‘Történelem’ kategória archívum

Drogpolitika a Kádár-korszakban: A boldog szocialista embernek nem kellett drog

2012. november 25. vasárnap

Origo, Csepel.info

A Kádár-kori drogpolitika csődjét a legnyilvánvalóbban az mutatta, hogy a kábítószert kipróbálók száma 30 ezerre emelkedett a nyolcvanas évek közepére

Először tabusították, 1968-tól üldözték, végül elismerték a Kádár-korszakban a droghasználat tényét. Az államszocialista rendszer végén, a nyolcvanas évek közepére az addigi titkolózó drogpolitika totális csődjét jelentette, hogy harmincezerre nőtt a drogot kipróbálók száma. A valódi korszakhatár azonban nem ez, hanem 1993 volt a drogpolitika történetében.

Ötven évvel ezelőtt, 1962-ben lett hatályos az 1961. évi V. törvény, azaz a büntető törvénykönyv. A jogszabályban először foglalkoztak a kábítószer-használat büntetőjogi vonatkozásaival Magyarországon (a 198. paragrafusról van szó: “visszaélés kábítószerrel”). Ugyanakkor ezt a jogszabályt sokáig nem alkalmazták, csupán az elvi lehetőséget teremtette meg a hatalom ahhoz, hogy fellépjen a droghasználók ellen. (tovább…)

A zöld Csepel

2012. november 22. csütörtök

Youtube

Hiába láthatók a kommunista diktatúra “ikonjai” az egykori filmhíradó képein, a Csepel teherautók az 56-os forradalom jelképei is lettek.

22 éve adták át a Deák Ferenc hidat

2012. november 16. péntek

Wikipedia, BudapestCity.org, Csepel.info

A csepeli háromnyílású, 222 m hosszú ártéri híd acélszerkezete

A Deák Ferenc híd (nem hivatalosan az M0-s autóút Déli Duna-hídja) Budapest legdélibb Duna-hídja. Ezen túlmenően az E60, E71, E75 nemzetközi főútvonalak része. A kész hidat 1990. november 16-án adták át a forgalomnak.

A főváros körüli gyorsforgalmi út gondolatát először dr. Vásárhelyi Boldizsár, a budapesti Műegyetem egykori professzora fogalmazta meg, ő vázolta fel az általa javasolt nyomvonalat – Budapesttől a mainál kissé távolabb vezetve –, a magyar automobil utak hálózatáról 1942-ben megjelent munkájában. A megvalósításra azonban még több évtizedet kellett várni. (tovább…)

Brezsnyev halott – 30 éve indult a trónok harca a Kremlben

2012. november 15. csütörtök

Origo

Brezsnyev halálhíre a Magyar Rádióban (1982)

Brezsnyev TV-beszédet próbál mondani – csak erős idegzetűeknek (aki viccesnek tartaná, nevetés előtt gondoljon bele, hogy nála volt az “atomkulcs”)

1982-ben, Leonyid Brezsnyev halálakor több szovjet nagyágyú is esélyes volt a hatalomra, de szenilis, részeges és korrupt vetélytársait megelőzve az akkor már erős táborral rendelkező Jurij Andropov lett a befutó. Az 1956-os magyar forradalom leverésekor kétes szerepet játszó politikus emelte be a hatalom legbelső köreibe Mihail Gorbacsovot. A Brezsnyev-korszak pontosan 30 éve ért véget: a pártfőtitkárt november 15-én temették.

Harminc évvel ezelőtt, 1982. november 10-én Jevgenyij Ivanovics Csazov professzor, a szovjet csúcsvezetők orvosa a telefonhoz lépett, de mivel félt a lehallgatástól, csak annyit mondott a vonal másik végén lévő Jurij Andropovnak, jöjjön mielőbb Leonyid Iljics Brezsnyev dácsájába. Andropov ekkoriban a Szovjetunió második emberének számított, ő volt a kommunista állampárt központi bizottságának (SZKP KB) ideológiai titkára. (tovább…)

Nemzetőrként fékezte meg az indulatokat

2012. november 13. kedd

Csepel.hu

A Csepel Örökség díjjal kitüntetett 85 esztendős, Ráckevén élő Forgács Jánosról mindenképpen meg kell említeni, hogy a nemrég elhunyt feleségével hét gyereket nevelt fel, 38 unokája és 18 dédunokája van. „Feleségemmel együtt vallásos családban éltünk, s eleve sok gyereket szerettünk volna” – emlékezik vissza a fiatalságára.

Forgács János Csepelen született, itt végezte el az elemi és a polgári iskoláit. A katonaságnál rádiós tisztnek osztották be 1948-ban. Amikor úgy látta, hogy a honvédség nem csak a haza védelméről szól, le akart szerelni, de politikai tisztje közölte vele: „Sokba kerülne az magának…” Szolgált Pécsen, Kaposváron, Kecskeméten, Táborfalván, Budapesten. (tovább…)

Miért nem adatik a Csepel-sziget a jezsuitáknak?

