‘Megemlékezés’ kategória archívum

Április 27 – A vakvezető kutyák világnapja

2016. április 27. szerda

MTVA

Forrás: Wiki

1994-ben emlékeztek meg róluk először a Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének javaslatára. A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat. Vakvezető kutyának elsősorban a labrador retriever, a golden retriever és a német juhász fajta vált be (az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jellemző agresszió), ám sok keverék kutya is alkalmas e célra. Mivel a kutyák színvakok, a zebrához érve a vakvezető eb a gyalogosok mozgásából ítéli meg, hogy zöld-e a lámpa. A segítő kutyák általában 8-12 éves korukban “vonulnak nyugdíjba”. A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd 1978-ban létrehozta a csepeli vakvezető kutyakiképző iskolát, amelyet a hatóságok szinte azonnal be is zárattak. Csaknem egy évig tartó harc után, amelyben nagy szerepet játszott Schuller Imre rendező-operatőr dokumentumfilmje, 1979-ben az iskola újra megnyithatta kapuit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének keretei közt. A segítő kutyák kiképzését 2006 óta pályázati úton támogatják.

Míg a világszövetség székhelyének is otthont adó Angliában évente 700 kutyát képeznek ki vakvezetésre, addig Magyarországon az elmúlt időszakban mindössze évi 20-25 kutyát adtak át, s ez a szám egyre csökken. Egy teljesen kiképzett kutyára a rászorulónak akár két évet is várnia kell. Egy eb nevelése másfél, kiképzése fél évig tart, ennek költsége akár másfél millió forint is lehet. A Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mintegy 110-120 rendelkezik segítő kutyával. Sokan azért nem vállalhatnak ilyen segítőtársat, mert nem tudják fedezni a havi minimum 5-8 ezer forintos tartási költséget. 2009 decemberében lépett hatályba a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságánakszabályairól szóló rendelet, amely szerint minden közszolgáltatási területre, egyebek mellett bevásárlóközpontokba, üzletekbe, piacra, egészségügyi intézményekbe, vendéglátóhelyekre, közművelődési és oktatási intézményekbe be kell engedni a hámmal és jelvénnyel ellátott segítő kutyákat. A rohamosan fejlődő technika korában sem nélkülözhető a kutya sokirányú szolgálata, a vakvezető kutyát nem lehet technikai eszközökkel helyettesíteni. Szakemberek szerint a vakvezető kutyák valamilyen módon szinte mindennap megmentik gazdáik életét.

 

92 éves lenne Szenes Iván

2016. április 25. hétfő

SzenesIvan.hu

Szenes Iván Érdemes Művész, a Vidám Színpad alapító dramaturgja, több évtizedes dramaturgiai tevékenység van a háta mögött. A hazai fesztiválok díjain kívül I. díjat nyert Máltán, Írországban, Németországban és a Puerto Rico-i fesztiválon elnyerte az Európa díjat. Berlinben bemutatott Budapesti melódiák című revüjéért német aranyérem kitüntetést kapott.

A nótaköltő és librettista Szenes Andor gyermeke szó szerint beleszületett a “szakmába”, édesapja többet vitte Honthy Hanna és a többi nagyság öltözőjébe, mint a játszótérre. Rajongva szeretett apja pályáját követve ő is jogot végzett, majd köztisztviselői és újságírói szárnypróbálgatások után a szórakoztatóiparban kötött ki. 1949-től a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951-56 között a Vidám Színpad alapító dramaturgja, 1956-61 között az Országos Cirkusz Vállalat varieté osztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője volt. 1961-79 között a győri Kisfaludy Színház és a József Attila Színház, 1979-94 között a Vidám Színpad dramaturgjaként, kabarék szerkesztőjeként, rendezőjeként dolgozott.  (tovább…)

Április 22 – Föld napja

2016. április 22. péntek

WIKI, Youtube, Mr.Gabee

Ma van a Föld napja

A Föld napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította.

Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat). Azóta az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. (tovább…)

A Fidesz alelnöke Csepelen emlékezett a holokauszt magyarországi áldozataira

2016. április 16. szombat

Csepel.hu

20160416_kicsi

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Hagyomány, hogy a csepeli Fidesz-KDNP azóta minden évben lerója kegyeletét és tiszteletét az áldozatok emléke előtt.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnökének kezdeményezésére a csepeli Fidesz-KDNP 2016. április 16-án mécseseket és kavicsokat helyezett el a Nefelejcs utcai izraelita temető falánál, majd néma főhajtással emlékeztek az áldozatokra. (tovább…)

Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

2016. április 16. szombat

Csepel.hu

holokauszt-emleknap-d0001D0E62d2c6ff10c50

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A megemlékezést kezdeményező Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.

A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének évében valósult meg, 1895-ben a zsidó felekezetet “bevett vallásnak”, azaz a többi vallással egyenrangúnak nyilvánították. Az első világháborút követően, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvénycikket a numerus claususról, amely szerint az országban élő “népfajok, nemzetiségek” nem tanulhatnak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora a részarányuk az összlakosságon belül – ez elsősorban a zsidóságot sújtotta. (tovább…)

Tragédia: 16 ember halt meg a csepeli HÉV-szerencsétlenségben

2016. április 13. szerda

Csepel-sziget.hu, Csepel.info

Tekintse meg a Magyar Televízió riportját!

