Csepel.hu
Az eseményt a helyszínen tekinti meg Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila alpolgármester is. A kerület vezetője Facebook oldalán tette közzé a Vitkui torony történetét, megemlítve, hogy az épületet 1976-ban, Mühlbacher István (1917-1978) Ybl-díjas építész és Dr. Ivits Iván statikus tervező 1970-ben készült (IPARTERV) tervei alapján építették meg.
A polgármester hozzátette: az újrahasznosítás tervezésénél kötelezően elvégzett statikai vizsgálatok megállapították, hogy az épület a szél hatására csak és kizárólag a saját súlya miatt nem borul fel. A falak és födémek rossz minőségűek, a beton szerkezetekbe nem került vasalat, a kivitelezési-építéstechnológiai hibákból adódóan az épület nem biztonságos. Ezért az épületet el kell bontani.
A területről szólva kiemelte: az épület helyén nyílt, mindenki számára nyitott, a lakossági tömegsport igények kielégítésére is alkalmas és kulturális események befogadására is képes, hosszú távon fenntartható, a 2023-as Atlétikai Világbajnokságot is befogadó atlétikai arénának is helyet adó, a zöld szempontokat maximálisan érvényesítő rekreációs célú közpark (Ferencvárosi Szabadidős és Sportpark) jön létre, hozzátéve, hogy a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, és benne a Nemzeti Atlétikai Központ, új lehetőségeket kínál a közösségi sportolására is – a csepelieknek épp úgy, mint a ferencvárosiaknak, hiszen Budapesten egyedülálló, vadonatúj gyalogos-kerékpáros híd köti össze ezt a parkot Csepellel.
Végül hangsúlyozta: az Atlétikai Központ nem csak a magyar versenysportot, de a szabadidő- és az utánpótlássportot is szolgálja: a budapesti lakosokat, diákokat edzőpályák, egyedülálló dunai panorámával rendelkező, 15 méter magasságban lévő futókör, street workout és számos egyéb lehetőség várja majd.
Na elmentek a náthás picsába! 77-től 93-ig statikus vezetőtervezőként szolgáltam a Mélyéptervben, ami akkor a legnagyobb tervező intézet volt. Ilyen baromságot állítani csak
szaros hatodrendű senkik képesek.
Meg ebben atemaban is HAZUDTOK!!
Ahogy más toronyházakat is, ezt is csúszózsalus eljárással építették. Kezdetben egy cső volt az egész szerkezet a vasbeton lépcsőházi maggal, majd kialakították az egyes épületszinteket.
Ha majd elkészül ki lesz a fenntartó, az üzemeltető? Ki fogja fizetni ezeket a költségeket? Csak nem a csepeli önkormányzat? Az államot nem fogja érdekelni a verseny után. Több helyen már probléma ez. De hát épül szépül Csepel, együtt örülünk…
Néhány észrevétel:
– Az évek óta kihasználatlan torony fenntartása kinek és mennyibe került?
– A VITUKI toronyházat az Iparterv tervezte, nem a Mélyépterv. A földfelszín elválasztja a két tervező intézet hatásterületét.
– Elárulom a Vigyori hívőknek, hogy Csepel nem Bp. északi részén van és a VITUKI torony a Ferencvárosban (Franzstadt) van/volt.
– Az atlétikai stadion fenntartása NEM Csepelt fogja terhelni.
😀 😀
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Nagyapó!
Ki állította, hogy a Mélyépterv tervezte? A statika az ugyanaz itt is, és ott is.
Én állítottam. Hisz a Mélyépterv tervezett víztornyokat és végtére ez is egy vízügyi torony volt. 🙂
Németh Szilárd dolgozott a vitukinál a toronyházat felrobbantották.
Dolgozott a Görgey iskolában lebontották.
….
Az épület állapota egy büdös hazugság.
A tetőn lévő mobilátjátszót bontottuk el, akkor mondták, hogy lebontják, mert nem fér bele a képbe. Ennyi…
Nagyapó, írja be a gugliba: “stadion fenntartás” – érdekes cikkek jönnek elő. A Vituki meg olyan állapotban lehetett mint bármelyik lakótelepi tömb. Ha nem robbanthatták volna fel akkor rejtélyes módon leégett volna. Útban volt ennyi…
Ez egy 20 szintes monolit vasbeton és kombinált acélvázas irodaépület volt. Eredetileg nem akarták elbontani. Szálláshelyeket, sajtóirodákat, tárgyalókat terveztek az épületbe.
Biztosan szép épületnek számított a rendszerváltás előtti évtizedekben. Manapság inkább betonförmedvényként állt őrt Csepel bejáratánál. Ronda volt, na. Mégsem egy barokk műemlékről beszélünk, akinek viszont tetszik ez az építészeti stílus, nézegesse a Munkásotthont.