Csepel.hu
A csepeli önkormányzat január 27-én a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából tartott megemlékezést a Nefelejcs utcai zsidó temetőben. Sokan ellátogattak ezen az estén a temetőbe, hogy elhelyezzenek egy-egy mécsest és követ a soá csepeli áldozatainak emlékművénél.
A Himnusz eléneklése után Kerényi Zsuzsa, a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti körzetének elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel. „Mai világunkban támad a vészes, gonosz antiszemitizmus, ezért fontos, hogy 2006 óta hazánkban is megemlékezünk a holokausztról” – mondta, majd hozzátette: az emléknapnak fontos szerepe van abban, hogy mindenki lássa, hova vezet az ordas gyűlölet.
Ezt követően Schwarcz Péter rabbi-helyettes tartott emlékező beszédet, melyben kiemelte: „A holokauszt nem csupán zsidó tragédia, hanem mindenkié, minden nemzeté. Az Auschwitzba vezető út gyűlöletből épült, de közönnyel volt kikövezve” – hangsúlyozta, és rámutatott, hogy a vészkorszak kialakulásának társadalmi háttere nem sokban különbözik a maitól. Csepelről a zsidókat 1944. június 30-án szállították a haláltáborba. Schwarcz Péter visszaemlékezett, hogy ebben a legkegyetlenebb időszakban is voltak olyan emberek, akik mindent kockára tettek, hogy megmentsék embertársaikat. Csepelen például a Posztógyár igazgatósága sok zsidó lány és asszony életét mentette meg, amikor teherautókkal biztonságos helyre vitték őket, de Bornemissza Félix, a Szabadkikötő akkori vezetője is mintegy kétszáz embert mentett meg a szenvedéstől és a haláltól. A haláltáborokból a sok száz csepeli deportált közül mindössze nyolcvanan tértek haza.
„Ahogy a holokauszt egyre távolabb kerül tőlünk az időben, úgy válik lassanként minden elnyomó rendszer szimbólumává” – fejezte be beszédét a rabbi-helyettes, majd imával zárta a megemlékezést.
Ezt követően minden jelenlevő – köztük Borbély Lénárd polgármester, Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő és a megjelent politikai pártok képviselői – is elhelyezték az emlékezés rózsáit, mécseseit és kavicsait az emlékfalnál.
MN
fotó: Benkő-Molnár Fanni
“A kommunizmusban sokáig tabusított holokauszt ma emlékezetpolitikai állóháborúk által bemocskolva leginkább csak aktuális érzületek kifejezésének eszköze, és ez már a normális tudományos vitákat is torzítja. Az idő önmagában nem segít, ahogy távolodunk, csak egyre betegebb lesz a holokauszthoz való viszony.”
,
Ilyenkor gondoljunk a kormány által egy sötét éjszakán a Szabadság téren felállított közös holokauszt és német bevonulási (máig felavatatlan) emlékműre, ami szerényen elhallgatja a magyarok szerepét a deportálásokban és az egész gyalázatot a németekre tolná át!
Mindig emlékezni kell, lehetőleg úgy, hogy ki ne maradjon az össztársadalmi felelősség, mert csak úgy lehet előremenni, ha folyamatosan visszatekintünk, és közben mindig belerúgunk egyet a befogadó nemzetbe, hogy jó mélyen elraktározódjon a hamis bűntudat. Mert a hivatalos holokauszt olvasatban bizony erősen kisüt, hogy minden magyar bűnös, még a meg nem született is, hetediziglen.
borenbukk!
A magyar politika nagy problémája a hátrafelé tekintgetés!
Amíg egyszer bele nem mennek valamibe!
Azért egy kérdést a engedj meg!
Kit vagy kiket értesz a befogadó nemzet és a befogadottak alatt?!
Nem kell hadakozni az össztársadalmi bűntudat ellen, mert az egy hivatalos és őszinte szembenézéssel automatikusan eltűnne.
Utána nyugodt szívvel lehetne megemlékezni az áldozatokról.
Nem kell félni, nem fog fájni.
Grün Izidor
Kik voltak hazátlanok 1948-ig, kik éltek diaszpórában? Kekeckedsz? 🙂
felix!
Megérjük, hogy a Duna parton a nyilasok a deportálástól mentették a zsidókat?!
Ha “idegenrendészeti eljárás”-nak lehet nevezni a kamenyec-podolszki eseményeket!
A befogadó nemzet befogadottak tömkelegéből áll. Talán a befogadók már nem is léteznek, mert felolvadtak a befogadottakban.
bórenbuk!
A nemzet még nem feltételez hazát!
Nézzük például a kurdok vagy palesztinok esetét, esetleg a magyarokét 896 előtt, amikor bevándorlók és befogadottak lettek a Kárpát hazában, beékelődve a szlávok közé! 😀
Grün Izidor!
Az sem rossz amikor egy sváb mondja egy zsidónak, hogy légy hálás mert befogadtunk. 🙂
Tehát akkor nem igaz az, hogy Magyarország zsidókat fogadott volna be tömegesen a 18.-19. században és nyilván magyar nemzet sem létezik. Csak egy eklektikus valami van, aminek a tagjai bőgatyában rohangásznak és fütyülőst vedelnek.
Már hogyne lenne igaz.
A magyar közigazgatás ill. uralkodók rendre befogadtak népcsoportokat.
A befogadó nemzetben nemritkán már megtalálhatók voltak a befogadottak korábbi csoportjai.
Jobb szerényen, lehajtott fejjel kegyeletet gyakorolni, mint bosszantani az alvó oroszlánt !
NA AKKOR LEHET SORBAN A FIDESZ ELÉ JÁRULNI A TISZTELT ELLENZÉKI KÉPVISELŐKNEK, S MEGSZAVAZNI A RENDELETI KORMÁNYZÁST LEHETŐVÉ TEVŐ HATODIK ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁST!
MAJD NE TESSENEK CSODÁLKOZNI, HA TERRORVESZÉLY ESETÉN RENDELETILEG JELÖLNEK KI KÖTELEZŐ LAKHELYET (GETTÓT) ILLETVE KÖTELEZŐVÉ TESZIK PÉLDÁUL A SÁRGA FÉLHOLD ( 😛 ) VISELÉSÉT! 😉
Tegnap Obama elnök jelentette be, hogy a világon növekszik az antiszemitizmus. Nem is értem, hogy miért? Hiszen mi például, minden békeszerető nemzetet szívesen látunk.