2012. november 9. péntek

Dunai Szigetek

A Csepel-sziget Mikovinyi S. 1737-es Pilis vm. térképén (geocaching.hu)

“Kelenföld és Kispest magasságában kezdődik a legnagyobb Duna-sziget a magyar földön: hossza 48 km., szélessége 3 és 9 km. között váltakozó területe 257,11 négyszög km., 44679 hold. Hogyan, mint keletkezett? Sub judice lis est… azért nem lehet tudni, mert a tudósok annyit veszekednek rajta, még ma is, hogy nincsen idejük rá, hogy kisüssék…

Régentén nagy-szigetnek (insula magna), meg Becse-szigetnek, aztán Király-szigetnek és Ráckevi-szigetnek is hívták a rajtalevő legtekintélyesebb helység után, de voltak, akik ezt nevezték Margit-szigetnek, aminek pedig az az alapja, hogy az egyik szomszédos szigeten rendkívül előkelő izlésben épült templom romjai láthatók, amelyről egynémely szakemberek azt állították, hogy oly gazdag, fényes templom lehetett miszerint valószinű, hogy ez volt a Margit királylány temploma. Ezért nevezték aztán egyesek – többek közt Istvánffy, a történetíró is – Margit-szigetnek… (tovább…)

Egy történet a CSM-ből

2012. november 9. péntek

Csepel.info – Vezér Endre

Egykoron, úgy 15 évvel ezelőtt jött egy angol úr, aki engem, mint tervező vállalkozót megkért, hogy a díj megfizetése ellenében tervezzem meg az ő instrukciói alapján a képeken látható mélynyomógép első példányát, amit egy csepeli üzemben legyártottak.

E gép hosszú ideig működött az egyik magyar nyomdában, majd eladták egy Görögországi nyomdának. További sorsáról nem tudok. Ezt követően folyamatos fejlesztések végrehajtásával újabb gépeket rendeltek az angol úr cége által, amelyeket a képen látható  munkatársakkal készítettünk. A jobb szélső én vagyok, a tervező: Vezér Endre. (tovább…)

Emlékművet avattak az 1956-os magyar forradalom hőseinek Csepelen

2012. november 4. vasárnap

Csepel.hu

A november 4-i események fotóiból készült képgaléria ide kattintva megtekinthető

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, az Egyesült Királyság „56”-os Politikai Szervezeteinek Szövetsége és a Bradfordi Magyar Club, valamint az 1956 Magyar Nemzetőrség a magyar szabadság és függetlenség mártírjai tiszteletére állított emlékművet 2012. november 4-én a csepeli Görgey Artúr téren.

Az ünnepélyes felavatáson részt vett Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, dr. Szeles Gábor jegyző, dr. Szentes Tamás Budapest főpolgármester-helyettese, vitéz Szabó Ferenc nemzetőr altábornagy, az Egyesült Királyság „56”-os Politikai Szervezeteinek Szövetsége elnöke, vitéz lovag Dömötör Zoltán vezérezredes, az 1956 Magyar Nemzetőrség országos parancsnoka, Rajna Tibor, a Tűzoltó utcai forradalmi egység helyettes parancsnoka, 56 hősei és az emlékezők. (tovább…)

1956 hőseire emlékeztek a Csepeli Temetőben

2012. november 4. vasárnap

Csepel.hu

Fotó: Bede Orsolya

Országszerte az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulójára emlékeztek november 4-én. A Csepeli Temetőben az elesett hősök és kivégzett mártírok emlékére állíttatott kopjafánál néma főhajtással tisztelegtek a XXI. kerületi önkormányzat elöljárói.

Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Kovács Sándor vezérőrnagy, 56-os egykori halálra ítélt, koszorút helyeztek el az emlékműnél. (tovább…)

Százakat akasztottak föl: Haynau elbújhat Kádár mögött

2012. november 4. vasárnap

Mno.hu

Kádár János nyílt árulásával vette kezdetét az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése 56 évvel ezelőtt. A szovjet tankokkal érkező Kádár már decemberben elindította a megtorlási gépezetet a forradalomban résztvevőkkel szemben. Több száz embert végeztek ki és tízezreket börtönöztek be, a megtorlás mérete messze meghaladta a Haynau vezette 1849-es repressziót.

1956. november 4-én éjjel a szovjet hadsereg megkezdte a „Forgószél” nevű hadműveletet, amelynek célja a magyar szabadságharc vérbe fojtása volt. Reggel 5 órakor az ungvári rádió a Szovjetunió által kinevezett ellenkormány (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány) Nyílt levél a dolgozó magyar néphez című közleményét sugározta, melynek aláírója Kádár János „miniszterelnök” volt.  (tovább…)