A híd acélszerkezetét részben Csepelen gyártották
Kultúra.hu, Egykor.hu, Csepel.info
Forgalom a hídon (1946. december, Egykor.hu)
Budapest II. világháború utáni első állandó Duna-hídja a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér között állt. A II. világháború alatt a visszavonuló német csapatok valamennyi budapesti Duna-hidat felrobbantották.
Az ostrom utáni első állandó híd a Kossuth Lajos tér és a Batthyány-tér között épült, a parlamenttől délre. Fél-állandó hídnak mondták, mert csak másodrendű terhelésre és 10 évi időtartamra méretezték. Építését 1945. április 19-én határozta el a minisztertanács, a terveket Mistéth Endre és Hilvert Elek készítette. Eredetileg faszerkezettel tervezték, de nagyobbrészt acélelemekből épült, nemcsak szerkezeti anyagból, hanem csövekből és a roncshidak felhasználható hegesztett kapcsolatokkal.
A kilencnyílású, rácsos szerkezetű híd két parti nyílása fából készült 7,0 m-es úttesttel és 2×3,25-es járdaszélességgel valósult meg, hossza 355 m volt, legnagyobb, középső nyílása 80 m. A három középső nyílás alsó-, a többi felsőpályás volt. A hidat gyors tempóban építették fel, a pillérek alapozását 1945. május 16-án kezdték, a nyolc pillért vasbeton köpeny lesüllyesztésével öt és fél hónap alatt készült el.
Jégtorlasz bontása 1956-ban (Egykor.hu)
A szerkezetet a Csepeli Vas- és Fémművek és a Győri Vagon- és Gépgyár szállította. Az építés az 1945. szeptember 22-én vízre bocsátott, 100 tonna teherbírású József Attila úszódaru segítségével folyt. A faanyagot a budai kertek fenyőiből, a dunai úszóstrandok anyagából, a romházak maradványaiból nyerték.
A hídépítők 16-20 órákat dolgoztak, s néhány nappal azután, hogy a kemény télen a jégzajlás elvitte a Margitszigeten átvezető Manci nevű pontonhidat, 1946. január 15-én megindult a gyalogosforgalom, a járművek pedig január 18-ától kelhettek át – az utolsó náci hídrobbantás első évfordulóján. Pesten egyenes felhajtó létesült a Báthory utca tengelyében, Budán erős ívekkel két rámpa épült északi és déli irányban, a rakpart vonalával párhuzamosan. Az autóbusz-forgalom március 12-én indult meg.
A híd építéséről Háy Gyula írt drámát, Az élet hídja címmel. 1954-ben a két faszerkezetű nyílást acélból építették át. A híd teherbírása korlátozott volt, egy idő múlva már csak kisebb autóbuszok közlekedhettek rajta.
A híd bontása (1960. május, Egykor.hu)
A Szabadság, Margit, Lánchíd és Petőfi-híd újjáépítése után nélkülözhetővé vált, 1956 tavaszán lezárták, majd 1960-ban lebontották. A meder teljes kitisztítása 1963-ban ért véget. A Kossuth híd gyors megvalósítása a háború utáni újjáépítés jelentős állomása volt, emlékét a hídfők helyén emléktáblák őrzik.
Az 1-es 2-es 5-ös és a 12-es buszok közlekedtek a Kossuth hídon át.
Nagyon érdekes, és igen szegénynek érzem magam hogy erről mindez idáig nem tudtam. Bizonyosan többet szeretnék tudni róla, úgy hogy kezdem is a kutakodást! 🙂 örülök hogy több lettem tőle!
“Építését 1945. április 19-én határozta el a minisztertanács” és “1946. január 15-én megindult a gyalogosforgalom, a járművek pedig január 18-ától kelhettek át”.
Kevesebb mint egy év kellett az elhatározástól az átadásig, 67 évvel ezelőtt.
Ehhez képest mostanában valahogy minden olyan lassan készül el. Elgondolkoztató.
Ez igaz, de azért ez úgy is néz ki mint ami rohamtempóban és részben “szemétből” (háborús romok felhasználása) épült.
Képzeljük el a mindig panaszkodó magyar viselkedését, ha egy ilyen “ívelne át” a Megyeri híd helyén. Hogy bántaná már az igazságérzetét, ha egy ilyenen kellene átmennie a sok-sok ezer svájci frank hitelből vett a-tómobiljával.
Ennek ellenére a híd építőit sokkal többre becsülöm azon magyar hazaárulóknál, akik a németek szolgálatába álltak a háború vége felé (de ez egy mellékvágány).
Megjegyzem: az anyagi lehetőségeket figyelembe véve uniós források nélkül kb. most is a fentihez hasonlóra lenne pénze a legatyásított magyar államnak.
Csak a tört. hűség kedvéért, 1945-ben az egyik gyárat, amelyik bedolgozott, nem Csepeli Vas- és Fémműveknek, hanem WM Acél- és Fémműveknek nevezték. A többi stimmel.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.