A Puli Space csapat földi szimulációs tesztrovere sikeresen teljesített Innsbruckban az ÖWF (Osztrák Űrfórum) MARS2013 szimulációs program főpróbáján, így 2013 februárjában ott lesz a marokkói sivatagban is.
A MARS2013 szimulációs terepteszt a jövőbeni emberes Mars-missziókhoz gyűjt tapasztalatokat még itt a Földön. A projektet az Osztrák Űrfórum (ÖWF) szervezi; az éles küldetés 2013. február 1. és 28. között zajlik majd a Marsra több szempontból is hasonlító marokkói sivatagban. A hónap során számos kísérletet végeznek el a résztvevők, a marsi szimulációs szkafander és a benne lévő űrhajós egészségi állapotának és munkaképességének vizsgálatától kezdve különféle robotfelderítők és roverek tesztelésén át a helyszín tudományos vizsgálatáig és vészhelyzetek szimulálásáig – tájékoztatott a Puli Space Technologies. (tovább…)
Több mint százéves családi karácsonyi hangfelvételeket találtak a Londoni Nemzeti Múzeum kurátorai, akik úgy vélik, ezek lehetnek a legrégibb ilyen emlékek.
A viaszhengerre fonográffal készült hangfelvételek az észak-londoni New Southgate-ben élő Wall család karácsonyait örökítették meg. A hengereken található 24 tiszta felvétel 1902 és 1917 között készült. A múzeum zenei kurátorai szerint a zenei részek egészen rendkívüli hangminőségben maradtak fenn – ismertette a BBC hírszolgálata. (tovább…)
“Ezeröcsik” az egykor szintén szebb napokat látott Csepel Művek területén
A Volga állami autónak számított, amúgy is nehézkes volt. A nagy Polskira óriási rozsdásodási hajlama, elavultabb szerkezete miatt a többség ferde szemmel nézett, és abból is sok volt az állami. A hetvenes évekbeli szoci-éra legizgalmasabb autója az 1500-as Zsiguli volt a nép szemében. Zsarolták is érte eleget az olasz tervezőket a szovjet megrendelők…
Tisztázzunk valamit – azokat a Zsigulikat, amelyekre utált orosz származásuk ellenére is oly nagy szeretettel és nosztalgiával gondol ma a magyarok többsége, mind az olaszok tervezték. Szinte az utolsó csavarig. És azt se az orosz munkások precíz kezének, odaadó szakmaszeretetének köszönhetjük, hogy a Ladák voltak a legtartósabb autók a KGST-táborban, hanem a hipermodern, idióta-biztos olasz gyártósornak, amin készültek – bár még így is adódtak olykor komoly galibák. És vajon melyiket tartják valamennyi imádott Zsiguli közül a legjobbnak, legszebbnek, legpompásabbnak és legvonzóbbnak (VFTS nem ér…)? (tovább…)
Januártól kivonhatják a forgalomból a szovjet eredetű ZIU-9B (vagy ZIU-682) típusú trolibuszokat, értesült az iho.hu.
A jelenleg is zajlik a BKV trolibuszparkjának felújítása és hatósági vizsgáztatása, most dől el, melyik trolik maradhatnak forgalomban 2013. január 1-e után. A felújítási munkálatok és az Eberswaldéból használtan vásárolt MAN/Gräf&Stift trolik honosítása és üzembe helyezése miatt valószínűleg januártól már nem fogják forgalomba küldeni az igen elhasználódott, szovjet eredetű járműveket. (tovább…)
Mint arról a híradásokban lehetett hallani, az Opel Magyarországé volt a legjobb a járőrautókra adott ajánlatok közül az Országos Rendőr-főkapitányság közbeszerzési tenderén, így 1.250 Astra Classic került be a rendőrségi autóparkba. Az autók az Opel bochumi gyárában készültek. Az Astra Classic járőrautókba az Opel Szentgotthárd gyárában készültek az 1.6-os 115 lovas benzinmotorok.
Szentgotthárd egyébként főszerepet játszott egy 15 évvel ezelőtti rendőrségi beszerzésben is. 1997-ben az akkor még az első generációs Astrákat is gyártó üzem szalagjain készült az a 938 darab járőrautó, amely hosszú ideig az Opel legnagyobb közbeszerzési sikere volt. Az egyik autó mostantól a csepeli bűnüldözést szolgálja.
Miért pörögnek túl nagy teljesítményen a hajszárítók? Miért szerelik úgy a mosógépeket és az okostelefonokat, hogy a legfontosabb alkatrészeket pokoli nehéz legyen kiszerelni belőlük? Miért nehezítik meg saját eszközeik javítását még a legmenőbb technológiai cégek is? Utánajártunk, hogy a gyakorlatban hol érhető tetten a tervezett elavulás.
A fogyasztás ösztönzése érdekében az ipar arra törekszik, hogy a termékek mielőbb meghibásodjanak, elkopjanak, divatjamúlttá és javíthatatlanná váljanak, a tartósság nem érdekük többé – egy mondatban így írható le a tervezett elavulás, amelynek történetével és elméleti hátterével korábban ebben a cikkben foglalkoztunk. A jelenségről, vagy üzleti stratégiáról sok rémtörténet és anekdota kering, de konkrét bizonyítékot alig találni rá. Az [origo] gyakorlati példákat keresett, amelyek a termékek tartóssága és javíthatósága ellen hatnak. (tovább…)
A csepeli háromnyílású, 222 m hosszú ártéri híd acélszerkezete
A Deák Ferenc híd (nem hivatalosan az M0-s autóút Déli Duna-hídja) Budapest legdélibb Duna-hídja. Ezen túlmenően az E60, E71, E75 nemzetközi főútvonalak része. A kész hidat 1990. november 16-án adták át a forgalomnak.
A főváros körüli gyorsforgalmi út gondolatát először dr. Vásárhelyi Boldizsár, a budapesti Műegyetem egykori professzora fogalmazta meg, ő vázolta fel az általa javasolt nyomvonalat – Budapesttől a mainál kissé távolabb vezetve –, a magyar automobil utak hálózatáról 1942-ben megjelent munkájában. A megvalósításra azonban még több évtizedet kellett várni. (tovább…)
Egykoron, úgy 15 évvel ezelőtt jött egy angol úr, aki engem, mint tervező vállalkozót megkért, hogy a díj megfizetése ellenében tervezzem meg az ő instrukciói alapján a képeken látható mélynyomógép első példányát, amit egy csepeli üzemben legyártottak.
E gép hosszú ideig működött az egyik magyar nyomdában, majd eladták egy Görögországi nyomdának. További sorsáról nem tudok. Ezt követően folyamatos fejlesztések végrehajtásával újabb gépeket rendeltek az angol úr cége által, amelyeket a képen látható munkatársakkal készítettünk. A jobb szélső én vagyok, a tervező: Vezér Endre. (tovább…)
A hazai autógyártás egyik legjellegzetesebb darabja a Csepel teherautó. A legtöbb annak idején katonai célokra készült, de emblematikus járművei voltak az 1956-os forradalomnak is. Egy Csepel D346-al ma is találkozhatunk Miskolcon, ha Szűcs Dani épp úton van kedvencével.
A Csepeleket a II. világháború után kezdték el hazánkban gyártani. Az utókor már csak hidegháborúként emlegeti azt a korszakot, amelyet ezek a katonai kinézetű teherautók is jellemeztek. Szűcs Dani kedvenc járműve azért is érdekes darab, mert nem a „szokványos” Csepel, hanem töltő-, és szerviz kocsi is. (tovább…)
A Puli Space Technologies egyik látványterve
