Csepel.info

A kommunista rendszer kimúltával hazánknak nem volt lehetősége a kommunista örökség visszautasítására – jelentette ki Kövér László a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala által az 1990-ben szabadon megválasztott Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferenciáján. A házelnök köszöntőjében emlékeztetett, eladósított, szétzilált társadalmat örökölt hazánk, szavai szerint az úgynevezett reformkommunisták kényszerű csődgondnoki feladataikat ruházták át az első szabadon választott Országgyűlésre és kormányra.

Hangsúlyozta, a rendszerváltással kapcsolatos viták még napjainkra sem értek véget. A rendszerváltáshoz való viszony értékválasztást is tükröz – jegyezte meg.

A politikus leszögezte, a XX. század magyar történelmének nagy fordulópontjai közül a rendszerváltás az egyetlen, amely az ország számára nem vereséget és rabságot hozott, hanem részlegesen visszanyert önrendelkezést, szabadságot és függetlenséget.

Úgy fogalmazott, a legtöbb kérdésben nem közeledtünk, hanem távolodtunk a nemzeti minimumtól, „ma időnként úgy tűnik, hogy a magyar belpolitikai vitákat” néhányan globálissá teszik.

Szabadon és itthon; ezt jelenti számomra az első szabad választás és az első szabadon választott Parlament megalakulása – kezdte beszédét Orbán Viktor, hozzáfűzve, ebből a horizontból nézve a rendszerváltás elementáris erejű sikertörténet. A miniszterelnök ugyanakkor rámutatott, az akkori eseményekhez való kapcsolódásunk már nem olyan közvetlen és töretlen, mint egykor volt, és egyre többen vannak azok is, akik már csak a történelemkönyvekből ismerik ezt az időszakot.

Elmondta, 2010-re a magyarok többsége a rendszerváltás vesztesének érezte magát, a 2008-as pénzügyi válság után megfogyatkozott a bizalom, amellyel az emberek 40 év kommunizmusa után a szabályozatlan piacgazdasághoz és a liberális demokráciához viszonyultak. Egyre kevesebben vannak, akik a rendszerváltás színét, és egyre többen, akik a fonákját képesek látni – jelentette ki.

Felidézte, hazánk 1990. május 2-án a Varsói Szerződés és a KGST tagja volt, gazdasági értelemben a csőd szélén álltunk, el volt adósodva az ország, és szovjet csapatok állomásoztak Magyarországon. Méltó ezért most a legnagyobb elismerés és tisztelet hangján megemlékezni Antall Józsefről, a szabad Magyarország első miniszterelnökéről – emelte ki.

Mint mondta, szűk másfél évtized alatt Magyarország már a NATO és az EU tagja volt, azonban 40 év túl sok volt ahhoz, hogy fel lehessen venni a régi magyar élet fonalát, és túl kevés ahhoz, hogy egy teljesen tiszta lapot nyissunk.

Az első szabadon választott Országgyűlés nem hozott létre új alkotmányt, a piacgazdaság rendszere pedig láthatóvá tette mindazt, amit a szocializmus sokáig képes volt elrejteni: az inflációt, a munkanélküliséget, a reális piaci árakat, a nagy iparvállalatok válságos helyzetét – sorolta.

A kormányfő leszögezte, az egyértelmű töréspontot 2006 ősze jelentette, amikor napvilágra került az őszödi beszéd. Így jutottunk el az ország érdekéért a saját életét feláldozó miniszterelnöktől a saját politikai túléléséért az ország érdekét feláldozó miniszterelnökig – utalt Gyurcsány Ferencre.

2010-ben a magyar népnek, két évtizedes ütemkéséssel ugyan, de úgy tetszett, hogy mégiscsak csinál egy forradalmat – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, a kétharmados felhatalmazás lehetővé tette az új alkotmány létrehozását.

Új alapokra helyeztük Magyarországot, liberális utópiák helyett a szabadság és a felelősség összekapcsolását, vagyis a kölcsönös felelősségvállalás eszméjét és politikáját helyeztük vissza jogaiba – emelte ki. Leszögezte, 2014-ben a magyarok pontot tettek sok több évtizedes vita végére is.

A 2010-es örökölt helyzet kapcsán kifejtette, „elődeink zaciba csapták a hazát, aprópénzre váltották a nehezen visszaszerzett szuverenitásunkat”. Kifejtette, az ideiglenes alkotmány nem kötelezte a kormányokat a nemzeti érdek szolgálatára, nem védte meg a közösségi vagyont, nem kötelezte a kormányokat arra, hogy ismerjék el a világban élő magyarok nemzetünkhöz való tartozását, és nem védte meg az embereket az ország eladósításától és kifosztásától.

Felidézte, 2010-ben egy csőd szélén tántorgó országot rántottak ki a kátyúból, beindították a gazdaságot, családok százezreit szabadították ki az adósrabszolgaságból, és kimenekítették az önkormányzatokat ugyanebből a helyzetből.

2010-ben hazaküldtük az IMF-t, megadóztattuk a nemzetközi cégeket és a bankokat, az alaptörvény pedig biztosította, hogy a nagy átalakításokat is végigvigyük – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy emellett védik a családokat, valamint kiállnak a magyar érdekek mellett Brüsszelben.

Megvan az elegendő felhatalmazásunk, erőnk ahhoz, hogy valóra váltsuk a polgári Magyarország programját – jelentette ki. Hangsúlyozta, a következő három év feladata, hogy „berendezzük a polgári Magyarországot úgy, ahogyan azt 25 évvel ezelőtt, sőt még előtte, közösen megálmodtuk”.

Ugyanitt Boross Péter arról beszélt, a fiatal történészek számára nehézséget jelent, hogy a rendelkezésre álló publikációs anyag hamis, nem az igazat tartalmazza. Gondoljuk el, a mai korról milyen képet fogunk kapni 40 év múlva – fűzte hozzá a volt miniszterelnök, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, „makrogazdasági egyensúly teremtődött minden fontosabb mutatóban”. Erre nem volt példa az előző 25 évben – húzta alá.

Forrás: Fidesz.hu