‘Tudomány’ kategória archívum

A Dunán a világ legnagyobb kutató expedíciója

2013. augusztus 28. szerda

Magyarország számára fontos az unió Duna Régió Stratégiájában való aktív közreműködés

Hiradó.hu

Érdeklődők az idei legnagyobb folyami kutató expedíció, a Nemzetközi Duna Expedíció (JDS3) hajóinak fedélzetén az id. Antall József rakpartnál 2013. augusztus 27-én. A JDS3 hajói augusztus 13. és szeptember 26. között 2400 kilométert tesznek meg 10 országon keresztül folyásirányban lefelé haladva, egészen a Duna-deltáig. Az expedíció kiemelt projektje az unió Duna Régió Stratégiájának. MTI Fotó: Földi Imre

A világ idei legnagyobb folyami kutató expedíciója zajlik ezekben a napokban Magyarországon, a hatévente megszervezett Nemzetközi Duna Expedíció hajói 6 hét alatt összesen mintegy 2400 kilométert tesznek meg 10 országon keresztül folyásirányban lefelé haladva, egészen a Duna-deltáig, a munkát a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság koordinálja.

A nemzetközi kutatócsapat vízmintát vesz a folyamból a Duna kémiai, biológiai, ökológiai állapotának feltárása céljával – mondta a Kossuth Rádiónak Csányi Béla, az expedíció tudományos vezetője. A szakember kitért rá: az idei programba bekerült a magyar kutatók által kifejlesztett mélyvízi halászat is, ezért a megelőző felmérésekhez képest több információt tudnak majd gyűjteni a halállományról. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a napokban 170 centiméteres harcsát fogtak az új módszer segítségével. (tovább…)

“Kissé megremegett a ház” – valami elsuhant Magyarország felett

2013. augusztus 25. vasárnap

MNO

Egyelőre nem tudni, milyen égi jelenséggel szembesültünk szombat este

Léglökésről, hatalmas fénycsóváról és egy óriási durranásról számoltak be azok, akik egy meghatározhatatlan égi jelenséget érzékeltek szombat este. Az eseményt az ország minden részében látták.

Szombat este magyar idő szerint 9 óra után néhány perccel többen egy hatalmas tűzgömböt láttak elsuhanni Magyarország felett. Az eseményről a Tűzgömbök Világa blog is beszámolt. Ekkor országszerte felhős volt az ég, csak a nyugati vidékeken, például a Csallóközben voltak felhőlyukak, ahonnan látni lehetett a jelenséget.

(tovább…)

Szinte biztos, hogy az ember okozza a felmelegedést

2013. augusztus 22. csütörtök

MNO

Csaknem teljes, legalább 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a hőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben főképp emberi tevékenység okozza – áll az ENSZ klímajelentésének tervezetében, amely egyúttal arra is figyelmeztet, hogy ha továbbra is ellenőrizetlenül nő az üvegházgáz-kibocsátás, akkor a tengerszint az évszázad végére akár több mint 91 centiméterrel is növekedhet.

A dokumentumot kidolgozó szakértők alapvetően elutasították a szkeptikusok gyakran hangoztatott állítását, miszerint a felmelegedés üteme az utóbbi időben lelassult volna. Rámutattak, hogy a klímaváltozással kapcsolatos alapvető tények minden korábbinál megalapozottabbak (a 2007-ben elkészített jelentésében a testület még „csak” 90 százalékos bizonyossággal hangoztatta megállapításait.)

(tovább…)

A Sziget fesztiváltól a Világifjúsági Találkozóig – összefoglaló a budapesti városrésznevek történetéről

2013. augusztus 22. csütörtök

“Csepel kun lovászmester volt Árpád vezér seregében abban az időben, amikor Árpád elhatározta, hogy a szigetet megteszik vezéri szigetté. A legenda ma ismét reneszánszát éli – a fehér ló megjelenik az új kerületi címerben is”

Nyelv és Tudomány, Csepel.info

Kik állítottak elő valódi hernyóselymet Óbudán? Ki volt Árpád vezér főlovásza? Hogyan írjuk a Csepel-sziget melletti Duna-ág hivatalos nevét? Egy tébolydába is ellátogatunk, valamint az úttörőtáborok hangulatát is felelevenítjük Budapest városrésznevei közt tallózva.

Budapesti városrészneveket bemutató cikksorozatunk befejező részéhez érkeztünk. Most olyan helynevek kerülnek terítékre, melyek nem híres személyekhez, növényekhez vagy állatokhoz kapcsolódnak, és nem is olyan magától értetődő az eredetük, mint például a Kőbánya névé. (tovább…)

Így nézett ki Dobó István

2013. augusztus 14. szerda

Blikk.hu

A korabeli ábrázolások bár idealizáltak voltak, meglehetősen hasonlítanak a most elkészült szoborra

Mindeddig nem lehetett egészen biztosan tudni, hogyan nézett ki az egri várkapitány, Dobó István, most azonban szakemberek segítségével elkészült a várvédő fejszobra.

Az arcrekonstrukcióhoz Dobó koponyáját vették alapul, amelyet 2006-ban találtak meg a dobóruszkai templomban. A maradványokat akkor a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában vizsgálták meg. Így derült ki, hogy Dobó 180-182 centiméteres, erős testalkatú férfi volt, aki élete utolsó szakaszában köszvényben szenvedett.

(tovább…)

Fogmosással elkerülhető a szellemi leépülés

2013. augusztus 8. csütörtök

MNO

Nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata azoknál az embereknél, akik nem ápolják rendszeresen fogaikat – derítette ki egy brit kutatás. A kutatók tíz demenciában szenvedett elhunyt agymintáit vizsgálták, és ezeket vetették össze tíz olyan elhunyt agymintáival, akiknél nem lépett fel az elbutulás.

A Közép-Lancashire-i Egyetem (UCLan) kutatói demenciában szenvedett elhunytak agymintáinak vizsgálatakor felfigyeltek arra, hogy szokatlanul magas bennük egy olyan baktériumnak (Porphyromonas gingivalis) a szintje, amely fogínybetegséget okoz.

(tovább…)

Butul az emberiség

2013. június 19. szerda

Szabadföld.hu

Galilei és Kopernikusz szentül hitte, hogy a Föld-központú gondolkodásmód tudományos tévedés

A XIX. században az emberek átlagos intelligenciaszintje magasabb volt, mint ma – erre a meglepő eredményre jutott egy svéd, belga, holland és ír tudósokat tömörítő kutatócsoport. Az 1800-as évek második fele a művészetek terén és a tudományban is egyfajta aranykorként ismert, s ugyanakkor általános vélekedés, hogy az emberiség átlagos intelligenciaszintje folyamatosan növekszik. Vagy mégsem?

Az átlagos intelligencia változását mérni azért jelent gondot ilyen nagy időintervallumokban, mert száz éve még nem ismerték azokat a teszteket, amelyekkel ma az IQ-t meghatározzák. Az intelligenciateszteket egyébként is sokan támadják, mondván, az eredmények nem a tiszta szellemi képességeket mérik, a szociális beágyazódást, oktatási hátteret, a teszteket rengeteg előítélet is torzítja. Az európai kutatók ezért a vizuális ingerekre adott reakcióidőt vették alapul a vizsgálatuknál, feltételezve, hogy ez fordítottan arányos az intelligenciával: minél gyorsabban reagál az ember, annál okosabb.

(tovább…)

Rekordok dőltek meg: nem csak éghajlati okai voltak

2013. június 16. vasárnap

Hirado.hu

A Duna által elöntött terület Esztergomban 2013. június 8-án.

Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váló különleges időjárási körülmények és a hullámterekre épített házak, oda került természetes akadályok együttesen vezettek a júniusi magyarországi rendkívüli árvízhez az MTI által megkérdezett szakértők szerint.

Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója elmondta, hogy a rekordmennyiségű csapadék oka az áramlási rendszerben keresendő: június elején Közép-Európa fölött egy lassan mozgó ciklonrendszer alakult ki, amely a Földközi-tenger medencéjében nagy mennyiségű nedvességet halmozott fel.

(tovább…)

Kaleidoszkóp – Romsics Ignác történész előadása

2013. június 5. szerda

Csepel.hu

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés címmel tartott előadást június 4-én 18 órától Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár. A tudományos programnak a Radnóti Miklós Művelődési Ház színházterme adott otthont, amelyet a trianoni békeszerződés évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján csaknem teljesen megtöltöttek az érdeklődők.

Az országszerte ismert szakember bevezetőjében elmondta: nem keseregni szeretne, hanem feltárni a a trianoni döntés okait. Hangsúlyozta: a békediktátum a mohácsi vészhez, a muhi vereséghez hasonló, “tragikus, hosszú ideig ható esemény”, amely hátterében négy tényező: az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi sokszínűsége, az első világháború elvesztése, az 1919 ősze és az 1920 közötti időszakban a Duna-medencében fennálló polgárháborús állapot, valamint a nagyhatalmi érdekek álltak.

(tovább…)

Országos szakmai elismerések – csepeli pedagógusokat díjaztak

2013. június 4. kedd

Csepel.hu

Ünnepélyes keretek között adta át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a pedagógusnap alkalmából adományozható miniszteri díjakat a Szépművészeti Múzeumban 2013. május 30-án. A díjazottak között több csepeli pedagógus is van.

Balog Zoltán beszédében elmondta: „a legfontosabb, hogy annak a hivatásnak a presztízse, megbecsülése, amelyre rábízzuk gyerekeinket, unokáinkat, egyre nőjön, mert a megbecsülés és az önbecsülés mindig együtt jár. A távlati cél az, hogy aki az országot szolgálja, kiszámítható életpályája legyen.”

(tovább…)