Magyarjármű.hu
Pentelényi János, a Csepel Motorkerékpárgyár konstruktőre 1945-1947 között készített kisautója, amely végül sajnos nem került sorozatgyártásba.
Pentelényi János a Weiss Manfréd motorkerékpárok, majd a Csepel teherautók fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ezen kívül 1945-1947 között egy ígéretes kisautót is készített, amelynek sorozatgyártására a politikai és gazdasági változások miatt nem került sor. (tovább…)
Népszabadság, Csepel.info
Az olyan pillanat volt, mint Sándor gólja 1962 őszén az osztrákok ellen. Göröcs „Titi” finom szólójával 1-0-ra vezettünk, de Flögelék csak nyomtak, nyomtak, apukám már egy pakli cigarettát elszívott idegességében, aztán az utolsó percben „Csikar” elszaladt a jobb szélen, és Sándor- (azaz másnak lehetetlen) szögből Szanwald kapujának „rövid” sarkába lőtt.
Tízezrekkel együtt lehetett felugrani és üvölteni, hogy gól, goóóól; én persze – kis kölyökként – a derekak magasságában szökdeltem, azt tehát már nem láttam, a pályán miként örülnek „a fiúk” a 2-0-nak. (tovább…)
Népszava, Vezess.hu, Csepel.info
Az első magyar Opel 1992-ben
A szentgotthárdi gyárban húsz évvel ezelőtt elkészült első Opel Astrával feltámadt a magyarországi autóipar, és a gyártás megkezdése lépéselőnyhöz juttatta az Opelt a piaci versenyben – mondta Kovács Tamás, az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten, az 1992-ben elindított gépkocsigyártás 20. évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat első állomásán, a Közlekedési Múzeumban.
Az első Astra 1992 március 13-án gurult le a szerelősorról, a gépkocsit az akkori ünnepségen Antall József miniszterelnök indította be. A járművet a budapesti Közlekedési Múzeumban helyezték el, “Íme az első” felirattal. Az Opel Magyarország az idén ünnepségsorozaton emlékezik az eseményre, ennek keretében újra elindítják az első Astrát, amely a “saját lábán” érkezik meg az évfordulóra Szentgotthárdra. (tovább…)
MTI, Népszabadság, Magyar Nemzet, Csepel.info
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
Mínuszok, jégzajlás, hajóleállás. Milyen adatokból számolják ki, hogy mekkora lesz a folyó vizének eljegesedése? Mikor vetették be utoljára egyszerre a jégtörõ hajókat és a robbanószerkezeteket a Duna jegének feltöréséhez? Tegnapi és archív képek a folyó téli viszontagságairól. Készítette: Takács Mária (tovább…)
Youtube
2012.02.02 Centenáriumát ünnepli a Csepel! – 100 év, 20 olimpiai aranyérem, 75 vébégyőzelem, 45 Eb-elsőség – a történelem számokban elég kerek a Csepel SC házatáján, amely 1948-2004 közt a legjobb négyben volt az egyesületi rangsorban.
Nos, ezúttal a klub kétszeres olimpiai bajnok öttusázója, Németh Ferenc, illetve a korábbi klasszis röplabdázó, ma a Csepel elnökeként tevékenykedő Buzek László anekdotázott a DIGI Sport napindító műsorában, a Reggeli Startban.
Népszabadság
Így készült a legnagyobb neon – Népszabadság/archív – Mikó László
Párthatározatok, tanácsi rendeletek és idegenforgalmi szakemberek ajánlásai mellett még sláger is született róla: Neonfényes Budapest című dalát 1966-ban énekelte lemezre Németh Lehel.
Akkoriban már cégek, üzletek, termékek és szolgáltatások, áruházak, presszók, éttermek százait hirdették az esténként felgyulladó – nem ritkán: hibásan villogó – tarka fénybetűk, bevilágítva a főváros főútvonalait, majd lassan meghódítva a mellékutcákat és idővel a Duna-partot is. (tovább…)
Nemzeti Sport, Csepel.info
Jávor Pál (balról a második) és az utolsó NB I-es bajnokcsapata a hat közül, az 1959-es Csepel (Fotó: NS archív)
A népszerű filmsztár öt évvel fiatalabb névrokonaként Jávor Pál kétszeres bajnok, sőt gólkirály is volt a két világégés között, de nem ezzel tört élre az NB I örökrangsorában, hanem edzői tevékenységével: hatszor lett aranyérmes. A rekorder 105 éve született és 23 esztendeje pont ugyanaznap halt meg. „Hogy merészeli leszerelni az ellenfelet?” – február 5.
Igaz, az 1946–1947-es idényben Guttmann Béla menet közben átvette a csapatát, ami az élvonal országossá tétele, azaz 1926 óta senki másnak nem sikerült. (S előtte is csupán a magyar futballt az MTK-nál modernizáló Jimmy Hogannek, ám az angol mester első diadala egy nem hivatalosnak számító háborús bajnokságban született.) (tovább…)
Kultúra.hu, Egykor.hu, Csepel.info
Forgalom a hídon (1946. december, Egykor.hu)
Budapest II. világháború utáni első állandó Duna-hídja a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér között állt. A II. világháború alatt a visszavonuló német csapatok valamennyi budapesti Duna-hidat felrobbantották.
Az ostrom utáni első állandó híd a Kossuth Lajos tér és a Batthyány-tér között épült, a parlamenttől délre. Fél-állandó hídnak mondták, mert csak másodrendű terhelésre és 10 évi időtartamra méretezték. Építését 1945. április 19-én határozta el a minisztertanács, a terveket Mistéth Endre és Hilvert Elek készítette. Eredetileg faszerkezettel tervezték, de nagyobbrészt acélelemekből épült, nemcsak szerkezeti anyagból, hanem csövekből és a roncshidak felhasználható hegesztett kapcsolatokkal. (tovább…)
Index, Csepel.info, YouTube
Közlekedési hírek, 1987.01.12. – A 38-as busz sem közlekedett, de vidéken a szovjetek segítettek, hogy a dolgozók eljuthassanak munkahelyükre. 380 forintot keresett egy éjszakai hómunkás. (Hallgassa meg a korabeli híreket!)
A legfrissebb előrejelzések szerint a jövő hét végéig folytatódik a rekordközeli hideg, enyhülésnek egyelőre nyoma sincs, a jövő héten néhol akár mínusz 25 fok is lehet. Három iskolában már szünetel a tanítás. Van, ahol nincs pénz a gázra, máshol a kazán romlott el.
A mostani február eleji hideg azért lehet különleges, mert hosszabb ideig, akár a következő hét végéig is eltarthat. A hétvégén jöhet a hó és a szél, az Alföldön akár 30 centi hó is eshet. A hótakaró tovább hűti a levegőt, így elérhetjük a -25 fokot is. A Duna még hajózható, a Tisza egyes szakaszai már teljesen befagytak. Vékony még a jég a Velencei tavon és a Balatonon, de ha így marad az idő, hamarosan lehet majd ingyen korcsolyázni. (tovább…)
Udvarhelyi András
Mielőtt azonban elmesélném a tanulságos történetemet, nem kevésbé tanulságos idézettel kedveskedem olvasóimnak, akik természetesen tiszteltek. Hogy a hatalom, zsarnokság természete mennyire változatlan azt bizonyítja, hogy az ókortól kezdve sok gondolkodót foglalkoztatott. Így Montaigne, a méltán híressé vált filozófus barátját, Etienne de la Boétie-t, aki röpiratot írt Az önkéntes szolgaságról és a zsarnok ellen. A művet akár jelképesnek is lehet tartani, 1990-ben adták ki a puha diktatúra megszűnte után. Íme, az idézet, amelynek olvastán önkéntelenül Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének egy sora jut eszünkbe: mindenki szem a láncban…
„…Mely rugója s titka az uralkodásnak, melyre a zsarnokság épül, s melynek fennmaradását köszönheti. Mert aki úgy véli, hogy az alabárdok, a testőrség vagy a rendszeres őrjárat védi a zsarnokot, súlyosan téved, inkább csak forma szerint van ez így, riaszt, mint madárijesztő, de biztonságot nem nyújt… Nem a lovas dandárok, nem a sok gyalogos alakulat, nem is a fegyverek tartják hatalmon a zsarnokokat. Alig hihető tán, pedig így van: a zsarnok hatalmához négy-öt ember elég, képesek négyen-öten egy népet rabláncra fűzni. Mindig is úgy volt, hogy öt-hat embernél többen soha nem voltak közel a zsarnok füléhez. Törleszkedtek maguktól, vagy ő hívta magához őket, hogy társra találjon gyönyörben s kegyetlenkedésben, de orgazdának is, meg kurvapecérnek. Ez a hat elég, hogy meggyőzze főnökét, célravezető a társadalommal kegyetlenül bánni s ehhez a magáé mellett hasznosítani az ő gonoszságukat is. Ebből aztán újabb öt-hatszáz személy húz hasznot, mint a fentieké a tirannus mellett. Hatszázan kezükben tartanak újabb hatezret, akiket felemeltek, s akik kezébe a megyéket adják, vagy a pénzügyeket, hogy kapzsiságuk meg kegyetlenségük révén kézben tarthassák őket, s ha szükséges, lecsaphassanak rájuk, de főként, hogy annyi gonoszság terhelje őket, hogy ne csak hatalmuk, de létük is ezektől függjön, hisz nélkülük lecsapna rájuk a törvény. Nyomukban még tülekednek annyian, hogy aki e hálót egyszer kiüríteni megkísérelné, rádöbbenne, hogy nem hatezret, de százezreket, sőt tán milliókat tart e kötél, akik mind-mind függnek a zsarnok kegyétől, s hasznot húznak belőle…” (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk