Hirado.hu
Áder János köztársasági elnök jelenlétében avatták fel Csíkszereda főterén Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök szobrát.
Ünnepi beszédében Áder János kijelentette, Márton Áronnak a szobor által megörökített útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak. Azt üzeni: “Menj, teremj sokszoros gyümölcsöt! Légy bátor félelem nélkül élni! Ne add a szíved gyűlöletre! Őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másét! Légy hű a hazádhoz és a neked rendelt hivatáshoz!”
(tovább…)
Hirado.hu
Ellent kell mondani Brüsszel minden olyan döntésének, amellyel a parlament ellenében telepítenének be bárkit Magyarországra – jelentette ki a kormányfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Orbán Viktor szerint a kötelező kvótáról szóló népszavazást ellenzők abban érdekeltek, hogy ne a magyarok döntsék el, kik élnek itt. Hozzátette: jó lenne, ha a referendumkezdeményezéshez minél több uniós ország csatlakozna. A Brüsszel által tervezett 250 ezer eurós szolidaritási hozzájárulást a szegényebb tagállamok lenézésének nevezte a miniszterelnök, aki emlékeztetett arra, hogy az összeg megegyezik egy magyar munkavállaló 40 évi bérével.
Az Európai Bizottság “büntetéses” javaslata “lórúgás”, egy “gyomorszájra mért ütéssel ér fel”, “a felháborodást nehéz civilizált nyelvi formákba önteni” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint “ennél erősebb propaganda az Európai Unió gondolata ellen még nem történt”.
Magyar Idők
A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek, „ilyen politikát sem a törvényhozás, sem a kormány alkotmányosan nem gyakorolhat” – mondta.
Kiemelte: a Schengen 2.0 akcióterv megalkotásával is a magyar polgárok biztonságának megóvása iránti alkotmányos kötelezettségének tett eleget a magyar kormány. A külső határokat meg kell védeni, azok eljárását pedig, akik Európába akarnak jönni, az unión kívül, zárt, őrzött körülmények között kell elvégezni – erősítette meg a kormányfő.
Fidesz.hu
Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek ma az Országházban, az eseményen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.
A szervezők tájékoztatása szerint először bemutatják az 5 éves Magyarország Alaptörvénye emlékérmet és a felülnyomott Magyarország Alaptörvénye emlékbélyeget a Parlamentben, a bemutatón beszédet mond Trócsányi László igazságügyi miniszter, Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, valamint Szauer Tamás, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Csepel.hu
Egy felmérés szerint az európai polgárok többsége saját kormányaikkal szemben Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek ad igazat a migránsválság kezelése kérdésében – mondta Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum szóvivője a népvándorlásról megrendezett előadásán, amelyet a csepeli polgármesteri hivatalban tartottak április 22-én. Németh Szilárd országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy Magyarország ügydöntő népszavazás előtt áll a migránsválság ügyében, és „a magyarok nem idegengyűlölők, hanem jól működik az önvédelmi reflexük, amikor nem hagyják felforgatni a hazájukat.” Borbély Lénárd polgármester emlékeztetett rá: a csepeli képviselő-testület korábban úgy döntött, hogy elutasítja a kötelező betelepítési kvótát.
Lomnici Zoltán utalt rá, hogy a népvándorlás kérdésében kommunikációs harc folyik. A balliberális média az emberek érzéseire próbál hatni, miközben régóta tudható, hogy egészen másról van szó. Az ember elsősorban a családjáért és a hazájáért felelős, és csak másodsorban másokért. A felelősségnek ezt az elvét érdemes szem előtt tartani a muszlim országokból érkező bevándorlók esetében is. A muszlimok aránya jelentősen megugrott a nyugat-európai városokban az utóbbi években, miközben az európai népesség csökkent . Malmőben a lakosság 20, Amszterdamban 24, Marseille-ben 25, Brüsszelben 25,5 százaléka muszlim. Londonban a legnépszerűbb fiúnév a Mohamed. Mára nyilvánvaló, hogy az integráció nem működik, a muszlimok bűnözési rátája jócskán meghaladja az európaiak átlagát. Nyugat-Európa tele van úgynevezett no-go zónával, vagyis olyan helyekkel, ahová az európai származásúaknak nem érdemes belépni saját érdekükben. Csak Franciaországban hétszáz ilyen zóna van. Mi lenne, ha ez fordítva történne? A liberálisok biztosan rasszizmust emlegetnének… az európaiak kiközösítéséről viszont hallgatnak. (tovább…)
Faktor
Az LMP társelnöke szerint a német kormány politikája alamuszi.
Magyar Idők
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a jövő évi az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lehet. Rezsicsökkentés lesz az alapélelmiszerek körében, és az internetszolgáltatás áfa kulcsa is csökken.
Csepel.hu
Politikai hisztériakeltésnek és hangulatkeltésnek nevezték a csepeli balliberális pártok az önkormányzat javaslatát, amelyben Csepel is kiállt a kötelező betelepítés és a terrorveszély növelése ellen. A párizsi és a brüsszeli terroristák között többen voltak, akik a migránsok között, Magyarországon keresztül jutottak Szíriából Nyugat-Európába. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár hivatalosan Gyulán lakó képviselője ehhez képest még mindig 15 ezer migránst szeretne itt letelepíteni.
A brüsszeli terrortámadás után nincs olyan párt Magyarországon, amely ne fejezte volna ki gyászát és sajnálatát a több mint harminc áldozatot követelő merényletek miatt. Néhány héttel a terrorcselekmények előtt azonban ugyanezek a balliberális pártok még tagadták, hogy a migráció és a kötelező betelepítések növelnék a terrorveszélyt. (tovább…)
MTI/Fidesz.hu
Magyarországon a reggeli brüsszeli események elemzését és értékelését követően kettes, magas terrorfokozatot léptettek érvénybe – közölte az MTI-vel a Belügyminisztérium.
A tárca közleménye szerint Pintér Sándor utasította a Terrorelhárítási Központot, hogy a készültségi szintjét növelje meg, valamint a rendőrséget arra, hogy Magyarország nemzetközi repülőterein és a fővárosi metróállomásokon emelt szintű szolgálatot lásson el.
Csepel.hu
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Aligha van olyan ünnepünk, amelyre olyan sokszor hivatkoztak volna, mint március 15-ére. Az akkori eseményekből sokan egyszerűen kiválasztják a maguk hősét, és rá hivatkozva politikai céljaikat harsogják.
Már a múltban is megoszlott az ország aszerint, hogy ki tartotta Széchenyit, Kossuthot vagy éppen Petőfit követendőnek. Azok számára, akik csak tiltakozni akarnak ilyenkor a hatalomellenesség már elegendő jelszó ahhoz, hogy úgy érezzék, 48’ emlékét őrzik. Az 1848-as forradalom azonban nem osztályharc, nem egy társadalmi csoport öncélú tiltakozása, nem is csak a hatalom elleni zsigeri tiltakozás volt. Nem egyéni és aktuális sérelmekről szólt. 48-ban, akik tiltakozni mentek, nem fordultak szembe a magyarok érdekével és pláne nem egy idegen hatalom érdekéiért álltak ki. 48’ sokkal több volt a jelszavak kiáltásánál, a tiltakozásnál is. (tovább…)
A(z) Nemzetpolitika kategória archívumában vagyunk