‘Történelem’ kategória archívum

A Kossuth híd rövid története

2012. február 4. szombat

A híd acélszerkezetét részben Csepelen gyártották

Kultúra.hu, Egykor.hu, Csepel.info

Forgalom a hídon (1946. december, Egykor.hu)

Budapest II. világháború utáni első állandó Duna-hídja a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér között állt. A II. világháború alatt a visszavonuló német csapatok valamennyi budapesti Duna-hidat felrobbantották.

Az ostrom utáni első állandó híd a Kossuth Lajos tér és a Batthyány-tér között épült, a parlamenttől délre. Fél-állandó hídnak mondták, mert csak másodrendű terhelésre és 10 évi időtartamra méretezték. Építését 1945. április 19-én határozta el a minisztertanács, a terveket Mistéth Endre és Hilvert Elek készítette. Eredetileg faszerkezettel tervezték, de nagyobbrészt acélelemekből épült, nemcsak szerkezeti anyagból, hanem csövekből és a roncshidak felhasználható hegesztett kapcsolatokkal. (tovább…)

Jön a mínusz 25 – Visszatérhet a ’87-es nagy tél

2012. február 1. szerda

Index, Csepel.info, YouTube

Közlekedési hírek, 1987.01.12. – A 38-as busz sem közlekedett, de vidéken a szovjetek segítettek, hogy a dolgozók eljuthassanak munkahelyükre. 380 forintot keresett egy éjszakai hómunkás. (Hallgassa meg a korabeli híreket!)

A legfrissebb előrejelzések szerint a jövő hét végéig folytatódik a rekordközeli hideg, enyhülésnek egyelőre nyoma sincs, a jövő héten néhol akár mínusz 25 fok is lehet. Három iskolában már szünetel a tanítás. Van, ahol nincs pénz a gázra, máshol a kazán romlott el.

A mostani február eleji hideg azért lehet különleges, mert hosszabb ideig, akár a következő hét végéig is eltarthat. A hétvégén jöhet a hó és a szél, az Alföldön akár 30 centi hó is eshet. A hótakaró tovább hűti a levegőt, így elérhetjük a -25 fokot is. A Duna még hajózható, a Tisza egyes szakaszai már teljesen befagytak. Vékony még a jég a Velencei tavon és a Balatonon, de ha így marad az idő, hamarosan lehet majd ingyen korcsolyázni. (tovább…)

Cenzúra és felvételi a szocializmus „úttján”

2012. január 31. kedd

Avagy hogyan tanították móresre az újságírókat a Kádár-rendszerben?

Udvarhelyi András

Mielőtt azonban elmesélném a tanulságos történetemet, nem kevésbé tanulságos idézettel kedveskedem olvasóimnak, akik természetesen tiszteltek. Hogy a hatalom, zsarnokság természete mennyire változatlan azt bizonyítja, hogy az ókortól kezdve sok gondolkodót foglalkoztatott. Így Montaigne, a méltán híressé vált filozófus barátját, Etienne de la Boétie-t, aki röpiratot írt Az önkéntes szolgaságról és a zsarnok ellen. A művet akár jelképesnek is lehet tartani, 1990-ben adták ki a puha diktatúra megszűnte után. Íme, az idézet, amelynek olvastán önkéntelenül Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének egy sora jut eszünkbe: mindenki szem a láncban…

„…Mely rugója s titka az uralkodásnak, melyre a zsarnokság épül, s melynek fennmaradását köszönheti. Mert aki úgy véli, hogy az alabárdok, a testőrség vagy a rendszeres őrjárat védi a zsarnokot, súlyosan téved, inkább csak forma szerint van ez így, riaszt, mint madárijesztő, de biztonságot nem nyújt… Nem a lovas dandárok, nem a sok gyalogos alakulat, nem is a fegyverek tartják hatalmon a zsarnokokat. Alig hihető tán, pedig így van: a zsarnok hatalmához négy-öt ember elég, képesek négyen-öten egy népet rabláncra fűzni. Mindig is úgy volt, hogy öt-hat embernél többen soha nem voltak közel a zsarnok füléhez. Törleszkedtek maguktól, vagy ő hívta magához őket, hogy társra találjon gyönyörben s kegyetlenkedésben, de orgazdának is, meg kurvapecérnek. Ez a hat elég, hogy meggyőzze főnökét, célravezető a társadalommal kegyetlenül bánni s ehhez a magáé mellett hasznosítani az ő gonoszságukat is. Ebből aztán újabb öt-hatszáz személy húz hasznot, mint a fentieké a tirannus mellett. Hatszázan kezükben tartanak újabb hatezret, akiket felemeltek, s akik kezébe a megyéket adják, vagy a pénzügyeket, hogy kapzsiságuk meg kegyetlenségük révén kézben tarthassák őket, s ha szükséges, lecsaphassanak rájuk, de főként, hogy annyi gonoszság terhelje őket, hogy ne csak hatalmuk, de létük is ezektől függjön, hisz nélkülük lecsapna rájuk a törvény. Nyomukban még tülekednek annyian, hogy aki e hálót egyszer kiüríteni megkísérelné, rádöbbenne, hogy nem hatezret, de százezreket, sőt tán milliókat tart e kötél, akik mind-mind függnek a zsarnok kegyétől, s hasznot húznak belőle…” (tovább…)

Egy kis múltidéző II.

2012. január 31. kedd

Csepelirc.hu, Csepel.info

Csabi kedvéért, aki mint elmondta szívesen olvasgatja a ’95-ös cikkeket, jöjjenek az akkori bajnokság végső szakaszának beszámolói, melyben a playoffot az elődöntőktől kísérhetjük figyelemmel.

