Urbanista
Egy rakás elképesztően klassz modellképet kaptunk a 3D Pasttól ma is álló és mára már elpusztult épületekről. Épülő Lánchíd és Mátyás-templom, teljes pompájában díszlő fehérvári székesegyház és corvinakönyvtár.
Nem is olyan rég pár lelkes fiatal készített egy térhatású animációs filmet Mátyás király váráról. Még egyetemista korukban kezdtek hozzá, aztán mikor elkészültek vele, megnyitották a Várban a 3D Past mozit, ahol bárki megnézheti.
Hirado.hu
Másfél évtizede még lehetetlennek tűnt, hogy moldvai csángó falvakban iskolán kívüli, majd iskolai foglalkozások keretében magyar nyelvre tanítsák a csángómagyarok gyermekeit. Mára az egykori elképzelés szervezett formát öltött.
Csepel.hu
Csepel talán egy poros falu lenne csupán, ha nem települt volna ide a gyárkomplexum mellett az európai színvonalú kőolaj-feldolgozó üzem a Szabadkikötővel együtt. Az üzem 1945-ig tartó, nemzetközi színvonalú eredményeket felmutató történetéről készült könyvet mutattak be április 10-én a Csepel Galériában.
Cseh Valentin történész „A petróleum-kikötő – a csepeli olajipari társaságok története 1945-ig” címet viselő munkája többek között a csepeli önkormányzat támogatásával jött létre. A bemutatón Németh Szilárd országgyűlési képviselő méltatta a kötet fontosságát. „Volt idő, amikor öblöket építettünk a szigetcsúcson, és olyan idő, amikor öblöket temettünk be. Az a lelkesedés, ahogy létrejött a kikötő, példaként szolgál az önkormányzat számára is.” (tovább…)
Vélemény – Bencsik Gábor
Kísértet járja be Magyarországot – a feltétel nélküli alapjövedelem kísértete. De talán pontosabban is fogalmazhatunk: zombi járja be Magyarországot – egy már sok millió életet követelő eszme élőhalottja. Mert itt nem a Marie Antoinette-i kecses ostobaságról – egyenek hát kalácsot – van szó, hanem igazi, nehézsúlyú kártevésről.
Az emberi világ tele van igazságtalanságokkal (a nem emberi világban az igazság persze nem is dimenzió). A tisztességes embert zavarják ezek az igazságtalanságok, vérmérséklettől függően bosszantják, felzaklatják vagy éppen akár önérdeke ellen is cselekvésre késztetik. A társadalom azonban alig felmérhetően bonyolult rendszer, és a beavatkozások hatása igen gyakran éppen az ellenkezője lesz annak, mint amit a beavatkozó elérni szándékozott. Az elmúlt évszázad nem kevés össztársadalmi kísérletnek volt tanúja – az egyik nagyobb katasztrófába torkollott, mint a másik. Újra és újra bebizonyosodott, hogy a legkisebb kockázattal még mindig a tapasztalatra építő társadalom-építés jár. (tovább…)
Origo
Révai Józsefnek (középen szemüvegben) nem tetszett, hogy március 15. a legnagyobb nemzeti ünnep: így tettek meg egy hazugságot a legnagyobb ünnepnek
A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben.
A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a “felszabadulás” november 7., – korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett – a legkitüntetettebb, de történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.
Index
Európában elsőként Magyarországon dobtak piacra fagyasztott élelmiszert. A Mirelite hamarosan a szocialista háziasszony legjobb barátja lett. Idén 75 éves a Mirelite, ez alkalomból nyílt kiállítás a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Európában elsőként Magyarországon dobtak piacra fagyasztott élelmiszert, 1943-ban. A második világháború közepén ugyanis a magyar iparban még volt annyi lendület, hogy a Pozsony melletti Diószegen, a Georgia Mezőgazdasági Ipari Rt-ben létrehoztak egy gyorsfagyasztó üzemet. A termékeket Frigelite márkanévvel hozták forgalomba, rögtön hatalmas sikerrel. Mivel Diószeg a háború után elkerült Magyarországról, az üzemet Csepelen létesítették újra, immár a mindenki által ismert Mirelite névvel. Az új márkanév első három betűje a Mezőgazdasági Ipar Rt. rövidítését jelentette, az elite kifejezés pedig a termék jó minőségére utalt. A márkanév aztán a köznyelvbe is átvándorolt és ma már mindent fagyasztott terméket mirelitnek hívunk.
Player.hu
B-24 Liberator bombázógép a Csepel sziget fölött
Hetvenegy éve, 1944 áprilisában ilyenkor kezdődött meg Budapest légi bombázása. A fő célpont az ország egyik legnagyobb hadiipari komplexuma volt Csepelen.
1944. április 3-ig a német megszállás alatt lévő Budapestet és környékét a szövetséges haderők nem bombázták. Ezen a napon azonban komoly támadás indult a főváros környéki ipari központok ellen, amelyeknek nagy része a Csepel-szigeten működött. (tovább…)
Csepel.info
Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején készült képekkel folytatjuk retro-túránkat Csepelről. Ezúttal az utcákat, tereket mutató fotókat közöljük a korabeli Csepel újságból.
A lap akkoriban fekete-fehérben és nagyon rossz minőséggel jelent meg: inkább ez utóbbi jelent problémát a bemutatásban. A jó fekete-fehér fotók ugyanis ma is jól mutatnak, a pocsék minőség azonban akkor sem, ha abban a korszakban megszokott volt. De lássuk a fotókat! (tovább…)
Csepel.hu
Éppen 25 évvel ezelőtt, 1990. március 14-én szerelték le talapzatáról a Csepel Művek kapuja előtt álló, karját nyújtó Lenin szobrot. A Fidesz, az SZDSZ és a Független Kisgazdapárt közös akcióján a most először közzé tett fotók alapján ott lehetett Krassó György, a Magyar Október Párt vezetője is. Krassó egy évvel később már nem élt, a történtek pedig egy hamis legenda miatt csaknem feledésbe merültek. Az archív képek a közelmúltban kerültek elő a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményből, és most először tesszük közzé őket.
Nem akármilyen nap volt az a március 14, amikor Lenin csepeli szobra elbúcsúzott a gyárkaputól. Magyarország államformája ekkor már köztársaság, de aznap még egy utolsó ülést tartott az 1985-ben alakult, pártállami Országgyűlés. Ezen a napon hagyta jóvá az IMF azt az újabb, 206 millió dolláros készenléti hitelcsomagot, amely nélkül az ország csődbe ment volna (ugye ismerős), és ekkor kezdődtek meg Bonnban a nemzetközi tárgyalások Németország újraegyesítéséről is. (tovább…)
Csepel.hu
„Az ősi, zsákmányszerző ösztön mellé az időtöltés gyönyörűsége párosul a horgászszenvedély gyakorlásakor. A horgászat technikai eszközei folyamatosan fejlődtek, az ember egyre ügyesebb lett, s a sportszerű halfogás eredményének, azaz a kifogott halnak sok esetben megkegyelmezünk. A diadal akkor is a mienk, ha nem esszük meg a zsákmányt, hanem visszaengedjük…” (Vígh József: A magyar horgászat krónikája)
Nyolc évtizeddel ezelőtt – két világháború között félúton, túl egy gazdasági világválságon – Csepel és az ország iparának meghatározó személyisége Weiss Manfréd tette meg az első lépéseket azért, hogy gyárának dolgozói megfelelő körülmények között hódolhassanak a horgászat nemes szenvedélyének. Akkoriban még magánszemélyek is bérelhettek az államtól vízterületet. Így történt, hogy 1935-ben ezzel a lehetőséggel élt a gyártulajdonos is, és a ráckevei Dunán kibérelt egy kilenc kilométeres szakaszt a Gubacsi hídtól Dunaharasztiig.
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk