A Csepeli Hírmondó év végi interjúja Borbély Lénárd polgármesterrel, aki többek között a koronavírus okozta kihívásokról, a Csepel SC-ről, a Jedlik és a HÉV felújításáról is beszélt a lapnak.
A járványhelyzet milyen pénzügyi terheket rótt az önkormányzatra?
27 fa elültetésével, valamint járdaépítéssel befejeződött a parkolóépítés a Kiss János altábornagy utcánál, adta hírül Facebook oldalán Borbély Lénárd, Csepel polgármestere. A munkálatok végső fázisát Czibulyáné Szonday Szilviával, a körzet önkormányzati képviselőjével együtt tekintették meg.
Mint ismeretes, a polgármester kezdeményezésére a Csepeli Városgazda Zrt. az év végéig 1510 négyzetméteren közel 100 parkolóhelyet alakított ki, amelynek eredményeképpen a korábbi murvás, kitaposott zöldfelületen történő kaotikus parkolás immár kulturált, rendezett körülmények között valósulhat meg. A fejlesztéshez kapcsolódóan a Kiss János altábornagy utca és a játszótér közötti területen mintegy 110 négyzetméteren kiépítették a hiányzó járdát is.
1977. december 15-én hagyták jóvá a Budapest Sportcsarnok (BS) építését, amely 1999. december 15-én teljesen kiégett. Az ország legnagyobb fedett sportlétesítménye, a maga korában mérnöki remekműnek számító, 127 méter átmérőjű BS oltását késve kezdték meg, mert az automata rendszer későn riasztott, és akkor sem a tűzoltóságot, hanem a BS portását.
Három órán oltották az éppen karácsonyi vásárnak helyt adó épületet, amelynek a tűz miatt beszakadt a teteje. Az épület annyira károsodott, hogy végül lebontották, a helyén ma a Papp László Budapest Sportaréna áll. A tűz pontos okát ma sem tudni, gyújtogatásról és égve hagyott gyertyáról is voltak hírek akkoriban.
Részlet az esetet vizsgáló mérnökök megállapításaiból:
Napra pontosan 3 évvel ezelőtt jelentettük meg a fenti képet, mely a http://jarokelo.hu oldalra töltöttek fel. A kép Csepelen, a Kossuth Lajos utcában készült a Sétáló utcánál.
A képen jól látható, hogy az óra két oldala teljesen más időt mutat.
Négy új babaházzal, egy madárlessel és korszerűbb játékokkal is bővült a Csalitos Tagóvoda felújított udvara. A Csepeli Gyermeksziget Program keretében megvalósult beruházás önkormányzati finanszírozásból 94 millió forintba került.
A gyerekek immáron játszhatnak az új mezítlábas ösvénynél, a megépült fűszerkertben, a lepkekertben, a sövény labirintusnál vagy kertészkedhetnek az elkészült magas ágyásoknál. A kibővített és felújított KRESZ parkban új aszfaltburkolaton bringázhatnak, kedvükre motorozhatnak annál is inkább, mivel a felfestett új burkolati jelek, az új jelzőtáblák és az új közlekedési jelzőlámpák elősegítik a biztonságos közlekedést. Ezen az udvar részen felfedezhetik még az új játékokat úgy a fészekhintát, mint a láncos egyensúlyozót, a mászóvárat csúszdával, az egyensúlyozó gerendákat és a dombcsúszdát.
Az eseményt a helyszínen tekinti meg Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila alpolgármester is. A kerület vezetője Facebook oldalán tette közzé a Vitkui torony történetét, megemlítve, hogy az épületet 1976-ban, Mühlbacher István (1917-1978) Ybl-díjas építész és Dr. Ivits Iván statikus tervező 1970-ben készült (IPARTERV) tervei alapján építették meg.
A polgármester hozzátette: az újrahasznosítás tervezésénél kötelezően elvégzett statikai vizsgálatok megállapították, hogy az épület a szél hatására csak és kizárólag a saját súlya miatt nem borul fel. A falak és födémek rossz minőségűek, a beton szerkezetekbe nem került vasalat, a kivitelezési-építéstechnológiai hibákból adódóan az épület nem biztonságos. Ezért az épületet el kell bontani.
Mindjárt itt a nagy bumm: kora délután felrobbantják a VITUKI egykori toronyházát a szigetcsúcsnál.
Bár területileg nem Csepelen van (volt) a VITUKI épülete, azért minden csepelit érzékenyen érint a megszokott látkép változása. Most egy másik ilyen nagy változásra emlékezünk, ami öt éve volt, csak a Gubacsi hídnál.
Az elmúlt napokban több hír is napvilágot kapott, mely szerint mintegy 300 millió forint támogatás érkezett a magyar kormánytól Csepelre. A hír igaz, de közben olyan hírek is elterjedtek a különböző hírportálokon, hogy a pénzt az önkormányzat azért kapta, mert a kerület vezetése fideszes. A helyzet azonban egészen más.
Mint a Csepel.hu-tól megtudtuk, a Magyar Kormány határozatban döntött arról, hogy Csepel lakás-és helyiséggazdálkodási feladatainak támogatására 300 millió forint összegű támogatást biztosít az önkormányzatnak.
Korábban a bal oldali közlekedés volt érvényben. Számtalan legenda kapcsolódik a közlekedés menetirányához. Talán már a régi rómaiak is az út bal oldalán közlekedtek. A többség ugyanis jobb kezes volt, veszély esetén gyorsabban előránthatták fegyverüket. A lovas kocsit hajtók is könnyebben bántak az ostorral, ha az nem akadt be a bokrokba. Napóleon reformálta meg a közlekedés rendjét, talán azért, mert balkezes volt. Így a többségében baloldali közlekedés csak az 1700-as évekig volt érvényben.
Az első világháború után több helyen visszatértek a bal oldali közlekedésre, így Ausztriában és Magyarországon is. Magyarországon két lépésben történt a jobb oldali közlekedés bevezetése, hiszen a fővárost megelőzve július hatodikán a Budapest környéki települések kivételével mindenütt átálltak a jobb oldalra. November 8-án 23 órakor a legnagyobb városunkban leállították a tömegközlekedést, hogy az átállás műszaki feltételeit megteremtsék. A villamosok esetében ez nem okozott gondot, hiszen mindkét oldalon volt ajtójuk, de a buszok esetén 12 millió pengős költséget jelentett az új ajtók vágása.
Húsz év után újra a kerületi és országos sportéletet szolgálhatják az egykori szocialista városvezetés által elpanamázott Csepel Sport Club és a hozzá tartozó ingatlanok – számolt be a Magyar Nemzetnek Németh Szilárd.
A kormánypárti országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke, aki egyben a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány alapítója, hangsúlyozta: 15 év küzdelem után végre egy új, egységes, modern Csepel SC-t építhetnek, amely méltó lesz ahhoz az 1912-ben alapított klubhoz, amelynek a nagyszerű sportolói 20 olimpiai, 68 világ- és 47 Európa-bajnoki címet szereztek a magyar nemzetnek.