Magyar Világhíradó, 1934 december
Báró Szalay Gábor postavezérigazgató jelenlétében döntötték le az 1914-ben Csepelen épült – de azóta modernebb állomások felszerelése folytán feleslegessé vált – táviratközvetítő tornyot.
A 120 méter magas és 5 tonna súlyú torony, melynek tartókötelei 15 tonnát nyomnak, 1914-ben épült. A székesfehérvári és tárnoki állomások modernebb berendezései újabban a csepeli tornyot feleslegessé tették.
Lakihegy Rádió
Lakihegy madártávlatból, geocaching.hu
A lakihegyi I. világháborús emlékmű újjáépítéséről, valamint az országzászló és a trianoni emlékharang felállításáról is szó volt a város Gazdasági Bizottságának keddi ülésén Szigetszentmiklóson.
Ahogyan korábban a Kulturális Bizottságban, így most is elsősorban a kormánypárti képviselők kifogásolták, hogy a lakihegyi emlékműre turul-szobor kerüljön, de végül elfogadták a javaslatot és meghatározták azt a forrást is, amelyből finanszírozni lehet az emlékművek felállítását. Becz Péter, a Gazdasági Bizottság elnöke elmondta: fontos, hogy Szigetszentmiklósnak is legyen olyan emlékműve, amely a magyarságot jelképezi.
Magyar Világhíradó, 1936 szeptember
Királyerdő. Új nyaraló és üdülő telep létesül Csepelszigeten, a királyi család nagykiterjedésű fenyves és akácos erdejében.
A főváros közvetlen szomszédságában, a csepeli kis Duna-ág mentén, a Boráros tértől 7 kilométernyire terül el a királyi család 720 holdas erdeje, amely már régen megragadta az evezősök és kirándulók figyelmét, de az idegenektől eddig szigorúan elzárt vadászterületet csak két évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség számára. Ezzel egyidejűleg megkezdődtek azok a nagyarányú kulturális munkálatok is, melyek a települők közlekedését vannak hivatva kényelmessé tenni, és ezáltal is közelebb hozni ezt a festői területet a fővároshoz. (tovább…)
Múlt-kor
Az 1848. március 15-i eseményeket felidézve ma már csak néhány vezéregyéniség alakja jut eszünkbe, pedig sokan voltak – fiatal értelmiségiek és egyetemisták – akik csatlakoztak a Petőfi, Jókai és Vasvári által kirobbantott forradalomhoz. Kik voltak ők és mi lett későbbi sorsuk?
A forradalmi fjúság pillanata
Volt, aki életét áldozta a 48-as eszmékért és a szabadságharcban esett el, másoknak a megtorlás éveiben kényszersorozás, várfogság vagy az emigráció jutott osztályrészül. Akadt köztük, aki félretéve egykori elveit 1857-ben dicsőítő verset írt Ferenc József magyarországi látogatására, és volt, aki az önkényuralom besúgója lett. Többen közülük a kiegyezés után is ragaszkodtak 48-hoz, és a Függetlenségi Párt képviselőiként küzdöttek a dualizmus átalakításáért, mások megbékélve Ferenc Józseffel az új rendszer szolgálatába álltak. (tovább…)
Csepel.info
Szombat este tartott koszorúzással, fáklyás, gyertyás emlékmenettel egybekötött megemlékezést Csepelen a Fidesz-KDNP önkormányzati frakciója.
A kerület Szent Imre téri 1956-os emlékművénél Wittner Mária beszélt a kommunizmus eszméje, zászlaja alatt meggyilkolt vagy megalázott magyar áldozatokról, az 1919-es, az 1945 és 1956 utáni megtorlásokról, leszámolásokról, a gyilkosok “szociális érzékéről” és erkölcseiről. (tovább…)
Inforadio.hu, Fn.hu, Csepel.info
A meghívó nagyításához kattints a képre!
A kommunizmus áldozataira emlékeznek ma az ország több pontján és valamennyi középiskolájában. A Fidesz és a KDNP képviselői az emléknap alkalmából a főváros mellett számos vidéki nagyvárosban is felszólalnak, valamint összeül az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság és a Polgári Magyarországért Alapítvány.
A csepeli Fidesz-KDNP frakció február 27-én, szombaton 17 órától a tart koszorúzást és megemlékezést a Szent Imre téri 1956-os emlékműnél. Wittner Mária beszédét a Béke térig tartó fáklyás, gyertyás emlékmenet követi, majd Kispál György plébános tart szentmisét az áldozatokért a Jézus szíve templomban. (tovább…)
Index
Bár nem valószínű, de ha Sólyom László mégis aláírja a Btk. módosítását, néhány hét múlva tömegesen indulhatnak büntetőeljárások olyan állampolgárok ellen, akik szerint a történelemkönyvekben levő tények a zsidók, cigányok, melegek, értelmi sérültek vagy kommunisták tömeges kiirtásáról hazugságok, és ennek a nézetüknek nyilvánosan hangot is adnak.
Nincsenek biztonságban a jó szándékú történészek sem, akik a számokon vitatkoznak. Miközben a holokauszttagadás erősödése elválaszthatatlan a rasszizmus és a szélsőjobb térnyerésétől, a törvény megalkotói az áldozatok sérelmére hivatkoznak. (tovább…)
Magyar Hírlap, Csepel.info
“A kezdőrúgást én végeztem el a jelenleg NB III.-as csapat meccsén. De, hogy ez a jubileum miatt volt, vagy pedig azért, mert akkor voltam nyolcvanéves, nem tudom. Az ismerősök, barátok, családtagok, persze köszöntöttek, és az MLSZ is, valamint meglepetésemre Orbán Viktor küldött dísztáviratot. Nem tudom, honnan tudta a születésnapom, de kedves volt tőle. Mégsem tudtam felhőtlenül ünnepelni, mert sajnos a focival már semennyire sem törődnek a kerületben. Az önkormányzat nem foglalkozik vele, pedig a sport a feladatai közé kellene, hogy tartozzon.”
Ma már kevesen ismerik fel az utcán, és csak a nagy öregek emlékeznek rá, hogy volt a Csepelben egy alacsony, fürge léptű jobbszélső, aki a magyar futball aranykorában a legnagyobbak közé jutott. Tóth II. József világbajnoki ezüstérmes lett, tizenkétszer szerepelt a válogatottban, s nem csupán az 1954-es svájci világbajnokságon játszott a második helyen végző aranycsapatban, pályára lépett, még gólt is lőtt a budapesti, Anglia elleni 7–1-es meccsen. Most is Csepelen él, mint mondta, csendben, öregesen. Alábbiakban a Magyar Hírlap interjúját olvashatják. (tovább…)
Csepel.info
A meghívó nagyításához kattints a képre!
Koszorúzást és megemlékezést tart a kommunizmus áldozatainak emlékére a Fidesz-KDNP frakció február 27-én, szombaton 17 órától a Szent Imre téri 1956-os emlékműnél. Az emlékező beszédet Wittner Mária mondja – értesült a Csepel.info.
A koszorúzást a Béke térig tartó fáklyás, gyertyás emlékmenet, majd a követi majd, végül pedig Kispál György plébános szentmisét tart az áldozatokért a Jézus szíve templomban.
Helyi Téma
Csepel helytörténetének legjobb ismerője alighanem Csizmadia Károly, aki több mint hetven éve lakik a kerületben. Feldolgozta Budapest legrégibb köztéri szobra, a Szent Imre téren álló Nepomuki Szent János-szobor történetét is.
Csizmadia Károly hosszú éveken át dolgozott a gyárban, ahol szakmát tanult, majd gépészmérnök lett. – Apám lakatosként jött dolgozni Csepelre, 1938-ban, azóta élek itt. Én szintén a gyárban voltam tanonc, majd idomszerész. 1957-ben ellenforradalmi tevékenység miatt elbocsátottak engem és a feleségemet is. Pedig nem lőttünk senkire – meséli a helytörténész, és hozzáteszi, bár Csepelt sokan ma is „vörösként” emlegetik, a kerület inkább sokszínűnek nevezhető. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk
