Csepel.hu
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a kommunizmus áldozataira emlékezve 2012. február 24-én 13 órakor koszorúzást tart a polgármesteri hivatal falán elhelyezett emléktáblánál.
Tisztelettel hívjuk és várjuk az emlékezőket!
Csepel.hu
Hajdú József fotóművész Ipari táj című kiállítása nyílik meg február 17-én a Királyerdei Művelődési Házban (Szent István út 230.).
Hajdú József – többek között – így ír képei születéséről: „1988-89 között kezdtem el gyárakat fényképezni, de csak 1990-ben, a változás évében vált számomra nyilvánvalóvá, hogy az elsősorban külső kerületekben található gyárépületek sorsa megpecsételődött.” (tovább…)
Origo
Egyik oldalról hősök, másikról áldozatok voltak azok a magyar és német katonák, akik Budapest ostromának legvégén, 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből.
A halottak száma háromszor nagyobb volt, mint a normandiai partraszálláskor. A katonák mellett sok gyerek is meghalt a Hitlerjugend tagjai és a leventék közül. Ungváry Krisztián történész idegenvezetőként kalauzolt az események helyszínén.
Magyarjármű.hu
Pentelényi János, a Csepel Motorkerékpárgyár konstruktőre 1945-1947 között készített kisautója, amely végül sajnos nem került sorozatgyártásba.
Pentelényi János a Weiss Manfréd motorkerékpárok, majd a Csepel teherautók fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ezen kívül 1945-1947 között egy ígéretes kisautót is készített, amelynek sorozatgyártására a politikai és gazdasági változások miatt nem került sor. (tovább…)
Népszabadság, Csepel.info
Az olyan pillanat volt, mint Sándor gólja 1962 őszén az osztrákok ellen. Göröcs „Titi” finom szólójával 1-0-ra vezettünk, de Flögelék csak nyomtak, nyomtak, apukám már egy pakli cigarettát elszívott idegességében, aztán az utolsó percben „Csikar” elszaladt a jobb szélen, és Sándor- (azaz másnak lehetetlen) szögből Szanwald kapujának „rövid” sarkába lőtt.
Tízezrekkel együtt lehetett felugrani és üvölteni, hogy gól, goóóól; én persze – kis kölyökként – a derekak magasságában szökdeltem, azt tehát már nem láttam, a pályán miként örülnek „a fiúk” a 2-0-nak. (tovább…)
Népszava, Vezess.hu, Csepel.info
Az első magyar Opel 1992-ben
A szentgotthárdi gyárban húsz évvel ezelőtt elkészült első Opel Astrával feltámadt a magyarországi autóipar, és a gyártás megkezdése lépéselőnyhöz juttatta az Opelt a piaci versenyben – mondta Kovács Tamás, az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten, az 1992-ben elindított gépkocsigyártás 20. évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat első állomásán, a Közlekedési Múzeumban.
Az első Astra 1992 március 13-án gurult le a szerelősorról, a gépkocsit az akkori ünnepségen Antall József miniszterelnök indította be. A járművet a budapesti Közlekedési Múzeumban helyezték el, “Íme az első” felirattal. Az Opel Magyarország az idén ünnepségsorozaton emlékezik az eseményre, ennek keretében újra elindítják az első Astrát, amely a “saját lábán” érkezik meg az évfordulóra Szentgotthárdra. (tovább…)
MTI, Népszabadság, Magyar Nemzet, Csepel.info
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
Mínuszok, jégzajlás, hajóleállás. Milyen adatokból számolják ki, hogy mekkora lesz a folyó vizének eljegesedése? Mikor vetették be utoljára egyszerre a jégtörõ hajókat és a robbanószerkezeteket a Duna jegének feltöréséhez? Tegnapi és archív képek a folyó téli viszontagságairól. Készítette: Takács Mária (tovább…)
Youtube
2012.02.02 Centenáriumát ünnepli a Csepel! – 100 év, 20 olimpiai aranyérem, 75 vébégyőzelem, 45 Eb-elsőség – a történelem számokban elég kerek a Csepel SC házatáján, amely 1948-2004 közt a legjobb négyben volt az egyesületi rangsorban.
Nos, ezúttal a klub kétszeres olimpiai bajnok öttusázója, Németh Ferenc, illetve a korábbi klasszis röplabdázó, ma a Csepel elnökeként tevékenykedő Buzek László anekdotázott a DIGI Sport napindító műsorában, a Reggeli Startban.
Népszabadság
Így készült a legnagyobb neon – Népszabadság/archív – Mikó László
Párthatározatok, tanácsi rendeletek és idegenforgalmi szakemberek ajánlásai mellett még sláger is született róla: Neonfényes Budapest című dalát 1966-ban énekelte lemezre Németh Lehel.
Akkoriban már cégek, üzletek, termékek és szolgáltatások, áruházak, presszók, éttermek százait hirdették az esténként felgyulladó – nem ritkán: hibásan villogó – tarka fénybetűk, bevilágítva a főváros főútvonalait, majd lassan meghódítva a mellékutcákat és idővel a Duna-partot is. (tovább…)
Nemzeti Sport, Csepel.info
Jávor Pál (balról a második) és az utolsó NB I-es bajnokcsapata a hat közül, az 1959-es Csepel (Fotó: NS archív)
A népszerű filmsztár öt évvel fiatalabb névrokonaként Jávor Pál kétszeres bajnok, sőt gólkirály is volt a két világégés között, de nem ezzel tört élre az NB I örökrangsorában, hanem edzői tevékenységével: hatszor lett aranyérmes. A rekorder 105 éve született és 23 esztendeje pont ugyanaznap halt meg. „Hogy merészeli leszerelni az ellenfelet?” – február 5.
Igaz, az 1946–1947-es idényben Guttmann Béla menet közben átvette a csapatát, ami az élvonal országossá tétele, azaz 1926 óta senki másnak nem sikerült. (S előtte is csupán a magyar futballt az MTK-nál modernizáló Jimmy Hogannek, ám az angol mester első diadala egy nem hivatalosnak számító háborús bajnokságban született.) (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk