Szép Magyarország
2012. január 3-tól Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei címmel látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait.
A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a 19. század nagy műfaja, az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848-49 harcait, az elnyomás éveit, a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebb módon megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban – mint például Munkácsy Mihály 15 méteres Honfoglalását, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait – a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni.
A tárlat, amely a képzőművészeti alkotások mellett az államisághoz kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat is bemutat, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlés Hivatala együttműködésével valósul meg. A kiállítás szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállításának felújításához.
A Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei című időszaki kiállítást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitja meg. A kiállítás fővédnöke Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke.
A kiállítás egységei:
“Általad nyert szép hazát….” – című tematikus egység a Honfoglalás és a középkor sorsdöntő eseményeit jeleníti meg és feleleveníti azokat az évszázadokat, amikor Magyarország Európa egyik jelentős hatalmává vált. A terem középpontjában Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása áll. Az Országház épületébe szánt hatalmas festményt most először láthatja a nagyközönség. Ebben a teremben kap helyet Benczúr Gyula 1875-re befejezett díjnyertes kompozíciója, a Vajk megkeresztelése is.
A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az “Ész, erő és oly szent akarat…” című egység jeleníti meg, míg a történelmünk tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az “Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt…” idézet jegyében rendezzük meg. A török háborúkat feldolgozó kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan közel 4 méteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus főművei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király, illetve Hunyadi László ábrázolásain keresztül.
Az “Ész, erő és oly szent akarat…” című szekció, a kiállítás egyik leglátványosabb egysége, a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba. Ritka alkalom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöki irodájának dísze, Friedrich Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló életnagyságú portréja kikerül az Akadémia falai közül. Széchenyi portréja mellett egy, József nádor allegóriáját ábrázoló, ritkán látott alkotás is itt kap helyet, Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló hatalmas festménye mellett. Ebből a sorozatból nem hiányozhatnak a Himnusz és a Szózat költőinek és zeneszerzőinek portréi sem.
A kiállítás harmadik fontos egysége külön teremben kap helyet, ahol könyvtári és levéltári anyagok segítségével kapunk képet a magyar történelem és kultúrtörténet néhány fontos eseményéről. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek legrégebbről – kb. a 12. századból – fennmaradt lejegyzéseit őrzi, a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, amely Erdély történetével kapcsolatos törvények – köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is – legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy törvénykönyve, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata, s az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett, ebben a teremben találkozhatunk a Himnusz és a Szózat eredeti kézirataival, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseivel is. Ezt a termet díszíti Magyarország első, 1528-ban készült színes, fametszetes térképe, valamint Hell Miksa 1802-es térkép-rekonstrukciója az Anonymus által említett helyszínekkel. A modern korszakot Batthyány Gyula egy nagyjelentőségű történelmi kompozíciója, az Ezer év küzdelmei képviseli. Varga Nándor Lajos 1934-35-ös Magyar múlt című fametszet sorozata a két világháború között kultivált történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája, ami a középkortól egészen Horthy Miklós koráig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A 40 lapos sorozatból 20 tételt mutatunk be a kiállításon.
Forrás: Szép Magyarország
“Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait”
Amelyek azonban régimódi stílusuk és kifejezésmódjuk miatt teljességgel alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy Magyarország új Alaptörvényének illusztrálását kellőképpen ellássák!
Emiatt a mai kor szellemének megfelelve, kortárs művészekkel, anyagiakat sem kímélve, a célra alkalmasabb téma feldolgozással, új alkotásokat hozattunk létre! Azonban színvonaluk nem teszi lehetővé az itteni közös kiállításukat, ezért a zalagsori mosdóban ingyen és bérmentve megtekinthetőek!
Iskolásoknak, katonáknak, nyugdíjasoknak valamint a kétharmad maradékának további kedvezmények! ))) 🙂 (((
Milyen tanulságosak ezek a képek!
Jó kiemelt helyen az uralkodó és a hatalmát biztosító, megtestesítő fegyveresek.
Előttük megalázó helyzetben a nép és a koldusok hada, megszégyenítve lehajtott fejjel!!
Azt mondja a Fater a nép fiainak sugárzó tekintetét először a felszabadulás utáni portrékon vélte felfedezni.
