‘Történelem’ kategória archívum

Egy sikeres típus bukása

2010. május 26. szerda

Tibeti expedíción a Csepel Autógyár büszkesége

Gyártástrend.hu

Hatvan éve – 1950. április 3-án – gördült le a Csepel Autógyár első teherautója a futószalagról. Az évforduló apropóján egy olyan típus történetét elevenítjük fel, amely egy tibeti expedíció során komoly nemzetközi sikert ért el, sorozatgyártása mégis elmaradt. A HD-420 hegyi dízel fényes, de rövid pályát futott be.

A Csepel Autógyár létrehozásáról 1949. októberében döntött a Népgazdasági Tanács. Az üzemet Szigetszentmiklós és Szigethalom határában alakították ki, a háború alatt lebombázott Duna Repülőgépgyár Rt. területén. Az autógyár célja ekkor még elsősorban a hadsereg ellátása volt a legkülönbözőbb teher- és harcászati járművekkel. A gyártást egy osztrák licenc megvásárlása alapozta meg: a Nehézipari Központ (az autógyár felügyeleti szervezete kezdetben) megvásárolta a Steyr D-380-as dízelmotorját, mint a további fejlesztések alapját, ezenkívül a D-413-at és a D-613-at. (Varga A. József megjegyzése szerint később a 413-ast alakították át benzinessé, ami ezt a változatot – ellentétben a kiváló dízelmotorokkal – negyven évre gazdaságtalanná és korszerűtlenné tette.) (tovább…)

A Pillétől a Balatonig – magyar űrkísérletek harminc évvel ezelőtt

2010. május 26. szerda

Origo, Csepel.info

A Pille műszer használat közben (Forrás: Horváth András archívuma)

Farkas Bertalan első magyar emberként 1980-ban nyolc napot töltött a világűrben, amelynek során a nemzetközi Interkozmosz együttműködés keretében dolgozott a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Az űrhajós Valerij Kubászov nevű orosz társával együtt 1980. május 26-án indult Bajkonurból. Az utazás során Farkas Bertalan kollégáival együtt több magyar kísérletet is végrehajtott a Föld körüli pályán.

A Doza kísérlet keretében a Pille nevű sugárzásmérőt használták, amelyet Szabó Béla és Deme Sándor vezetésével a KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) szakemberei fejlesztettek ki. A sorozatban gyártott, és azóta továbbfejlesztett Pille egy termolumineszcens dózisérő és kiolvasó berendezés, amely az űrhajósok sugárterhelésének megállapítását a fedélzeten teszi lehetővé. Más, korábbi sugárzásmérőkkel az elszenvedett dózis megállapítására csak a Földön, visszatérés után nyílt lehetőség. A Pille többször felhasználható mérőkapszuláit az űrrepülőgépeken és a Nemzetközi Űrállomáson is használják, illetve használták. (tovább…)

Tegnapi sikerével megelőzte a Csepelt a DVSC

2010. május 24. hétfő

Nemzeti Sport, Csepel.info

Fotó: Szabó Miklós (Nemzeti Sport)

Az ötödik bajnoki címét szerezte meg az első osztályú magyar labdarúgó-bajnokságban a Debreceni VSC, és már nemcsak a legeredményesebb vidéki csapatnak számít, hanem feljött az aranyérmesek ranglistáján a 6. helyre. A Loki a négyszeres bajnok Csepelt hagyta le, és a hatszor első Vasas nyomába szegődött.

Magyarországon eddig 108 hivatalos bajnokság fejeződött be. Az aranyérmesek örökranglistáját a Ferencváros vezeti 28 első hellyel, második az MTK 23-mal, harmadik az Újpest 20-szal. A negyedik Budapest Honvéd eddig 13-szor volt bajnok, az ötödik Vasas 6-szor. (tovább…)

Kiállítás a “Trianoni emléknap” alkalmából Szigetszentmiklóson

2010. május 22. szombat

Lakihegy Rádió

Kiállítást szervez a szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház a trianoni békediktátum emléknapja alkalmából június 4-én.

A kiállításon láthatók lesznek korhű dokumentumok, újságok, folyóiratok, könyvek, valamint képeslapok, fényképek, amelyek segítenek felidézni a 90 évvel ezelőtt történt eseményeket. (tovább…)

6000 néző előtt verte a Csepel a listavezető Újpestet

2010. május 21. péntek

Nemzeti Sport, Csepel.info

1947-ben e napon rájárt a rúd nagycsapatainkra azon a két mérkőzésen, amelyet ekkor rendeztek a labdarúgó NB I-ben. A tabellát fölényesen vezető Újpest 2:1-re kikapott Csepelen, ahol 6000 néző látta az összecsapást.

A vendégeknél nem játszott a sérült Zsengellér, Szusza viszont (szépítés jelleggel) betalált, bár a játékvezető eredetileg nem akarta megadni a gólt. A labda ugyanis a váratlan lapos bomba után a háló alatt csúszott ki a játéktérről, és a bíró ezt nem látta. Az újpesti játékosok reklamálására aztán megkérdezte a partjelzőjét, aki jobb belátásra bírta… (tovább…)

Csepeltől Phenjanig – Egy magyar, akit istenként tiszteltek Észak-Koreában

2010. május 20. csütörtök

AP, Nemzeti Sport, Wikipédia, Csepel.info

Csernai Pál K-H. Rummenigge, Breitner és Augenthaler társaságában bajnoki címet ünnepel (Fotó: Imago)

Meleg víz egyszer egy héten, dollárkötegek a hátizsákban, titkosrendőrök a keretben, történelmi győzelem Washingtonban – fejezetek abból az interjúból, amelyet Csernai Pál, a Bayern München labdarúgócsapatát egykor két nyugatnémet bajnoki címre vezető magyar futballedző adott az AP hírügynökségnek azokról az évekről, amikor az észak-koreai válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott, és ha már ott volt, megleckéztette az Egyesült Államok csapatát is.

A hosszú ideje újra Budapesten élő, 77 esztendős Csernai Pál a kommunista önkény elől menekült, amikor 1955-ben elhagyta Magyarországot („Nagy kockázatot vállaltam olyan fiatalon, de úgy éreztem, mennem kell”), így különösen furcsa fordulatnak tekinthető, hogy nem egészen negyven évvel később önszántából vállalt munkát a kommunizmussal egyik utolsóként is makacsul kísérletező országban, Észak-Koreában. (tovább…)

Nyakó: A Jobbik ne énekeltessen minket

2010. május 17. hétfő

Magyar Hírlap, Csepel.info, YouTube

Amit az MSZP képviselői nem énekelnek… (Csíksomlyó, 2003. július 5.)

Így indokolta a Magyar Hírlap kérdésére Nyakó István MSZP-szóvivő, hogy kivonultak a Parlament ülésterméből a Székely himnusz alatt. Bayer Zsolt szánalmat és megvetést érez a szocialisták iránt. A publicisztikát az alábbiakban olvashatják.

Műdal

Igen. Az. A Székely himnusz tényleg egy műdal. Volt egyszer egy Csanády György nevű magyar, aki a rettenetes trianoni diktátum után megalapította a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületét. Megalapította, majd huszonöt évig vezette is. Nos, ő írta a Székely himnusz című verset 1921-ben. Egészen pontosan megírta a későbbi Székely himnusz szövegét, ugyanis amikor írta, nem adott neki címet. S erre a szövegre szerzett zenét Mihalik Kálmán még ugyanabban az évben. A művet először 1922. május 22-én adták elő, az egyszerű „kantáta” címmel felruházva, Aquincumban. Egy leánykórus énekelte. S nem gondolta senki sem, hogy egyszer himnusz lesz belőle… (tovább…)

65 éve ért véget a második világháború

2010. május 9. vasárnap

Múlt-kor, Csepel.info

A győzelem legismertebb fényképe sajnos szovjet hamisítvány

1945. május 9-én írták alá a második világháborút lezáró feltétel nélküli fegyverletételt a német hadsereg képviselői. Az alábbiakban a Múlt-kor egy korábbi cikkét olvashatják.

1945. május 9. első perceiben írták alá a hitleri Németország hadserege három haderőnemének képviselői – a szárazföldi erők nevében Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht-főparancsnokság korábbi vezérkari főnöke, a haditengerészet részéről annak főparancsnoka, Hans-Georg Friedeburg flottatengernagy, a légierő részéről H. Stumpff vezérezredes – a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról (fegyverletételéről) szóló nyilatkozatot. (tovább…)

Íme az új Pannónia!

2010. április 6. kedd

Népszabadság

Az eredeti, korábban bemutatott tervekhez képest megváltozott a motor. Azt sem tudni, mikortól és mennyiért kapható.

A várpalotai Thury várban mutatta be a közönségnek az új Pannónia Bol’dor modellt a gyártó cég, a Magyar Motorkerékpár (MM) Kft. vezetője Mázló Imre. Nem keveset kellett várni a feltámasztott gépre, hiszen szinte napra pontosan három évre számoltunk be az első tervekről, majd rá egy évre arról is, hogy a motor makettjét bemutatták. Akkor Mázló Imre azt ígérte, hogy egy éven belül szeretnék az újdonságot a nagyközönségnek bemutatni. (tovább…)

Húsz éve tombolt a véres pogrom Marosvásárhelyen

2010. március 21. vasárnap

“Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!”

Múlt-kor

A román hadsereg és rendőrség tétlenül szemlélte az eseményeket. Később magyarokat tartóztattak le.

Húsz évvel ezelőtt, 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen véres összecsapásokra került sor a románok és a magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt.

Etnikai összecsapások

Az 1989. decemberi romániai forradalom győzelmét követően előretört a szélsőséges román nacionalizmus. Erdélyben az 1945-ös magyarellenes hangulatot idéző tüntetések zajlottak, amelyeken azzal vádolták a magyarságot, hogy Erdély Magyarországhoz csatolására törekszik. A nacionalista megmozdulásokra válaszul 1990. február 10-én több városban: Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Brassóban és Kolozsváron csendes tömegdemonstrációkat tartottak, amelyeken a résztvevők a Ceausescu-diktatúra nemzetiségellenes intézkedéseinek felszámolását, az önálló magyar anyanyelvi oktatási hálózat létrehozását, a kisebbségi jogok biztosítását és védelmét követelték. A legnagyobb – több mint százezres – megmozdulásra Marosvásárhelyen került sor, ahol az emberek könyvvel és gyertyával a kezükben némán vonultak végig a városon. (tovább…)