástanács alelnöke visszaemlékezésében ezt írja: „A munkástanács megkezdte tevékenységét… Döntöttünk arról, hogy felül kell vizsgálni a gyárban működő MDP-alapszervezeteket, s az oda nem való elemeket el kell távolítani. A gyárban dolgozni kell, a pártok ott ne működjenek. Többpártrendszer mellett foglaltunk állást, követeltük a szovjet csapatok kivonulását, a Varsói Szerződés felbontását, az ország semlegességét. ENSZ-megfigyelőket szerettünk volna hozatni az országba… Közben a gyár kommunista vezetői a központi légópincébe menekültek: senki sem bántotta őket. Később – a perünkben – azzal vádoltak bennünket, hogy mi gyűjtöttük ott össze őket.”

A Vajdahunyad utcában repesz találta el Juliannát

2016. október 26. szerda

Blikk

A Vajdahunyad utcában repesz találta el Juliannát

Hazájától a lehető legtávolabb, Ausztráliáig űzte Sponga Juliannát (1937–1990), a csepeli textil­munkásnőt a rettegés a kommunista hatóságok bosszújától.

Először Svájcba menekült, de ott sem érezte elég biztonságosnak, földrajzilag túlságosan közelinek ítélte az országot. A megtorlás kegyetlenségét, azoknak a napoknak a hangulatát jól mutatja Julianna viselkedése: a lány minden bizonnyal akár még a holdig is elfutott volna, annyira félt a megtorló Kádár-rezsimtől. A 19 éves Julianna főleg egészségügyi szolgálatot látott el a felkelés alatt. Azért csatlakozott a forradalomhoz, mert öccsét október 24-én lelőtték az oroszok Soroksáron. Julianna november 4-én a józsefvárosi Vajdahunyad utcai csoport tagjaként, egy összecsapás során szerzett súlyos repesz­sérüléseket a vállán. Ebben az állapotban nem folytathatta ellenállói tevékenységét. Kórházba került. A szovjetek előretörésével azonban már nem volt biztonságos egyetlen egészségügyi intézmény sem, hiszen itt könnyedén rátalálhattak a kíméletlen agresszorok.
(tovább…)

A taxisblokád csak a szovjetekre nem vonatkozott

2016. október 26. szerda

INDEX

10214928_fce8fdac7ede1f5dd821e95f1225071b_wm[1]

Forrás: INDEX

1990. október 25-én este kezdődött, 28-án este ért véget a benzináremelések miatt kirobbant tiltakozóhullám, ami megbénította az országot. A kivonuló szovjet csapatokat, a tűzoltókat és a mentőket átengedték a lezárt szakaszokon, másokat nem.
Teherfuvarozó állja el a villamos útját a budapesti Szabadság-hídon. 1990. október 25-én, csütörtök este az öt hónapja hivatalban lévő Antall-kormány bejelentette: 65 százalékkal, típustól függően 42-62 forinttal emeli az üzemanyagárakat. A meglepő döntést a szovjet kőolaj- és földgázszállítmányok csökkentésével és Kuvait iraki lerohanásával indokolták.

(tovább…)

A forradalmárok házról házra járva keresték a zsidókat – állítja Havas Szófia az orosz köztévében

2016. október 25. kedd

 Pesti Srácok

 A forradalmárok házról házra járva keresték a zsidókat

Hetente jelentkező politikai magazinműsorában emlékezett meg 1956-ról Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese és az állami hírügynökség igazgatója. Kiszeljov a forradalom kitörését egyrészt a hruscsovi „olvadásnak,” másrészt pedig a nyugati titkosszolgálatoknak tulajdonítja, de az adásban elhangzik az is, hogy a forradalmárok ezrével engedtek el nácikat a börtönökből. Erre erősít rá a műsorban Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa, aki a CIA által feltüzelt fasiszta-ellenforradalmi puccsról beszél, s szerinte a “forradalmárok” házról házra járva keresték a zsidókat. Külön érdekesség, hogy a műsorban feltűnnek a Pesti Srácok Emlékparkba látogató diákok is, akik e narratíva szerint tehát szintén a nácik és nyilasok előtt tisztelegnek…

A Kettős Mérce fordítása szerint egészen más megvilágításban emlékeznek meg 1956-ról az orosz köztévében. Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese a forradalom kitörését egyrészt a hruscsovi „olvadásnak,” másrészt pedig a nyugati titkosszolgálatoknak tulajdonítja majd ezek után az első, „baráti országban” szított „színes forradalomnak” nevezi ki ’56-ot.  (tovább…)

Orbán Viktor: A magyarok sohasem mondanak le a szabadságról

2016. október 23. vasárnap

A magyar és a lengyel nép barátsága két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátsága

888

Orbán Viktor: A magyarok sohasem mondanak le a szabadságról

A magyar és a lengyel nép számíthat egymásra – kölcsönösen ezt hangsúlyozta Orbán Viktor magyar Miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök is az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján a Kossuth Lajos téren elmondott beszédében. Orbán Viktor szerint október 23-a a büszkeség napja és a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról. De szólt arról is, hogy Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az “elszovjetesedéstől.” A rendezvényt egy alig száz fős ellenzéki demonstráló csoport sikertelenül próbálta megzavarni.

Isten áldja meg a lengyeleket és a magyarokat! Dicsőség az 56-os forradalom hőseinek. Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel – ezzel fejezte be beszédét a lengyel kormányfő a Kossuth téren.
(tovább…)

Isten éltessen, Csepeli Szabadkikötő

2016. október 23. vasárnap

IHO, Csepel.info, Mr.Gabee

Nyolcvannyolc éve Bethlen István miniszterelnök ünnepélyesen fölavatta Magyarország új világkereskedelmi kapuját. Kikötőtörténet, Fortepan-fotókkal.

A XIX. század végén a növekvő teherhajó forgalom kinőtte a budapesti rakpartokat, napirendre került a fővárosi kikötő építése. A Minisztertanács a millennium évében, 1896-ban született döntése alapján a kereskedelmi miniszter Gonda Bélát bízta meg a budapesti kikötő tervezésével.

(tovább…)

60 éve történt – a forradalom krónikája

2016. október 22. szombat

Sétáló utcai könyvtár, Mr.Gabee Csepel.info,

Különleges történelmi előadás színhelye volt október 20-án a Sétáló utcai könyvtár, hiszen a megjelentek – a történelmi tényeken túl – megismerhették az események néhány személyes részvevőjének emlékeit is .

A Sétáló utcai könyvtár a Helytörténeti esték programsorozatának részeként ismét Dr. Bolla Dezső avatta be az érdeklődőket Csepel 1956-os történelmének részleteibe. Az alábbiakban a Sétáló utcai könyvtár beszámolóját olvashatják: (tovább…)

60 éve történt… – a forradalom krónikája Csepelen

2016. október 20. csütörtök

CSepel.info, Fszek

2016. október 20-án, 17 órakor a Sétáló utcai Könyvtárban Helytörténeti előadást tartanak. Az esemény témája: visszaemlékezések, személyes találkozás az 1956-os csepeli események néhány résztvevőjével.

Előadó: Dr. Bolla Dezső, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke. (tovább…)

Harminckét éve ölték meg Jerzy Popieluszkót

2016. október 19. szerda

A karizmatikus papról 2011-ben utcát neveztek el Csepelen

MTI, KDNP.hu, Csepel.info

Harminc éve ölték meg Jerzy Popieluszkót

1984. október 19-én rabolták el és gyilkolták meg a lengyel kommunista titkosszolgálat tisztjei Jerzy Popieluszko katolikus papot, akit az egész országban a betiltott Szolidaritás szakszervezet lelkipásztoraként ismertek.

A merénylet, melynek tetteseit kénytelen-kelletlen elítélték, hatalmas felháborodást keltett. A 2010-ben boldoggá avatott Popieluszko sírja pedig zarándokhellyé, az ellenállás jelképévé vált. Szentté avatási szertartása néhány hete kezdődött el.

(tovább…)