Ezeken a festményeken minden megváltozott. Nem a fegyverek árnyékában az uralkodok lábai előtt, alkottak a boldog tekintetű vének és fiatalok.
Igen boldog sugárzó tekintettel néztek fel a nagy Rákosira, ugyanúgy, mint most a koreaiak az új nagy vezetőre.
Ha Fater emlékezne egy festő nevére, boldog lennék.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Nagyapó vedd már el a szemed mellől az ellenzőket. Igaz lehet, amit mások mondanak, hogy igen csak hátultöltős gatyában rohangáltál a szocializmus építésének utolsó éveiben.
A Faterom foglalkozásköri ártalma, hogy messziről megérzi a disznók jelenlétét, akik ma még csak röfögnek, de holnap márt visítani fognak, mint a herélt malacok. )) 😀 ((
)))))))))))))))))))) 😀 ((((((((((((((((((
Retinensek: Szőnyi István és Bernáth Aurél
Nem is voltak büszkék parancsszóra készített műveikre. Most értettem meg, Fater miért megy gyakran Budafokra? Nosztalgiázik a szoborparkban.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
A történelem ismétli önmagát. Milyen nagy balhé volt a Nemzeti Színház (2002.) épületéből.
Nekem erről az Országház épülete körüli korabeli viták jutnak eszembe.
A saját korukban a fenti képek se tetszettek mindenkinek, ezeket is nyilván “lőtték”.
Pont a balliberálisok szokták a “kortárs” művek értékét felnagyítani (mert a régies az avit, törlendő, modernizálni kell, bla-bla-bla…. ).
Most mégis megy a kortárs művek körül a balhé.
Hja, hogy nem az ő holdudvaruk kapta a megrendeléseket? Értem már. Megjegyzem, hogy a ballibeknél hasonló esetben a képek darabja lenne 20 millió.
Csak nem gondolja valaki, hogy nem így lenne!?
Egyéb: csak a csepeli 182 milliós soha meg nem valósult tervek árából kilencszer (!!!) meg lehetett volna festetni azokat a képeket, melyek körül a ballib. sajtó országos vircsaftot csinált.
Még maradna is 2 millió (Orosz Ferenc “mindigdemokrata” volt alpolgármester úr valamelyik jutalmát fedezendő).
Miről beszélünk!?
Gordon! Most /nem először/ rossz lóra tettél.Azt a szemetet, amit Kerényi festetett
védeni, már bűn! Visszafelé mutogatni meg felesleges, a Fidesz teljesítményét nem
az szerint fogják értékelni! Ti ugyanúgy szórjátok a pénzt, mint az mszp.
Ebihal! Akkor miért áll jobban az ország, mint Gyurcsányék alatt?
Hogy áll az ország? 🙂
320 az € és 82-ről 82%-ra csökkentettétek az adósságot, -3000 mrd a manyup.
Orvos???
http://www.xe.com/currencycharts/?from=EUR&to=HUF
http://www.xe.com/currencycharts/?from=USD&to=HUF
Egy nap alatt 7 forint?! Grarula!
Zoli linkjeit még nem néztem meg, lehet, hogy hasonló ahhoz, amit most olvastam…
http://hirek.msn.mainap.hu/gazdasag/elindult-a-lejton-a-forint-7034/
Sajnos ugyan az. Még, ha mti is, ezt nehéz ködösíteni.
“ebihal”, Zoli49″ és “Vica”!
Miért ne hiszitek el “Doki”-nak, hogy “jobban áll az ország, mint Gyurcsányék alatt”?
Most mondták a Hír Tv-ben, hogy:
– Történelmi csúcson van a forint az euróval és svájci frankkal szemben.
– Történelmi csúcsot ért el a benzin magyarországi ára.
– Emelkedik a termelést megalapozó rendelésállomány. Óriási a kereslet az új alaptörvény díszkiadása iránt, ezért eddig tízezer példányra kapott megrendelést a Közlöny-kiadó.
A fenti eredményeket azt követően érhettük el, hogy kipateroltuk az országból az IMF-et, továbbá adtunk egy-egy kokit és egy-egy sallert az IMF-nek és az Európai Bizottságnak!
Mit akartok még ezeken felül?
Kedves “?!”!
No, erről lemaradtam, ugyanis nem nézem a Hír TV-t… Pedig milyen igazat mondtak kivételesen! Tényleg csúcson van a Ft, hiszen ilyen drágán talán még sohasem lehetett CHF-ot, és EUR-t venni. A benzin ára sem volt ennyi még a büdös életben sem, és még hová fejlődhet!
Szervezzetek már egy közös -(Alkotmány-)Alaptörvény-égetést!
Próbált már itt valaki WC-papírt meggyújtani?
És olyat, amilyet használtak előtte?
Nem javaslom.
“Vica”!
Az előbb elfelejtettem megemlíteni, hogy ma csúcsot döntött a magyar állampapírok hozama is.
Ezzel egyidejűleg alapjoggá vált az arányosság követelményét mellőző önvédelem és vagyonvédelem. Tehát bátran lelövöldözhetitek vagy leszúrhatjátok azokat, akik az óriási hozamú állampapírjaitokat el akarják rabolni.
Mit akartok még? Ez már tiszta Amerika.
Zolikám ez az igazi magyar virtus .Őseink technikáját fordítva alkalmazzák vezető ,nagy tudású politikusaink. (Őseink menekülést mímelve ,megfutamodtak,majd hirtelen megfordulva lenyilazták az ellenfelet.) Politikusaink először neki mennek az ellenfélnek,majd utána sírva könyörögnek alamizsnáért. Ja meg szidják az előző kormányt,meg mindenkit,akit csak lehet az elbaszott lépéseikért.
Meghát…! Telibe kaptad a tőgyüket!
Röfögő komcsik! Romlik a forint, drágább a kádkő!! Örüljenek! Gyurcsány(i)ék nagyobbat kaszálnak a Ti örömötökre!
Írjatok sok-sok cikket nyugati testvéreiteknek, így lehet tovább szemlézni az “elfogulatlan” tőkés (ismerik ezt a szót?) – sajtóból.
Nem baj, ami rossz a népnek, jó a szoc-libeknek.
Igaz, hogy a komcsikból is nekünk jutott az alja? De nem baj, a polgári kormány megoldja, mint eddig.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Doki! Te nem olvasol híreket vagy szemináriumon voltál? Nézz már körül! A gaz-
daságban mi lett jobb?
Nagyapó!Gondolkodni szokott? Kétlem! A drága forintot mi együtt fizetjük! Fizetjük
azért, mert a polgári kormány “megoldotta”! Nem mirajtunk múlik, hogy már a kutya
se áll velünk szóba!
“nagyapó”! 20:01-kor írtad: “… nem baj, a polgári kormány megoldja, mint eddig”.
Kérlek, hogy ne rémítgess bennünket azzal, hogy úgy oldja meg a bajt a polgári kormány, mint eddig!
(Boros Imre éppen most mondta a Hír Tv-ben, hogy “Nem kellene hülyeségeket mondani!”)
Te fizeted meg bébibéka? 🙂
Mit fizetsz meg?
“Nem baj, ami rossz a népnek, jó a szoc-libeknek.” – írja nagyapó.
Na, ez a lényeg, jól mondja az öreg.
Elrakom a mondatot emléknek.
“A benzin ára sem volt ennyi még a büdös életben sem, és még hová fejlődhet!”
Vica! Elmagyaráztam már hónapokkal ezelőtt, hogy a kocsikázások jelentős része úri “pásszió”.
Holott a városban (Budapest) tök értelmetlen.
Ráadásul egy felmérés szerint az autók jelentős részében egy ember ül. Sőt, van egy rakás olyan “szegény” (de szeretnék ilyen szegény lenni!) család is, ahol két három gépjármű is van.
ebihal! Sine ira et studio (Harag és részrehajlás nélkül). Ha a Ft gyengül, az export gazdaságosabb, az import ellenkezőleg ráfizetéses. Ha több az export, akkor jó, mert több Ft-ot kasszíroznak (szoci nagyvállalkozók, pl. Gyurcsány(i) a kádkőért). Az import drágulását a polgár – benzinár – fizet meg. Fő az egyenleg. A drágulás rossz a devizaadósoknak, de őket Orbánék kisegítik, akkor kiért sírunk?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Elvileg, nagyapó!
DE! Egy tollvonás és annak a bizonyosnak máris a rossz oldalán vagyunk, tudod?!
Akkor a tartozások kamatai, ami devizában van és lassan törleszteni kéne? Mennyit dobnál rá, hogy júniusig sem húzzuk ki? Khmmm
Gordon!
Akkor tudd. A fuvarozók emelnek, a szolgáltatások is emelnek, mert nekik nem szórakozás a gépkocsi. Tankoltál már meg egy kamiont? Nem keresünk annyi, ember! 🙁
“Gordon”!
“nagyapó”-nak az általad emlékbe elrakott mondata éppen annyira bölcs mondás, mint amilyen öreg a 30 éves nagyapó!
A fenti megjegyzés mellett van egy kérdésem hozzád, “nagyapó”-hoz és Manitu”-hoz?
Kérdezem, hogy Ti soha nem dolgoztok és azért tudtok egész nap a csepelinfón lógni, vagy nektek az a munkátok és titeket közpénzből azért fizetnek, hogy egész nap itt hazudozzatok és kommunistázzatok?
A kérdésemet az indokolja, hogy miután végig néztem a mai hozzászólásokat, azt állapítottam meg, hogy Ti hárman a mai napon fejenként több mint egy tucat hozzászólást teljesítettetek.
Nagyapó! A közgazdasági megközelítés jó, de ennyi erővel Széles Gábort is írhatott
volna. Tehát ez nem szoci privilégium! Az pedig, hogy Orbánék kit és hogyan segítenek
a mi pénzünkből, az megint más kérdés. Ezt már kiveséztük, egyetérteni nem fogunk.
Mellesleg az a véleményem, hogy amennyiben az összes szoci nagyvállalkozó
összefogna, akkor sem tudná különösebben befolyásolni az árfolyamot.
A fizetésért infózó funkcionáriusoknak meg kell hálálni karrierjüket.
Apropó! Nagyapó!
Mik a legújabb sikertörténetek a versenyszférában?
“?!” szerint:
2012. január 04., szerda – 20:47
“Ti soha nem dolgoztok és azért tudtok egész nap a csepelinfón lógni, vagy nektek az a munkátok és titeket közpénzből azért fizetnek, hogy egész nap itt hazudozzatok és kommunistázzatok?”
“Ti hárman a mai napon fejenként több mint egy tucat hozzászólást teljesítettetek.”
1. Már megbocsáss, de szerintem én ma többször szóltam hozzá az egy tucatnyinál (a többiek nevében nem beszélhetek, mert nem számolgatom mások hsz-eit)
2. Van véleményem és le tudom írni (van akire ez nem igaz)
3. Ha megnézed a mai hozzászólásaimat, akkor látni fogod, hogy emlékeim szerint ma hajnali 1 és 15 óra között nem is szóltam hozzá semmihez. Valamint csendben voltam kb. 17 és 20 óra között is.
4. Nem hazudozom (szerintem én vagyok az aki legtöbb forrásmegjelölést használja a hsz-einél)
5. Nem is nagyon kommunistázok, így téged se nagyon tudlak és akarlak megsérteni
Az én kérdésem:
Szerinted az gáz, ha valaki pl. délután 15 órától hozzászól ezen a fórumon?
Elítélendő?
Klotűr van? Admin nem mondta…
Plusz egy javaslat: érdemes konkrét válaszokat adni ha valamelyik hsz-mel nem értesz egyet.
Persze ha leszállnál a vesszőket ki hova teszi témáról és érdemben hsz-elnél, akkor még komoly fórumaktornak is tűnhetnél.
Megint!
Zoli049 20:40 ! „Akkor a tartozások kamatai, ami devizában van és lassan törleszteni kéne?” Sajnos. A Gyurcsány(i)-Bajnai tandem által felvett hiteleket vissza kell fizetni most az Orbán kormánynak, nekünk. De hol a pénz? Ezért kellett a 13. havi nyugdíjat, jutalmat elvenni?
Ki fogjuk húzni, nem kerülünk oda, mint Görögország,ahol az IMF diktál és mindent el kell adniuk. Khmmm
“?!” szerda – 20:47! Sok-sok évet dolgoztam. Jelenleg is dolgozom, csak sajnos a vállalkozók tudják, a január eleje nem a munka dandárja.
De mit csinál „?” ha nem is ír, de figyel?
A hazudozásra pedig: Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
ebihal szerda – 20:54! Széles Gábor mikor lopott? Kíváncsi lennék rá, hogy tudásomat bővítsem.
Sajnos közgazdaságban gyenge vagyok (bár ilyen diplomám is van), mit jelent a „ mi pénzünk”?
robi szerda – 20:56 ! „Mik a legújabb sikertörténetek a versenyszférában?”
A KSH IV. névi adatai.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Navracsics Tibor: a forint gyengülése a kormányzat kudarcát és elhibázott gazdaságpolitikáját jelzi.
Jól jelzi a kormányzati politika kudarcát az euróárfolyam – mondta el Navracsics Tibor sajtótájékoztatóján. Navracsics kitért arra, hogy a 300 forintos “lélektani határt” átlépő euró magyar devizahitelesek tömegét lehetetleníti el. A forint gyengüléséért a miniszterelnök hiteltelen és elhibázott politikáját tette felelőssé. A kormány nem képes kezelni a válságot, közölte Navracsics, megjegyezve, hogy válságkezelés helyett a kormány “konzultál, beszél és nyilatkozik”.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: a helyzet egyetlen megoldása az új választások kiírása és egy új kormány felállítása – adta hírül a Fidesz.hu 2009-ben.
nagyfater!
Van egy adag Bajbais sár, tudja mindenki, köszönhető Fletónak (is), de különben most hogy lenne 2/3-otok? 🙂 Ott vannak az átláthatatlan államkötvények, 10% kamattal, ami már a TI saratok.
Most is arról szól a hírek, hogy 340-es €, a teljes nyugdíjvagyon közösbe dobása és áron alúl eladni a MOL részvényeiteket. Ez aztán f@sza. Ez olyan, mint a nyerőgépfüggő. Kölcsönből a kölcsönt? Értelek… 🙂
” Széles Gábor mikor lopott? Kíváncsi lennék rá, hogy tudásomat bővítsem. ”
Ha a másik oldalon talalja magát …….
Ezt ismeritek?
“Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Köszönettel vettem november 21-i levelét, melyben elővigyázatossági támogatást kért az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól, valamint december 5-i levelét, mely éppen időben érkezett meg az Európai Tanács elé. Sajnálattal jegyzem meg, hogy az IMF segítségkérés előtt elmaradtak a konzultációk az Európai Bizottsággal, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal. Ez nem felel meg a standard eljárásoknak, és nem járul hozzá ahhoz sem, hogy kialakuljon a bizalom és a kiszámíthatóság légköre.
Az Európai Bizottság azonban kedvezően válaszolt az Ön kormányának azon kérésére, hogy december elején megbeszéléseket kezdjünk a támogatásról annak érdekében, hogy előkészítsük a terepet a 2012. január elejére tervezett formális tárgyalásokhoz. A tárgyalásokat azonban meg kellett szakítani, hiszen Fellegi miniszter úrtól nem kaptunk biztosítékokat arra, hogy két sarkalatos törvény – a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Stabilitásról szóló jogszabályok – elfogadását mindaddig elhalasztják, amíg azok nem kerülnek összhangba az EU joggal.
A törvények olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek ellentétesek lehetnek a Szerződéssel, és ütközhetnek a korábban kibocsátott európai szakpolitikai tanácsokkal. A Bizottságnak súlyos kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a jegybanktörvény jelenlegi formájában összhangban van-e az uniós alapszerződés 130. cikkelyével. Sajnálom azt is, hogy a jogszabály legutóbbi tervezeteivel kapcsolatban nem folytak konzultációk az Európai Központi Bankkal, mely pedig több alkalommal is kifejezte aggodalmait.
Ha az elfogadott törvények ellentétesek az uniós joggal, meg kell őket változtatni. Ez bizonytalanságot teremt. Erőteljesen azt tanácsolnám Önnek, vonja vissza a két, parlament előtt lévő sarkalatos törvényt. Dolgozzunk együtt azon, hogy a jogszabályok kompatibilisek legyenek az európai joggal.
Hadd tegyek hozzá egy általános megjegyzést. Egyetértek Önnel abban, hogy mindig figyelembe kell vennünk a közelmúltbeli európai pénzügyi zavarokat is, Magyarország gazdasági és pénzügyi gondjainak forrása azonban túlnyomórészt belpolitikai döntésekből és intézkedésekből eredeztethetők. Egy lehetséges programnak ezért megfelelő szakpolitikai feltételeket kell szabnia. Teljes egészében egyetértek a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság felvázolt és támogatott elképzelésekkel, beleértve a Stabilitási és Növekedés Paktum betartását, valamint a jegybanki függetlenséghez, a pénzügyi szektorhoz, a költségvetési irányításhoz kötődő egyéb ügyeket, az országspecifikus ajánlásokat, valamint a szakpolitikai kezdeményezésekről folytatott konzultációt. A tárgyalások során akár újabb feltételeket is számításba vehetünk.
Remélem, hogy az elővigyázatossági segítségnyújtási programról ezen az alapon újrakezdődhetnek a tárgyalások, és eredményes együttműködést folytathatunk ezekben az ügyekben.
Tisztelettel:
José Manuel Barroso”
Sólyom: rendszerhiba van az új alaptörvényben
Az új alaptörvény rendszerhibájának tartja az alkotmánybírósági kontroll teljességének elvételét Sólyom László volt köztársasági elnök.
Sólyom László a csütörtökön megjelenő HVG-ben közzétett Az alkotmányosság esélyei című írását arra az álláspontra alapozza, hogy az új alaptörvényt nem légüres tér várja, hanem az eddig hatályos alkotmány körül kifejlődött kultúra, amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni.
A volt államfő szerint az alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága, ezért kell az alkotmányosság gyakorlásához értelmi és érzelmi kultúra, ezért kell ismerni a szavak egyezményes jelentését, s részt venni abban az intellektuális és politikai közösségben, amely azokat a maga kora számára folyamatosan értelmezi. S ezért van szükség az alkotmány értelmét kötelezően megállapító szervre, az AB-re.
A 2010-ben kétharmados parlamenti többséget elnyert politikai erők az új alkotmánnyal a korszakhatárt akarták kifejezni, a rendszerváltást megtestesítő alkotmányt “mindenestől a múltba utalták”, és húsz év sikertelenségeiért, csalódásaiért bűnbakká tették – írja Sólyom. Hozzáteszi: “ellenség kreálása helyett” jobb lett volna a régi alapokon építkezni tovább, ám a “forradalom” ideológiájához a régi legyőzése illett.
Sólyom László szerint nyilvánvaló: az alkotmány kezelése a kétharmados többség megszerzése óta nincs összhangban az alkotmányos kultúrával, sőt sokban szembefordult vele, e kultúra hiánya pedig a régi alkotmány módosításakor már az újat formálta. A sarkalatos törvények megalkotásának módszere ugyanígy kívül áll a hagyományos alkotmányos kultúrán. Sajnálatos példának tartja erre a bírósági és az egyházügyi törvényt. “Feltételeznünk kell, hogy az ellenséges hozzáállás nem is a régi alkotmánynak szólt, hanem az azzal összhangban kiépült alkotmányos kultúrának. Bár az alkotmányosság újfajta felfogása a régi alkotmánnyal szemben jelentkezett, annak hatályvesztése után is folyamatos” – írja, hozzátéve: a mai gyakorlat azon alapelv megtöréséről tanúskodik, amely szerint nincs az alkotmány fölött még magasabb norma, s a kormányfőtől a képviselőkig számtalan nyilatkozatban tették egyértelművé, hogy itt elvi hozzáállásról van szó, “a kétharmados többség akaratának nem állhat útjába semmi, maga az alkotmány sem”.
A volt elnök kifogásolja, hogy olyan részletszabályok kerültek az alaptörvénybe és az átmeneti rendelkezésekbe, amelyek alkotmányossága kérdéses. Így viszont már nem lehetnek AB-kontroll tárgyai. Példaként említi a tényleges életfogytiglani büntetést és a legfőbb ügyész jogosítványát annak eldöntésére, melyik bíróság előtt emeljenek vádat. S utóbbi beiktatása azután történt – idézi fel -, hogy az Ab kimondta az ugyanilyen tartalmú törvény alkotmányellenességét. Az alkotmány alapjait sértőnek tartja a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítását is a mandátuma közepén, alkotmány- és törvénymódosításokkal. Bírálja azt is, hogy “rendszerré vált” az érdemi módosítások bevitele a Házba zárószavazás előtt.
Szavai szerint az alkotmány pusztán formális felfogásának, napi politikai eszközzé lefokozásának tükrében kétszeresen is visszás és hiteltelen az alaptörvény köré elrendelt állami kultusz.
Elviseli-e majd az új alaptörvény ezt a fajta alkotmányos valóságot, vagy korrigálja? – teszi fel ezek után a kérdést Sólyom László. Válaszában rámutat, hogy az 1989-1990-es alkotmány és az új alaptörvény között a szövegek értelmét tekintve sok tekintetben folyamatosság van, ami az alkotmányos kultúra túlélésének, fejlődésének alapja lehet. Nem mond ellent ennek szerinte az, hogy az alaptörvény szövegében számos ellentmondás, rögtönzés vagy nem oda való szabály van.
Egy alapvető rendszerhibát azonban lát az egykori AB-elnök az alaptörvényben: az AB-kontroll teljességének elvételét. A költségvetési és a közterheket szabályozó törvények fölötti alkotmányossági vizsgálat kizárása azt jelenti – írja -, hogy egy fontos területen lehetséges alkotmányellenes törvények meghozása, alkalmazása. “Ez az alkotmány értelmének mond ellent. (…) Az alkotmány azért alapnorma, mert minden más jogszabály érvényessége belőle ered. A vele ellentétes törvény tehát eleve semmis. Ezt nem engedi az alaptörvény még megvizsgálni sem, s ez a hiány és ellentmondás az egész rendszer alkotmányosságát elvi alapon kétségessé teszi” – fejti ki.
Kritizálja az alaptörvény könnyű módosíthatóságát is, ezzel ugyanis szerinte a törvény nyitva áll mindazon anomáliák előtt, amelyek eluralkodtak a törvényhozásban, s a gyakorlatilag korlátlan módosítás miatt az alaptörvény engedelmes eszközzé válik a napi politika kezében.
Sólyom László szerint a baj gyökere az alkotmány formális felfogása, önnön értékének és az egyes jogok, alapintézmények értéktartalmának teljes figyelmen kívül hagyása. “Ami betű szerint megtehető, megteszik! Az értékek negligálását azonban nem pótolja az alaptörvény ideológiai feldúsítása. Ez nyilvánvalóan nem illik alkotmányos kultúránkba” – hangsúlyozza.
Írása végén a volt államfő azonban rámutat: most, hogy az alaptörvény hatályba lépett, “kikerült meghozója kizárólagos rendelkezése és az ott érvényesített alkotmányosságfelfogás alól. Működtetője az élő és begyökerezett alkotmányos kultúra lesz”, amely kultúrát “mégiscsak a jogászi szakma hordozza”. A magyar alkotmányos kultúrának hatalmas jogi tartalékai és támaszai vannak. Mégis elsősorban a magatartásban s most különösen: a tartásban él – zárja sorait Sólyom László.
Forrás: MTI
Meg…hát! Őseink nem megfutottak majd hirtelen megfordulva nyilaztak! Ennek semmi értelme, mert legfeljebb három nyilat tudtak volna kilőni.
A technikájuk az volt hogy megfutamodást szinleltek, de csak olyan gyorsan vágtattak, hogy mindig a kellő távolság legyen köztük és az üldözők között. A magyarok visszacsapó íjai háromszor messzebb hodtak, mint a más népek íjai, így hátrafordulva kényelmesen ritkitották az üldözőket, amíg azok el nem fogytak. Ezzel a harci technikával a néhány másodperces nyilazási időt akár félórára is kitudták nyújtani. A szemben felállt felek legfeljebb három nyilat tudtak kilőni, s máris kézitusára került sor.
A magyarok kézitusát nem vívtak, mert le sem szálltak a lóról, helyette a közelharcot is lóhátról vívták fokossal. A pozsonyi csatát nem tudták volna megnyerni a háromszoros fölényben levő német sereggel, ha a szokásos európai harcmódot használták volna. Rá 330 évre vereséget is szenvedtek a mongol seregtől, mert addigra elfeledték az ősi harctechnikát.
Nagyapó! Mivel Gyurcsányt mint nagyvállalkozót, s nem mint tolvajt említette , így a párhuzam Széles Gáborral megengedhető! A “mi pénzünk” alatt pedig nyugodtan
értse azt, hogy Orbánék olyan állami bevételeket használnak fel, amit mi mindannyian
fizetünk, pl. adó formájában.