‘Történelem’ kategória archívum

Életben lehet a Mansfeld-per ügyésze – a csepeli esztergályos ipari tanuló kálváriája

2012. július 21. szombat

Csepel.hu

Mansfeld Péter

Nagy valószínűséggel még életben van az a személy, aki ügyészként első fokon halálbüntetést kért Mansfeld Péterre – erről az 1959-ben, 18 éves korában kivégzett fiú öccse, Mansfeld László számolt be a Magyar Nemzetnek.

A férfi június végén közel hatszáz oldalnyi iratot kapott a mártír fivére  ellen indított koncepciós eljárással összefüggésben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától, de más forrásokból is információkhoz jutott. (tovább…)

„Amúgy nem volt kellemes feladat”

2012. július 20. péntek

A népbíróság halálra ítélte 1948-ban

Magyar Hírlap

A háborús bűnökkel gyanúsított egykori kassai rendőr, Csatáry László nem tudja, hogy miért ítélték halálra a világháború után

Újságban látták csak, de hivatalos okmányokat nem találtak a kanadai hatóságok arról, hogy halálra ítéltek Csehszlovákiában – állítja Csatáry László. A háborús bűnökkel gyanúsított, kilencvenhét éves férfi a lapunknak adott interjúban arról beszélt, amikor 1997-ben hazaért, mind a kanadai nyomozók, mind egy budapesti ügyvéd – aki kérésére kiterjedt vizsgálatot folytatott ügyében idehaza és külföldön – egyértelműen kijelentette, nem vádolható semmivel.

– Miért vonták vissza a kanadai állampolgárságát 1997-ben?
– Amikor 1949 márciusában Németország francia zónájából Kanadába mentünk, elhallgattam, hogy korábban rendőrként szolgáltam. Akkoriban ez kizáró oknak számított. (tovább…)

Légi háború a Csepel-sziget ellen

2012. július 20. péntek

A szövetséges repülőgépek a legnagyobb csapást 1944 júliusában mérték az ipari komplexumra, de a lakosságot is megtizedelték

Magyar Hírlap

A csepeli Weiss Manfréd Művek Diósgyőr és a győri MÁVAG mellett egyike volt az ország három legnagyobb hadiipari komplexumának, emellett a Horthy-ligetben létesült Dunai Repülőgépgyár szintén fontos hadiipari létesítménynek számított. Nem véletlen tehát, hogy a második világháború végén Csepel az egyik legtöbbet támadott célponttá vált.

A győri program keretében 1938-tól megindultak az óvóhelyépítések az országban. A csepeli WM gyártelepen ún. BGS (bomba, gáz és szilánk elleni védelmet nyújtó) óvóhelyek tucatja létesült, amelyek mintegy 25 ezer főt tudtak befogadni. Az óvóhelyek építési költségét a cégek leírhatták adójukból, a kormány ezzel is próbálta a vállalkozásokat bunkerek létesítésére ösztönözni. (tovább…)

Őrizetbe vették Csatáry Lászlót

2012. július 18. szerda

Origo

Tüntettek Csatáry lakása előtt, ahol a Sun brit lap megtalálta a férfit. Az Origo galériáját itt lehet megnézni.

Őrizetbe vette és kihallgatta az ügyészség a 95 éves Csatáry Lászlót, akit háborús bűntettel gyanúsítanak. A náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ szerint több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában játszott szerepet.

Szerdán őrizetbe vette a Budapesti Nyomozó Ügyészség Cs. Lászlót. A 95 éves férfit kihallgatták gyanúsítottként, és kezdeményezik házi őrizetbe helyezését is – közölte a Fővárosi Főügyészség. A Büntető törvénykönyv 165. szakasza alapján háborús bűntettel gyanúsítják. Házi őrizetbe helyezéséről még szerdán dönt a bíróság. (tovább…)

Csepel, a magyar honvédelem szigete – a Nagy Magyarország nyári száma

2012. július 16. hétfő

Nagy Magyarország, Csepel.hu

Július 5-től kapható újságárusoknál a Nagy Magyarország történelmi magazin nyári száma. (A csepeli háztartásokba az önkormányzat jóvoltából ingyen eljut postai úton – a szerk.) A Csepel – a magyar honvédelem szigete címmel megjelent konzervatív történelmi magazin a magyar hadiipar egykori fellegvárával foglalkozik.

A Weiss Manfréd és bátyja által alapított, a 20. század első évtizedére hatalmas komplexummá fejlődött gyár világszinten is kiemelkedő ipari teljesítményt nyújtott. Az első világháború után meglehetősen nehéz helyzetbe került országban gyártott repülőgépeket, harckocsikat és egyéb járműveket áttekintve bizony elámul az ember. Élvezetes stílusú cikkekben fedezhetjük fel újra a legendás Csepel motorkerékpár, teherautó és más gyártmányok történetét is, amelyek világhíressé tették a csepeli márkát. (tovább…)

Ahol a Rakéta porszívó, a Moszkvics és Józsi, az úthenger találkozik

2012. július 13. péntek

Népszabadság

Babetta robogó részletre is: plakát a hetvenes évekből

A hetvenes évek hangulatát, a kor hifijeit forgalmazó Keravill és az autóelosztó Merkur szellemét idézi meg a Retroncs kiállítás. A Retroncsok kelet-európai gyűjtemény kocsijai mellett korabeli Keravill üzletet, valamint Merkur telepet rendeztek be, de működés közben látható, hallható a híres Józsi féle gőzúthenger.

A Retroncsok, avagy a Merkur és a Keravill fénykora című időszaki kiállítás szeptemberig látogatható a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény területén. A kelet-európai autógyártás keresztmetszetét adó harminc autó önmagában is érdekes, de a korszak hangulatát megidéző életképekkel még izgalmasabb. (tovább…)

Kelet gépe – Pannónia P21 Luxus (1974) veterán teszt

2012. július 11. szerda

Origo

A berúgókar mögötti, hátsó sárvédőre csavarozott henger a villogó relé, a hengeres kipufogók mélyebben szólnak, mint a sorozatkivitelek szivarjai. A P21-esből összesen alig több mint 4000-et gyártottak 1973 és 1975 között. A Luxusok számáról keveset tudni, de biztosan két számjegyű

A P21 Luxus 1974-ben maga volt a vágyak netovábbja, valahol félúton Nyugat és Kelet, a sport és az igavonó szerep között. Kipróbáltunk egyet a valaha létezett körülbelül ötvenből.

A két henger legalább százszorosa az egynek, ezt mindenki tudja, aki a 70-es, 80-as években Magyarországon motorozott. Akinek kéthengerese volt, volt valaki. A szocialista motorok közül nálunk csak a 350-es Jawa volt ilyen, meg néhány Izs Jupiter mutatóba, így amikor az 1960-as évek elején elterjedt, hogy a Pannónia a prototípusok után tényleg piacra dobja kéthengeresét, sokan nem vették meg a már kiszemelt T5-ösüket, azt gondolva, mindjárt itt az új sportos gép. Aztán nem jött, még évekig. 1962-ben döntötték el, hogy egyáltalán lesz, de az első nullszéria csak 1965-re készült el, mire a sorozatgyártás beindult, már 1968-at írtunk. (tovább…)

Németh Szilárd napirend előtti felszólalása a Parlamentben

2012. július 6. péntek

Csepeliekkel telt meg a parlamenti ülésterem karzata

Csepel.hu, Csepel.info

Csepeliek a parlamentben (Fotó: Bede Orsolya)

Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere július 6-án az Országgyűlés ülésén napirend előtt beszélt Csepel újjáépítésének 300. évfordulója apropóján.

A napirend előtti felszólalás – melyet közel 80 csepeli tekinthetett meg élőben a karzaton – teljes szövege alább olvasható:

“Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Országgyűlés!

2012. július 18-án lesz három évszázada, hogy a török pusztítás után úrbéri szerződésbe foglalták Csepel újjáépítését. Ez a neves alkalom úgy kívánja, hogy itt a Tisztelt Házban is megemlékezzünk a magunk mögött hagyott háromszáz év neves és fontos eseményeiről.

Csepel története nem háromszáz évvel ezelőtt kezdődött, hanem a honfoglaló magyarok koráig nyúlik vissza. Csepel, amely nevét a legenda szerint Árpád lovásza után kapta, 973-ban már fejedelmi székhely volt. Korabeli jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a mohácsi vész előtti történelmi korban is alig volt olyan jelentős magyar uralkodó, aki ne kötődött volna valamilyen formában Csepelhez. Itt született Árdád fejedelem Zolta nevű fia, ide jött gyógyulni V. István Árpád-házi király, és itt búcsúzott el Mária királyné is a mohácsi csatába induló férjétől, II. Lajostól. (tovább…)

Tisztelgés a hősök előtt Poznanban – Csepel díszpolgára Lengyelországban járt

2012. július 5. csütörtök

Magyar Nemzet, Csepel.hu

„Magyarország utat mutat, kövessük a magyar utat!” – ez állt a lengyel transzparensek egyikén a március 15-i Kossuth téri nagygyűlésen. A lengyel gesztusra reagálva az 1956-os Magyarok Világszövetsége és az 1956-os Pesti Srác Alapítvány nyolctagú küldöttsége Poznanba látogatott, hogy a lengyel ’56-osokkal megemlékezzenek a poznani „júniusi események” áldozatainak emlékművénél.

A magyarok nyolctagú küldöttsége június végén Lengyelországba utazott, hogy tisztelegjen az ottani ’56-os hősök emléke előtt. „A lengyelektől csak szeretet kaptunk, nagy örömmel fogadtak minket. Hihetetlen volt látni, annak ellenére, hogy Lengyelországban 1956-ban mindössze egy napig tartott a forradalom, múzeumot és számos emlékművet állítottak Poznanban, többek között Mansfeld Péter tiszteletére is” – mondta el lapunknak Trencsényi László, az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke, aki maga is a küldöttség tagja volt. Hozzátette, a lengyel júniusi események előrevetítették a mi ’56-os forradalmunkat. Akkor sok transzparensen állt a következő szöveg: „…úgy, mint a lengyelek”. (tovább…)

Kolonics György, aki mindent megtett a sikerért

2012. július 1. vasárnap

Nemzeti Sport

Kolonics György (1972–2008)

Ahogy négy éve ilyenkor, most is az olimpiai felkészülés hajrájában járnak legjobbjaink, de nagy valószínűséggel – erősen reméljük! – idén nem éri akkora csapás a magyar sportot, mint 2008 nyarán, amikor Kolonics György személyében nemcsak egy éremesélyesünket vesztettük el tragikus hirtelenséggel, hanem annál sokkal többet: egy igazi bajnokot, egy élő legendát.

Az alábbi múltidéző pályafutásán és a sikereihez vezető fanatizmusán kívül arra emlékeztet, hogy utolsó versenyeihez közeledve tisztában volt ő maga is a korlátaival – ám egyszer még, búcsúzóul, a megszokott módon odatette magát.  (tovább…)