Egymillió köbméter tiltott veszélyes hulladék, nátronlúg volt a kolontári tározó kazettájában – állítja az igazságügyi szakértő
Magyar Hírlap
A túltöltést a kapzsiság idézte elő – írja Pálos László erdőmérnök a Legfőbb Ügyészségnek megküldött szakértői véleménye kiegészítésében. Ez abban nyilvánult meg, hogy a „nem veszélyes hulladék tárolóban” egyidejűleg helyezték el a vörösiszap-hulladékot a felhasználandó és így a termelésbe visszaáramoltatni szándékozott maró lúggal – fogalmaz az igazságügyi szakértő.
A vörösiszap vízáteresztő képessége még a kövér agyagét sem éri el, ebből következően az egyik legtökéletesebb vízzáró anyag. A zagytározóba a vörösiszapot három–ötszörös hígítással hidraulikus úton, a gáton körbefutó csövön juttatták ki. Így a gát koronaszintje alatt körülbelül két méterrel és az alatt jelentős „párnaréteg” alakult ki, maximálisan védve ezzel a gátat és a tározó alját a vízhatástól, így a vízben oldott nátronlúgtól is. Ebből eredően a vörösiszap fölött önálló rétegben elhelyezkedő nátronlúg semmiképpen sem szivároghatott le a gát alatti vízzáró agyagrétegbe. Így teljességgel kizárt a kationcserére alapozott altalajmegcsúszás – írja a Legfőbb Ügyészségnek is megküldött szakértői véleménye kiegészítésében Pálos László földmérnök, igazságügyi szakértő. (A felelősséget vizsgáló büntetőperben az elsőfokú bíróság a talaj megkötését biztosító kationok kapacitásának csökkenésével, megbomlásával magyarázza az altalaj megcsúszását, amiről a vádlottak „nem tehetnek”, fel is mentették mind a tizenötöt – a szerk.) (tovább…)