Pontosan 38 évvel ezelőtt történt az a tragikus baleset a Boráros téri HÉV-végállomáson, amelyben 16 ember vesztette életét. 1978. április 13-án, kevéssel délután öt óra után, a legnagyobb forgalomban a Csepel felől érkező szerelvény átszakította a vágánybakot, majd belerohant az állomásépületbe és a várócsarnokba.

A 16 halálos áldozat mellett négyen életveszélyes, tízen súlyos, tizenegyen könnyebb sérüléseket szenvedtek. (tovább…)

159 évvel ezelőtt született Weiss Manfréd

2016. április 11. hétfő

Csepel.hu

wm 024

 

2016. április 11-én, Weiss Manfréd születésének évfordulóján a tiszteletére állított emlékműnél koszorút helyezett el Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, a Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke.

A gyáróriás emlékére a csepeli önkormányzat 2010-ben állíttatta a dombornyomott emlékművet a Szigetcsúcsnál, valamint a kerület jelmondatának megalkotásakor is tisztelegtek munkássága és elévülhetetlen érdemei előtt: „Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője”.

Csepel.hu

Néma főhajtás Mansfeld Péter halálának évfordulóján

2016. március 21. hétfő

Csepel.hu

mp 0262016. március 21-én, Mansfeld Péter halálának 57. évfordulóján a tiszteletére állított emléktáblánál koszorút helyezett el Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, a Magyar Országgyűlés nevében Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnökének munkatársa, valamint a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma vezetősége, köztük Herczeg Mária intézményvezető és Kollár József nyugalmazott intézményvezető.

Az eseményen jelen volt Pintér József Gáborné és Noé László önkormányzati képviselő.

Az 1956-os forradalom utáni megtorlások legfiatalabb áldozata a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben volt vasesztergályos szakmunkástanuló. 2002-ben egykori iskolájában a Fidesz és a Fidelitas emléktáblát avatott tiszteletére és azóta Mansfeld Péter nevét viseli az intézmény színházterme. 2011-ben Németh Szilárd akkori polgármester kezdeményezésére utcát neveztek el róla, melynek avatásán jelen volt Wittner Mária 1956-os halálraítélt is.

 

Kitzinger Adrienn – Csepel.hu

A márciusi ifjak bátor helytállására emlékeztek Csepelen is

2016. március 15. kedd

Csepel.hu

marc15_01

Csepel Önkormányzata ünnepi megemlékezése a Görgey Artúr téren a Petőfi-szobornál koszorúzással kezdődött, majd a Királyerdei Művelődési Házban folytatódott, ahol a műsor mellett sor került a Csepel Szolgálatáért díjak átadására.

Reggel a Petőfi-szobornál Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint dr. Szeles Gábor jegyző, a Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke helyezte el a megemlékezés koszorúját. Őket követte Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettes, Budapest Főváros Kormányhivatala, a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az LMP és a PM frakciója, a Történelmi Egyházak Csepeli Lelkészi Köre, Szabó József, Szigetszentmiklós polgármestere, a Csepeli Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, a görög, a német, az örmény és a román nemzetiségi önkormányzatok képviselői, a Történelmi Emlékbizottság Katonai Tagozata, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ csepeli tankerülete, a Humán Szolgáltatások Igazgatósága, a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat Szakorvosi Rendelőintézete, valamint csepeli szervezetek, egyesületek és polgárok helyezték el a megemlékezés koszorúit és virágait. Ezután a szakorvosi rendelőintézet falán található Kossuth Lajos emléktáblát is megkoszorúzták a csepeli önkormányzat és az Országgyűlés nevében. (tovább…)

Borbély Lénárd polgármester március 15-ei ünnepi beszéde

2016. március 15. kedd

Csepel.hu

blbeszed

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Aligha van olyan ünnepünk, amelyre olyan sokszor hivatkoztak volna, mint március 15-ére. Az akkori eseményekből sokan egyszerűen kiválasztják a maguk hősét, és rá hivatkozva politikai céljaikat harsogják.

Már a múltban is megoszlott az ország aszerint, hogy ki tartotta Széchenyit, Kossuthot vagy éppen Petőfit követendőnek. Azok számára, akik csak tiltakozni akarnak ilyenkor a hatalomellenesség már elegendő jelszó ahhoz, hogy úgy érezzék, 48’ emlékét őrzik. Az 1848-as forradalom azonban nem osztályharc, nem egy társadalmi csoport öncélú tiltakozása, nem is csak a hatalom elleni zsigeri tiltakozás volt. Nem egyéni és aktuális sérelmekről szólt. 48-ban, akik tiltakozni mentek, nem fordultak szembe a magyarok érdekével és pláne nem egy idegen hatalom érdekéiért álltak ki. 48’ sokkal több volt a jelszavak kiáltásánál, a tiltakozásnál is. (tovább…)