Csepel.info

budapest.postr.hu

Új helyre költözött, és egy légókocka két teljes szintjét megtölti relikviákkal, többek közt hidegháborús plakátokkal, egészségügyi és sugárvédelmi felszerelésekkel, valamint ütős bombázásszimulációval a BudapestScenes bunkertúrája a Csepel Művek területén. Kipróbáltuk.

A túrákat szervező Somogyi Levente a világ-és hidegháborús időszak valóságos megszállottja, két évvel ezelőtt ő segített feltérképezni Budapest leglátványosabb óvóhelyeit. Az egykori életvédelmi létesítmények iránti érdeklődése az elmúlt két év során gyakorlatilag főállású tevékenységévé vált, melynek köszönhetően májustól egy új, teljesen berendezett óvóhelyet járhatnak be a túrára jelentkezők.

Mintha időgépbe lépnénk

A fővárosban élők többsége valószínűleg még sosem járt a Csepel Művek területén, hiszen egy külvárosi ipartelepben elsőre semmi vonzót nem talál. Pedig már a túrán résztvevők találkozási helyként megjelölt főbejárat is impozáns, a kapun lévő hatalmas vörös felirat még önkényuralmi jelképek nélkül is az előző rendszert idézi, az egykori ipari tevékenységre azonban már csak rohadó gyárcsarnokok, és a helyben lévő munkásszállások emlékeztetnek.

A bunker felé sétálva megtudjuk, hogy bár a legtöbb embernek a Csepel márkájú kerékpárok ugranak be a helyszín nevéről, itt az első világháború alatt óriási hadiüzem működött.

Ekkor még nem létezett olyan repülőgép, amely komoly pusztításra alkalmas bombákat tudott volna ledobni, ám a második világháború beköszönte előtt a bombázógépek már komoly fenyegetést jelentettek, ezért az akkor Weiss Manfréd Acél- és Fémművek nevet viselő üzem egy-egy műszakában tevékenykedő tizennyolcezer dolgozójának védelmére – minisztériumi nyomásra – végül 17 darab bombabiztos óvóhelyeket építettek ki.

Megvédett, de sokkoló élmény volt

Somogyi Leventének sikerült interjút készítenie a 83 éves Rezső bácsival, aki tizennégy évesen ipari tanulóként maga is túlélt bombázásokat a 14. számú, azóta már lebontott légókockában – ennek a helyén azóta a telep saját erőműve található. Bár a megmaradt feljegyzések alapján az óvóhelyekre menekült minden dolgozó életét megmentették a kockák több mint 4 méteres vasbeton födémei, Rezső bácsi videón rögzített visszaemlékezései szerint pokoli élmény volt a belsejükben átélni a több órán át tartó bombázást. Rezső bácsi személyes élményei mellett szemtanúk mesélnek az óvóhelyek fizikai felépítéséről is, a nyilatkozó Feri bácsi pl. majd harminc éven át a Csepel Művek polgári védelmi szervezetének az irányító törzsparancsnoka volt.

Ne támaszkodj a falnak, mert fejbe ver!

Erről a bunkertúra látogatói maguk is meggyőződhetnek, a bemutató végén ugyanis hatalmas mélysugárzók bevetésével zajló szimuláció keretében teljes sötétségben – az áramszolgáltatás a valóságban is sokszor megszakadt – ücsörögve meg lehet tapasztalni, milyen érzés az, amikor az épület megremeg egy találattól. Nem véletlen, hogy a legtöbb falon ott a figyelmeztetés: bombázás alatt a falnak támaszkodni tilos!

Az egyetlen komfortot az óvóhelyen a tőzeggel leszórható vécé jelentette, de szellőzési lehetőség híján még így sem lehetett nagy élmény órákon át várakozni mellette, és nyilván az sem lehetett túl hangulatos, amikor a közelben többen is összecsinálták magukat az ijedségtől.

Renton kalandjai itt még nem érnek véget!

Hidegháborús játszóház

A túra utolsó harmadában félórányi játékidőt kapnak a látogatók a teljes egészében berendezett óvóhely teljes területén. Ez alatt a földszinten végig lehet nézni azokat a telefonfülkéket, amelyekből a légoltami mentéseket koordinálták háborús helyzetben. Termérdek más érdekesség is várja a látogatót: a korábbi légókockától eltérően az új helyen nem biciklimeghajtású, hanem szükség esetén kézzel hajtható légcserélő berendezés kapott helyet, de meg lehet tekerni egy korabeli mechanikus szirénát is.

Egy külön szobában a zsilipkapun belépő, sugárfertőzött emberek kezelésének eszközeit is meg lehet tapogatni. Van köztük működő sugárzásmérő, rengeteg, már lejárt jódampulla és egy sor egyéb gyógyszer és kötszer valamint néhány háton viselhető permetező is. Többségük az ötvenes évek óta ott porosodott valamelyik helyi óvóhelyen, a csomagoláson lévő pecsétek alapján legutoljára a nyolcvanas évek végén frissültek a készletek.

Fel lehet próbálni gázálarcokat és kifejezetten a légoltami mentést végzők számára tervezett, extra merevítéssel ellátott, korabeli bukósisakot is. Érdemes fellapozni a polcokon heverő Polgári Védelem című korabeli havilap ránézésre mintegy harminc évet felölelő számait is, amelyekben a szerkesztők Ludas Matyi-szintű karikatúrákkal, és elképesztő megfejtéseket kínáló rejtvények bevetésével próbálták oldani a téma komorságát.

A BudapestScenes csepeli bunkertúrájának időpontjairól a Facebook-oldalukon lehet tájékozódni, a program ára személyenként 3500 forint. A Csepel Művek bejáratához nemcsak autóval, de a csepeli HÉV-vel is el lehet jutni. A túra hossza mintegy három és fél óra, amelyből az első negyed óra az ipartelep történetének bemutatásával kezdődik. Május első hétvégéjén ugyan kint már nyári kánikula volt, a betonfalak azonban olyan jól tartották a hideget, hogy még pulóverben és hosszúnadrágban is fáztunk: júniusig még hűvös marad a légókocka belsejében, ezért érdemes meleg ruhát is bepakolni. Az óvóhelyen nincs használható mellékhelyiség, hétvégente a legközelebbi toalett az ipari park bejáratánál lévő palacsintázóban van, hétközben viszont a közelebbi étkezdék is nyitva tartanak.

(Ha a jövőben nem akar lemaradni posztjainkról, itt tudja követni a blogot a Facebookon!)

Forrás: budapest.postr.hu

This entry was posted on 2013. május 16. csütörtök at 13:45 and is filed under Érdekes, Csepel, Szabadidő és szórakozás, Történelem, Technika. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.