Tulajdonképpen már csak azért is érdemes felidézni az akkor történteket, mivel azóta sajnos a bajnoki döntő közelében sem volt a Csepel – nem, hogy karnyújtásnyira a bajnoki címtől mint abban az esztendőben. Nézzük tehát az 1995-ös férfi bajnokság rájátszásának elődöntőit és döntőit a Nemzeti Sport szemüvegén keresztül. (Nagyobb méretért kattintson a fotókra!) (tovább…)

A HÉV története – Átszervezések az ’50-es években

2012. január 25. szerda

IHO.hu, Csepel.info

A Móricz Zsigmond körtér látképe az ötvenes években

A HÉV mai utasai közül nagyon kevesen tudják, hogy a budapesti helyiérdekű vonalak rövid ideig, 1952-1958 között a Magyar Államvasutak fennhatósága alá tartoztak.

A második világháború után az ország szocialista átszervezése szinte fenekestül fordította fel az addig bevált rendszert. 1949-ben a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT, azaz Beszkárt) feloszlatásával az egyes közlekedési ágak (autóbusz, villamos, helyiérdekű, sőt, ezek főműhelyei is) külön-külön vállalatokba szervezve folytatták működésüket. A helyiérdekű vasutak 1951. december 31-ig önálló községi vállalatként (FHÉV) üzemeltek. (tovább…)

Vérükben a futball

2012. január 20. péntek

Nemzeti Sport, Csepel.info

Magyar labdarúgó fivérekről közölt cikksorozatot a Nemzeti Sport. Az összeállításban több egykori csepeli futballista pályafutásával is megismerkedhetünk.

Gelei Károly, Ifj. Mészöly Kálmán, Korolovszky György, Becsei Péter mind megfordultak kerületünkben. A sportnapilap cikkét ide kattintva olvashatják el.

csepel.info

Eltűnt hajómalmok, eltűnő sziget – A soroksári Molnár-sziget története 2.rész

2012. január 14. szombat

Dunai Szigetek

1. ábra A soroksári Molnár-sziget hajómalmai három térképen.

A szabályozatlan ágban a Gyáli-patak torkolata környékén a csepeli és soroksári parton futó ármentes térszínek mintegy 400 méterre megközelítették egymást és összeszűkítették a Duna medrét.

A mederszűkület felett szétterülő széles ártéren két sziget (és több időszakos zátony) alakult ki, a nagyobb és idősebb Gubacsi-sziget (az itt élő svábok nyelvén: Kohlbacher Insel), valamint a fiatalabb Molnár-sziget (Klein Insel). A névadó Gubacs egykor virágzó mezőváros volt, egészen a török hódításig. A Molnár-sziget elnevezés későbbi, a soroksári vizeken őrlő hajómalmokról kapta a nevét. (tovább…)

Ideiglenesen Csepelre kerülnek a Láng Gépgyár iratai

2012. január 5. csütörtök

Vedd a magyart.info, Csepel.info

Aktivisták hordják ki a raktárból az Alstom Hungária Zrt. Váci úti gyártelepén az egykori Láng Gépgyár tervdokumentációit

A Láng Gépgyár mintegy 100 esztendei tevékenysége során összegyűlt tervanyag megmentésére civil közösség szerveződött, mert a gyártelep átalakítása miatt a jelenlegi tervtár épületét lebontják.

Az 1867-ben alapított Láng Gépgyár a magyar ipar történetének egyik kiemelkedő jelentőségű gyára volt Budapesten, a XIII., Váci út 152–156. sz. alatt. Fontos szerepet játszott a hazai erőművek, ipari és közlekedési vállalatok korszerű erőgépekkel, turbinákkal, illetve dízelmotorokkal történő ellátásában. (tovább…)

Hősök, királyok, szentek- 2012. január 3 – augusztus 26.

2012. január 4. szerda

Szép Magyarország

2012. január 3-tól Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei címmel látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait.

A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a 19. század nagy műfaja, az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848-49 harcait, az elnyomás éveit, a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebb módon megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban – mint például Munkácsy Mihály 15 méteres Honfoglalását, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait – a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni. (tovább…)

Szijjártó: Demokrácia van az országban

2012. január 4. szerda

A Kúria és Orbán gyalázása az Operánál – Videó!

Magyar Hírlap, Blikk, Csepel.info

Ellentétesen ítélik meg a hétfőn történtek jelentőségét az ellenzéki pártok és a kormányoldal. Az ellenzék nehezményezi, hogy a rendőrök nem fékezték meg az Operánál a szélsőjobbos tüntetőket, Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője viszont azt hangsúlyozta, hogy mindenki élhetett demokratikus jogaival.

Nem ültek el a hétfői események hullámai a közvéleményben, a kormányoldal és az ellenzék is megszólalt az eseményekkel kapcsolatban. Az LMP arról számolt be, hogy szélsőjobboldali tüntetők két párttagjukat durván bántalmazták az Opera előtti demonstráción. Szél Bernadett, a párt szóvivője és Dorosz Dávid képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a nagy erőkkel kivonuló rendőrségnek miért nem sikerült „az Andrássy út és a Nagymező utca sarkán gyülekező szélsőjobboldali ellentüntetők agressziójától megóvni a békésen demonstrálókat”. Az LMP azt szeretné, ha a Belügyminisztérium alaposan kivizsgálna az ügyet. Szél és Dorosz reményüket fejezték ki, hogy nem volt „felsőbb politikai szándék” a rendőri hibák mögött. (tovább…)