‘Történelem’ kategória archívum

Határon túli városok pesti utcanevekben

2009. augusztus 12. szerda

Könyv. Borbély Bartis Júlia és Borbély Bartis Endre öt évig dolgozott a lexikonon, Csepelen is számos hasonló elnevezés létezik

Magyar Hírlap, Csepel.info

Vajon mi tudjuk hogy a saját utcánk miről lett elnevezve?

Kezemben vaskos könyv. Sötétzöld borítóján fehér nagybetűs cím: Budapest – utcaneveiben mesélő történelem. A tíz éve Marosvásárhelyről áttelepült, nyugdíjas jogász házaspár, Borbély Bartis Júlia és Borbély Bartis Endre öt évet szánt arra, hogy ezt az enciklopédikus munkát létrehozza.

Az ötlet abból a tapasztalatukból fakadt, hogy a fővárosiak egyszerűen nem ismerik a Trianon után elcsatolt területek településeinek neveit, amelyek akár utcanévtáblájukon is szerepelnek.

“A 2-es villamoson utaztam – kezdi elbeszélését Borbély Bartis Júlia –, s a Zsil utcai megállónál megszólalt egy iskolás gyerek, nézd, Zsír utca! Nem Zsír, hanem Zsil, javítottam ki. Tudod, van egy ország, Románia, abban egy tájegység, Erdély, ahol a Zsil folyó és a Zsil-völgyi szénbányák, a szénmedence találhatók. Arról kapta nevét az utca és a megálló. (tovább…)

Csepel árnyai

2009. augusztus 7. péntek

Nyugodt öregkor felelősségre vonás nélkül

Magyar Nemzet

Voltak, akik 1956-ban meghúzódva figyelték az eseményeket, és azonnal előbújtak, amint – immár a szovjet csapatok árnyékában – fegyvert foghattak forradalmárokkal szemben. Ilyen volt Deme Béla. Unokája, Deme Gábor az év elején történt csepeli kettős gyilkossággal összefüggésben gyanúsítottá vált, jelenleg rács mögött van. Volt, aki szintén minden tőle telhetőt megtett a megtorlás érdekében, busás jutalmat, nemzetközi karriert kapott a rendszertől, de volt érzéke ahhoz, hogy az új szelet befogja a régi vitorlába: Kanyó András élete jól példázza ezt.

A forradalom vérbefojtása után fél évszázaddal éppen a Népszabadság kiadójának gondozásában jelent meg könyve Horthy Miklósról, most pedig Mindszenty bíborosról ír. A rendszerváltás utáni Magyarország frusztrációi talán jelentős részben abból adódnak, hogy a bűnösök, az elnyomó gépezet működtetői mindenfajta felelősségre vonástól mentesen köztünk élhetnek, és ha nem ők, akkor pedig szellemi örököseik nap mint nap kioktathatnak bennünket jogból, igazságból, demokráciából.

Vörös Csepel. Talán sehol a kommunista Magyarországon nem működtek olyan látványosan a Kádár-rendszer „vívmányai”, és ezzel párhuzamosan a színfalak mögött zakatoló aljas hatalomtechnikai gépezet, mint itt. (tovább…)

Amikor még volt magyar bicikli

2009. augusztus 6. csütörtök

Népszava

Augusztus 9-ig várja a látogatókat a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Kedvencem a kerékpár című tárlat, amely Varsa Endre – továbbá a múzeum és két másik magángyűjtő – kollekciójából ad betekintést a bicikligyártás történetébe.

A kiállítás több mint hatvan kerékpár segítségével mutatja be a 19. századi velocipédtől a kilencvenes évekbeli drótszamarakig a bicikli történetét. Megtekinthető például a magyar kerékpár-válogatott számára 1958-ban Csepelen kézzel készített biciklik közül az egyetlen megmaradt darab. (tovább…)

Családi és hagyományőrző nap lesz szombaton

2009. július 24. péntek

Magyarok Szövetsége Csepel

Kapcsolódó oldalak: baranta, rovásírás, az ősmagyarok fegyverzete

Hold: 40 éve a mienk

2009. július 21. kedd

“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”

Origo, Kulturport.hu, Wikipedia.hu, Csepel.info

Megvetettük a lábunkat…

1969. július 20-án lépett először ember egy másik égitest felszínére. Az oroszokkal vívott űrverseny során az amerikai Sas nevű holdkomp néhány téves hibaüzenet után, az utolsó métereken kézi irányítással, a tervezettől kissé eltérő helyen, de sikeresen landolt a Holdon.

Mindössze két hónappal az első emberes űrrepülés után, 1961 májusában John F. Kennedy nyilvánosan kihirdette, hogy az Egyesült Államok még 1970 előtt embert juttat a Holdra, majd épségben vissza is hozza onnan. A cél elérése érdekében hatalmas anyagi és szellemi erőforrásokat kellett összpontosítani, és megteremteni az emberes űrrepülés hátterét. (tovább…)

Strandhajók és folyami uszodák a budapesti rakparton

2009. július 16. csütörtök

HVG, Időjárás.hu, Csepel.info

Illúziókeltő uszálystrand nyílt némi hatósági vegzatúra után a pesti rakparton. A főváros népének a Belvárosban való dunai megmártózás élménye egykoron valóságosan is megadatott.

