Napi Gazdaság
Hányszor mondják, hogy valakit megszállt a Szentlélek, és talán nem is tudják, pontosan mit jelent. Többnyire akkor használják, akár öntudatlanul is ezt a kifejezést, amikor az illető váratlanul jót cselekszik, betartja az ígéretét, szavát, szorgalmasan végzi a munkáját, úgymond jóba foglalja magát. Ösztönösen tudják a nem keresztény hitben nevelkedettek is, hogy ez a szólás pozitív tartalmat jelöl, és ez egyáltalán nem véletlen.
Pünkösd a Szentlélek eljövetelének napja, s így a keresztény vallások egyik legnagyobb ünnepe, de minden nem hívő ember számára is kiemelt nap, a jó szándék és a tolerancia, egymás felé fordulás ünnepe. Mert lehet, hogy van nagyobb ünnep, amelyik beépült korra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül a polgári szokásrendbe, de olyan, amelyik jobban kifejezné az egymás megértésének szükségességét, a várakozás, bizakodás légkörét, a remény örökkévalóságát, kevés létezik. A Jézus Krisztus kereszthalála utáni, az ígéret beváltására való várakozásokkal teli időszakot, ötven napot a Szentlélek eljövetele koronázza meg, ami az Újszövetség leírása szerint igazi látványos effektusokkal ment végbe, lángnyelvekkel, szélvésszel, viharral, égi zúgással. Amikor viszont az apostolokat, tanítványokat megszállta a Szentlélek, megtörtént a csoda: mindegyikőjük más nyelven kezdett el beszélni, mégis úgy hallotta a soknemzetiségű tömegben mindenki, hogy saját anyanyelvén szóltak hozzá.
