Az Imre téri szobor titkai

Helyi Téma

Csepel helytörténetének legjobb ismerője alighanem Csizmadia Károly, aki több mint hetven éve lakik a kerületben. Feldolgozta Budapest legrégibb köztéri szobra, a Szent Imre téren álló Nepomuki Szent János-szobor történetét is.

Csizmadia Károly hosszú éveken át dolgozott a gyárban, ahol szakmát tanult, majd gépészmérnök lett. – Apám lakatosként jött dolgozni Csepelre, 1938-ban, azóta élek itt. Én szintén a gyárban voltam tanonc, majd idomszerész. 1957-ben ellenforradalmi tevékenység miatt elbocsátottak engem és a feleségemet is. Pedig nem lőttünk senkire – meséli a helytörténész, és hozzáteszi, bár Csepelt sokan ma is „vörösként” emlegetik, a kerület inkább sokszínűnek nevezhető.

Csizmadia Károly fontosnak és izgalmasnak tartja, hogy helytörténettel foglalkozik. – Minden érdemleges eseményt feljegyeztem, hogy az utókor okulhasson belőle. Cikkeket és könyveket írtam. Egyebek között a Csepel Művekről, a papírgyárról, a piac és a rendőrség történetéről. A Béke téren lévő Jézus Szíve-templomról, amelyet 1933-ban szenteltek fel – sorolja fontosabb munkáit. Elárulja, kevesen tudják, hogy az Imre téren lévő Nepomuki Szent János-szobor a főváros legrégebbi köztéri szobra, amelyet az 1720-as években állítottak fel. – Eredetileg a mai Kálvin tér helyén állt. Többszöri áthelyezés után került végül Csepelre, a Duna-partra, még a 19. század végén, de onnan is elmozdították. Így került mostani helyére. Az utazók és a hajózók védőszentjének szobrát azért is állították fel Csepelen, mert itt működött a legnagyobb kikötő, melynek köszönhetően a városrész fellendülésnek indult.

helyitema.hu

3 hozzászólás “Az Imre téri szobor titkai” bejegyzésre

  1. Jeniszej szerint:

    Vajon milyen városrész fellendülésre gondolhatott? – Csizmadia Károly

    “Az utazók és a hajózók védőszentjének szobrát azért is állították fel Csepelen, mert itt működött a legnagyobb kikötő, melynek köszönhetően a városrész fellendülésnek indult.”

  2. Gordon szerint:

    A XIX. század második felében jelentős fejlődésen ment át Magyarország. A 20. század első felében francia tőkéből felépült csepeli Szabadkikötő is biztosan hozzájárult Csepel fejlődéséhez.

  3. démosz szerint:

    Ő a gyónási titok védőszentje ,én úgy tudom az eredeti szobor Prágában van.

Itt lehet hozzászólni !