„Csütörtökön került forgalomba a budapesti nyár érdekes új attrakciója: a strandhajó” – adták hírül 1950 júliusában a napilapok. Egyetlen tudósítás sem mulasztotta el megemlíteni azt, hogy az egykori Szent István személyszállító gőzös az átalakítás után a Felszabadulás nevet kapta, s hogy a Molotov (ma: Vigadó) téri hajóállomásról naponta kétszer menetrendszerűen induló „úszófürdő” árát azért állapították meg „olcsón”, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegei élvezhessék a szolgáltatást. (tovább…)

Kiállítás nyílik Kolonics György emlékére

2009. július 13. hétfő

Index, Csepel.info

Kolonics, a Sportlegenda címmel egyhónapos kiállítást szervez a Kolonics György Alapítvány az egy esztendeje, tragikus hirtelenséggel elhunyt kétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok kenus emlékére.

Az archív filmek és fotók mellett a sportoló érmeit, kenuit, lapátját mutatják be a nagyközönségnek. Az egész sportkarrierjét felölelő tárlat szeptember 10-től október 11-ig tart a Csepel Plazában. (tovább…)

Nyugdíjban a kettes járom

2009. július 12. vasárnap

“a Tennessee, Turul, Füleki, Béke darálók, a Kühne szőlőprés, meg a Csodaszarvas típusú Weiss Manfréd-bicikli a megmondhatói, hogy egy vérbeli gyűjtő nem hagy ott egy rozsdás ócskaságot csak azért, mert az nem Hofherr!”

Szabad Föld, Csepel.info

Létezik egy udvar Pécelen, ahová a tárgyak akkor kerülhetnek be, ha minimum egy leheletnyi rozsdával borítottak. Persze a látogatókra ez nem vonatkozik.

Rozsdás kézikapa, míves fém- és fakerekek, düledező szőlőprés (rajta egy rozsdaette rohamsisak), ódon varrógépláb és egyéb régiségek kísérik az útját annak, aki a kaputól a ház bejáratáig vezető hosszú udvaron át vendégségbe érkezik Béres Róberthez. A virágszegélybe dugdosott rozsdás, de gyönyörűen megmunkált kovácsoltvas korlátelemek láttán egyre erősödik a gyanú, amely a kerti sütögető helyén pózoló, narancsszín alapon piros festékkel díszített, kopott Hofherr–Schrantz terménydaráló és öreg társai láttán bizonyítást is nyer: 47 éves vendéglátónk szinte minden régiséget gyűjt, ami nála idősebb. (tovább…)

Kádár János: gyilkos és boldogító

2009. július 6. hétfő

MTI, Magyar Hírlap, Népszabadság, Mno.hu

Kádár temetése (fotó: Népszabadság)

Kádár János a XX. századi politika legfontosabb és legellentmondásosabb egyénisége volt, akiről már életében korszakot neveztek el. Voltak, akik a véreskezű diktátort és az árulót látták benne, mások nosztalgiával tekintettek a Kádár által vezetett országra, “boldog évekként” említve azt az időszakot – mondta Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója az MTI-nek.

“Figyelemre méltó Kádárnak a Nagy Imre-perhez való ragaszkodása”, az, hogy egykori vezetőtársát fizikai értelemben is mindenképpen meg akarta semmisíteni. Ilyen értelemben Kádár “mérhetetlenül hatalomvágyó ember volt”, aki nem rettent vissza az erőszaktól hatalma megtartásáért. A hatalmat azonban nem öncélként élte meg, mert “volt egy missziója, hogy a magyar munkásnak jobb legyen, mint az előző rendszerben, a Horthy-korszakban”. (tovább…)

Ötvenhat kezdő sípszava

2009. július 4. szombat

Magyar Nemzet, Mindenamifoci.blogzona.hu, Csepel.info

Grosics Gyula úszik a levegőben

Nem a németek nyerték meg a berni döntőt, hanem a magyarok vesztették el – tartja a Fritz Walternak tulajdonított mondás. Szépen és elegánsan hangzik ez az Aranycsapat-verő gólvágó szájából, ám nem teljesen igaz, ha megnézzük, hogy Németország nem „csupán” egy labdarúgó-világbajnokságot nyert 55 évvel ezelőtt, 1954. július 4-én. És ugyanígy Magyarország sem csak vesztett a 2–3-as végeredménnyel záruló finálén, hanem nyert is. Az 1956-os forradalmat.

A „berni csoda” ugyanis öntudatot adott a II. világháborút elvesztő németeknek: a mesterségesen megosztott nemzet közel tíz év után először mert és tudott együtt örülni és ünnepelni. Azóta pedig 2006-ban egy otthoni bronzérem kapcsán vették a bátorságot, hogy büszkék legyenek magukra. Mert mertek nagyok lenni, de ez most más kérdés. (tovább…)