Közeleg mindenszentek és halottak napja, az elkövetkező napokban sokan látogatnak ki a temetőkbe, hogy elhunyt szeretteikre emlékezzenek.
A katolikus egyházban november elseje, mindenszentek ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja. A történelem folyamán mindenszentek napja szorosan összekapcsolódott az ősi kelta Samhain pogány ünneppel, mely a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét jelentette. Úgy hitték, hogy az elhunytak lelke ezen az éjszakán vándorol át a holtak birodalmába. A keresztény közösségek egyes településeken a pogány hagyományt követve megemlékeztek az elhunyt katolikus szentekről, így a pogány halottakra emlékező ünnep mindenszentek ünnepeként élt tovább. Halottak napját a keresztény egyház hivatalosan 998-ban celebrálta először önálló ünnepként, de már az időszámításunk szerinti 3. századtól megtalálhatók az ünnepre vonatkozó feljegyzések. November 2-án, halottak napján az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekre emlékezünk. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált általános, felekezetektől független emléknappá.
Ma, azaz október 31-én ünnepelné 91. születésnapját Bud Spencer, született Carlo Pedersoli (Nápoly, 1929. október 31. – Róma, 2016. június 27.) olasz úszó, vízilabdázó, színész, akit aPiedone-filmekből, spagettiwesternekből és a Terence Hill-lel közös filmjeiből ismernek. Az első olasz úszó, aki 100 m-es gyorsúszásban egy perc alatti eredményt ért el.
Anyanyelve tulajdonképpen a nápolyi nyelv, ezt ő maga vallja is. Albumot is jelentetett meg dalaiból, ahol énekel olaszul és nápolyiul egyaránt. A Piedone Afrikában c. filmben, amikor megkérdezik Piedonét (azaz Spencert), hogy ő olasz-e, azt feleli: Nem, nápolyi vagyok. Édesapjának akkoriban vasgyára volt a nápolyi kikötőben, de amikor a gyár előtt horgonyzó hajó egy baleset során felrobbant, a család hirtelen tönkrement. Nyolcévesen lett tagja a helyi úszóklubnak, ahonnan aztán Rómába igazolt, amikor a család 1940-ben a fővárosba költözött.
A napokban egyre többször riasztják a tűzoltókat kegyeleti mécsesek vagy gyertyák okozta tüzekhez. Tavaly ilyenkor tíz temetőben keletkezett tűz, amelyet a tűzoltóknak kellett eloltaniuk. A gyertyák és mécsesek nemcsak a temetőkben, hanem otthon is veszélyes helyzetet teremthetnek.
Minden évben előfordul, hogy egy Mindenszentek vagy Halottak napja alkalmából meggyújtott gyertya miatt teljesen kiég egy lakás. (tovább…)
Bár az idei kerületi díjátadó elmarad október 23-án a koronavírus-járvány miatt, a Csepel Örökség díjasok névsora már ismert. Ez a kitüntető cím azoknak a természetes személyeknek és szervezeteknek adományozható, akik vagy amelyek a kerület értékeinek növelése érdekében maradandó eredményt értek el.
Ebben az évben Kaltenecker Antalné és Kaltenecker Antal, Kálmán György, valamint Nógrádi László veheti majd át díjat. Elsőként a Kaltenecker-házaspárral beszélgetett a Csepeli Hírmondó.
A belvárosi eseményekhez sok csepeli csatlakozott, majd másnap a kerületben is eldördültek a fegyverek. A felkelők először a rendőrségnél, utána pedig a Tanácsház tér másik oldalán lévő Katonai Kiegészítő Parancsnokságnál követelték a bent lévő fegyverek átadását: nem jártak sikerrel. A bent tartózkodó karhatalmistákat a gyár védelmére érkező szovjet harckocsik segítségével tudták csak kimenteni.
26-án – fegyveres összecsapás nélkül – került a felkelők kezére a csepeli kapitányság, az irányítást Buri Istvánra bízták. A Sorn Károly vezette királyerdei felkelőcsoport a Szent István úti, 170-es iskola légópincéjében rátalált Kalamár Józsefre, a kerület közutálatnak örvendő tanácselnökére. Elindultak vele a rendőrségre, azonban útközben az egyikőjük hátulról agyonlőtte. Másnap a Csepel Műveket akarták fennhatóságuk alá vonni, de a gyári őrség megerősítésére kiérkező harckocsizó egységek, a kiskunhalasi 2. zászlóalj és az ávósok elűzték a felkelőket, visszavették tőlük a már elfoglalt középületeket.
2012 október 17-én hunyt el Komár László énekes. Komár István László néven 1944. november 28-án született Adásztevelen Komár Márton és Kovács Irén gyermekeként.
1962–1965 között a Scampolo, majd 1965–1967 között a Dogs együttes tagja volt. 1966-ban részt vett a Táncdalfesztiválon. 1967-től ismét a Scampolo tagja volt, szólistaként. 1969–1970 között az Atlas és a Bergendy-együttessel lépett fel. 1970-ben jelent meg első szólókislemeze Jóbarátom címmel. 1971–1972 között a Non-Stop együttes énekese volt. 1973-ban a Szemek, Szájak, Szívek együttes tagja volt. (tovább…)
Emlékműsorral és koszorúzással emlékezett Csepel Önkormányzata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúira. A városvezetők és az emlékezők október 6-án az Aradi vértanúk útja és a Szentmiklósi út kereszteződésénél álló emléktáblánál koszorúkkal és mécsesek elhelyezésével rótták le tiszteletüket.
Magyarországon 2001 óta nemzeti gyásznap október 6-a, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégezték a 13 hős vértanút, illetve ugyanekkor Pesten gróf Batthyány Lajost, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjét is megölték.
1925. október 4-én született Kállai Ferenc, eredeti nevén Krampner Ferenc, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.
Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – Budapestre, a VII. kerületi Elemér utca 6.-ba költöztek. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett. Az akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Ady-verssel vizsgázott. (tovább…)
Negyedik alkalommal rendezték meg a Csepel Művek egykori dolgozóinak találkozóját a Királyerdei Művelődési Ház udvarán szeptember 19-én. A járvány miatt kötelező volt a maszkhasználat, a bejáratnál mérték a lázat és biztosították a kézfertőtlenítőt. Borbély Lénárd polgármester köszöntötte a megjelenteket, akik a Csepel Művek dolgozóiként jelentős szerepet játszottak a kerület fejlődésében.
Az immár hagyományos találkozó ötletadója Zombori Béla, aki szintén a gyárban dolgozott, de már nincs közöttünk. Az egész napos programot a csepeli önkormányzat támogatásával a Csepeli Városkép Kft. szervezte.
