Történelmi hibának nevezte Orbán Viktor miniszterelnök a Helsinki Egyetemen tartott beszédében, hogy a posztkommunista országok a diktatúra összeomlása után nem csatlakoztak azonnal az Európai Unióhoz.
Ha ez megtörtént volna, ma az EU-nak is erősebb lenne a pozíciója – hangsúlyozta az egynapos hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó magyar kormányfő hétfőn Európa jövője címmel megtartott angol nyelvű előadásában, amelyben egyúttal sürgette a Balkán integrációjának folytatását. (tovább…)
Évekig küzdött érte, és végre elhódította a BL-trófeát az ETO
Az idegenbeli siker után hazai pályán is legyőzte a Larvikot a Győri Audi ETO KC a női kézilabda BL-döntőben, így története során először megnyerte a Bajnokok Ligáját! Az ETO kiválóan kezdett a visszavágón, a szünetben öt góllal vezetett, és ugyan a Larvik óriásit küzdött a második félidőben, egy góllal, 23–22-re így is nyert. Hét elveszített nemzetközi kupadöntő és többévnyi küzdelem után az ETO kettős győzelmével felért a csúcsra!
A legrangosabb sorozatban eddig csupán két magyar együttes, 1982-ben a Vasas, 1999-ben pedig a Dunaferr ért fel Európa csúcsára.
Luxusbörtön volt a Bastille, amelynek kiváló főztjét mindössze hét rab – köztük négy hamisító – ette 1789. július 14-én. Hahner Péter történész szavaival: “a párizsi nép nem azért foglalta el, mert a zsarnokság börtöne volt, hanem (…) azért vált a zsarnokság börtönévé a kortársak és főleg az utókor szemében, mert a párizsi nép elfoglalta.” Bontásához lényegében már másnap hozzáláttak, az ostrom egyéves évfordulóján már semmi nyoma nem volt.
1789. július 14-én a Párizs keleti részén, az előkelőbb Le Marais negyed és a Saint-Antoine külváros határán álló Bastille várbörtönnek mindössze hét lakója volt. A nyolcadik lakót, az ijesztő szexuális fantáziáiról hírhedtté vált de Sade márkit – akinek nevéből származik a szadizmus kifejezés – július elején szállították el a börtönből, miután idegei felmondták a szolgálatot, és tizenegy évi raboskodás után regénye lapjaiból készült tölcséren át azt üvöltözte ki az ablakon, hogy le akarják mészárolni a foglyokat. (tovább…)
A II. világháború európai befejezésének évfordulóján az önkormányzat vezetői megkoszorúzták a Szent Imre téren található II. világháborús emlékművet május 9-én reggel.
Koszorút helyezett el Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Szeles Gábor jegyző.
Május 3-án a Nagy Imre ÁMK aulájában Tóth Endre intézményvezető egy olyan kiállítást nyitott meg, mely korábban Csepelen teljesen elképzelhetetlen volt. Először Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere üdvözlő szavait tolmácsolta, majd egy Wass Albert idézettel színesítette beszédét:
„Tudod, kisfiam, a világon nagyon sok a csalán, a tövis, a gyom. Mert az emberek sokkal több rosszat cselekszenek, mint jót. És a csalán, a tövis meg a gyom a rossz cselekedetek nyoma ezen a földön. De láthatod, hogy pillangó is van azért. A sok kicsi pillangó a sok kis jóság hírét hordozza magával. És vannak aztán szép, nagy, tarka szárnyú pillangók: ezek a ritka, nagyon jó cselekedetek. Minél szebb és nagyobb jót teszel, annál szebb, nagyobb és színesebb pillangó száll föl a nyomában.
A nemzetiségi nyelv és irodalom, illetve nemzetiségi nyelv tantárgyak írásbeli vizsgáival kezdik. A szóbeliket emelt szinten június 6. és 13.,közép szinten június 17. és 28. között tartják.
Ma már országszerte ballagnak a végzős diákok a középiskolákban, és a nemzetiségi nyelv és irodalom, illetve nemzetiségi nyelv tantárgyak írásbeli vizsgáival elkezdődik az idei tavaszi érettségi is. A szóbeli vizsgákat emelt szinten június 6. és 13. között, a középszintű szóbeliket pedig június 17. és 28. között tartják.
Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete május 2-án – ebben az éven második alkalommal – látogatott Csepelre. Mostani programjában – többek között – jedlikes diákoknak tartott előadás, Weiss Manfréd egykori gyárában tett látogatás, és a kerület polgármesterével tartott négyszemközti megbeszélés is szerepelt.
Ilan Mór ez év január 27-én, a Csepelen felépülő zsinagóga ünnepélyes alapkőletételére érkezett a kerületbe. Ahogy arról akkor beszámoltunk, a tervek szerint 120 személy befogadására alkalmas új zsinagóga a körzet vallási és kulturális központja lesz. Az épületben kulturális eseményeket rendeznek majd és lehetőséget teremtenek a zsidóság alaposabb megismerésére. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a vallási, vallástörténeti, etikai, nyelvoktatási programokra. A zsinagóga építését várhatóan idén júliusban kezdik el, s jövő év nyarán adják át az épületet.
A Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola fennállásának 60. évfordulója alkalmából rendeztek gálaműsort a Csepeli Munkásotthonban április 30-án. Az ünnepélyes rendezvényt a legidősebb öregdiákok, az egykori első évfolyam végzős hallgatói is megtisztelték jelenlétükkel.
A színházteremben megjelent vendégeket Halász János igazgató köszöntötte, majd a következő sorokkal folytatta ünnepi beszédét: „60 év kötelez, hogy az adott lehetőségekből a legtöbbet hozzuk ki, szakmai partnerünkkel együttműködve a lehető legjobb eredmény eléréséhez segítsük tanulóinkat. Ez az a pillanat, amikor ne legyünk megelégedettek, de igenis legyünk büszkék elért eredményeinkre. Két tannyelvű képzésünk magas színvonalára, arra, hogy az iskolánkban szakmát szerző tanulók megállják a helyüket a magas színvonalat képviselő autós és repülős műszaki területeken. Másfél évtizede töretlenül fent tudjuk tartani azokat a nemzetközi kapcsolatokat, amelynek köszönhetően ezekben a hetekben is két külföldi társintézményeknél vannak cseregyakorlaton diákjaink” – emelte ki az igazgató.
A lemondás aláírásának pillanatában Beatrix királynő, Vilmos Sándor koronaherceg és felesége, Maxima hercegnő
Ünnepélyes ceremónián adta át az uralkodást fiának Beatrix holland királynő, aki 33 év uralkodás után mondott le a trónról. A narancssárgába öltözött lelkes tömeg zsúfolásig megtöltötte a 25 ezer embert befogadni képes Dam teret.
Zsúfolásig megtelt az amszterdami Dam tér a királyi palota előtt az új uralkodó beiktatásának alkalmából. Beatrix holland királynő aláírta azt az okmányt, amellyel lemondott a trónról a fia, Vilmos Sándor javára. A 75 éves királynő 33 év uralkodás után, idén januárban jelentette be, hogy 46 esztendős fiának adja át a koronát.
