2001 szeptember 11-én megrendült a világ, amikor váratlanul egy terrorszervezet súlyos csapást mért az USA –ra. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 3031 ember vesztette életét.
Az eseménysor ráébresztette a világot arra, hogy földgolyónkon egy új biztonságpolitikai korszak vette kezdetét. Ebben az új korszakban már nem a modern államok tömeghadseregei jelentik egymásra a legfőbb veszélyt, hanem a korábban harmadik világnak nevezett területek terrorszervezetei hordozzák a legnagyobb biztonsági kockázatot minden földlakó számára. (tovább…)
Nepomuki Szent János 1729. május 16-án történt szentté avatására emlékeztek és tiszteletére szentmisét tartottak a Szent Imre téri belvárosi római katolikus templomban.
Budapest egyik legrégebbi köztéri alkotása, az áldozópap 300 éves szobra előtt mécseseket és virágokat helyeztek el a csepeli városvezetők, Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek, valamint az emlékezők.
79 éves lenne a magyar Piedoneként is emlegetett Bujtor István. Egy ország követte aggodalommal, egyszersmind bizakodva több hónapos kórházi kezelését és állapotának átmeneti javulását, mondván, hogy Sándor Mátyás nem halhat meg.
Ám a legendás színész 2009. szeptember 25-én először és utoljára alulmaradt a küzdelemben, és örökre lehunyta a szemét.
47 évvel ezelőtt, 1974-ben gyászba borult az egész ország, ugyanis tragikusan fiatalon elhunyt a legendás énekes, Szécsi Pál.
Szécsi sorsa gyakorlatilag már gyermekkorában megpecsételődött, ugyanis édesanyja elhagyta őt is és nővéreit is: Amerikába disszidált, a gyerekeket pedig nevelőszülőknek adta. Bár a legidősebb lányát még magával vitte Bécsbe, de aztán őt is ott hagyta egyedül a pályaudvaron.
Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili robbanásokat a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. 1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége.
A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.
Méltósággal viselt, hosszan tartó betegség után elhunyt Sugár Géza, Csepel díszpolgára. Csaknem három évtizede Csepelért dolgozott, úgy ismerte a kerületi óvodákat és iskolákat, mint a tenyerét. Személye maga jelentette a biztonságot az intézményhálózat működtetésében. Az önkormányzati rendezvények, megemlékezések előkészítésének és lebonyolításának hosszú idők óta főszereplője volt. Ketten emlékeznek rá.
Vida István, a Csepeli Városkép Kft. ügyvezető igazgatója: „Géza egy untermann volt, a szó valódi és átvitt értemében is. Egy tartó- és fogóember. A tenni és alkotni akaró közösség biztos és megkerülhetetlen pontja.
A csepeli önkormányzat adta hírül, hogy elhunyt Sugár Géza, Csepel díszpolgára, aki az önkormányzat nagyra becsült kollégája volt.
Sugár Géza méltósággal viselt, hosszú betegség után hunyt el, közel harminc éve dolgozott Csepelen. Önkormányzati rendezvények, megemlékezések előkészítésében és lebonyolításában és az óvodák és iskolák problémáinak elhárításában hosszú idők óta fontos pillér, megbízható pont volt – írta a Csepel.hu
Az Országgyűlés 2014. december 16-án a magyar zászló és címer napjává nyilvánította március 16-át.
A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el a határozatot, mely szerint “az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja”.
A csepeli önkormányzat vezetői a hagyományokhoz híven a Görgey Artúr téren, Petőfi Sándor szobránál koszorúztak március 15-én reggel.
Noha a koronavírus-járvány miatt az ilyenkor megszokott ünnepi rendezvények elmaradtak, Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek kora reggel elhegyezték a megemlékezés koszorúját a szobornál.
