Ünnep.eu
A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza.
Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. (tovább…)
‘Történelem’ kategória archívum
Augusztus 20., a nemzeti ünnepünk
2009. augusztus 20. csütörtökHúsz év telt el a páneurópai piknik megrendezése óta
2009. augusztus 19. szerdaMagyar Hírlap, Csepel.info
Menekülés a szabadságba…
A rendszerváltozás egyik emblematikus momentuma volt 1989. augusztus 19-én a civilek által kezdeményezett páneurópai piknik, amelynek emlékére mától nagyszabású emlékkonferencia kezdődik Sopronban. A határnyitás azóta is Európa kettéosztottságának megszüntetését jelképezi.
Ezt lovagolta meg Horn Gyula akkori külügyminiszter, aki osztrák kollégájával június végén kamerák kereszttüzében vágta át a vasfüggönyt. Akkorra azonban már a drótkerítést elbontották, a médiaeseményre újra kellett építeni egy szakaszt. (tovább…)
125 éves a Keleti
2009. augusztus 16. vasárnapStop
Százhuszonöt éve, 1884. augusztus 16-án adták át a Keleti pályaudvart, amely ma is szilárdan áll a cédrusfa cölöpökön.
Az országgyűlés 1868. december 5-én megtartott 344. ülésén úgy döntött, tervet készíttet a pesti és budai pályaudvarok összekötésére, Pesten pedig egy központi pályaudvar építésére. Egyidejűleg felkérték gróf Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi minisztert a vasúti beruházások felügyeletére.
Az első elképzeléseknél szóba sem került a Baross tér. A “központi személyszállító indóház” helyéül a mai Rákóczi útnak és a Nagykörútnak a keresztezését, a volt Nemzeti Színházzal szemben levő területet jelölték ki. A Keleti tehát ugyanúgy a nagykörútra került volna, mint a Nyugati. (tovább…)
Határon túli városok pesti utcanevekben
2009. augusztus 12. szerdaKönyv. Borbély Bartis Júlia és Borbély Bartis Endre öt évig dolgozott a lexikonon, Csepelen is számos hasonló elnevezés létezik
Magyar Hírlap, Csepel.info
Vajon mi tudjuk hogy a saját utcánk miről lett elnevezve?
Kezemben vaskos könyv. Sötétzöld borítóján fehér nagybetűs cím: Budapest – utcaneveiben mesélő történelem. A tíz éve Marosvásárhelyről áttelepült, nyugdíjas jogász házaspár, Borbély Bartis Júlia és Borbély Bartis Endre öt évet szánt arra, hogy ezt az enciklopédikus munkát létrehozza.
Az ötlet abból a tapasztalatukból fakadt, hogy a fővárosiak egyszerűen nem ismerik a Trianon után elcsatolt területek településeinek neveit, amelyek akár utcanévtáblájukon is szerepelnek.
“A 2-es villamoson utaztam – kezdi elbeszélését Borbély Bartis Júlia –, s a Zsil utcai megállónál megszólalt egy iskolás gyerek, nézd, Zsír utca! Nem Zsír, hanem Zsil, javítottam ki. Tudod, van egy ország, Románia, abban egy tájegység, Erdély, ahol a Zsil folyó és a Zsil-völgyi szénbányák, a szénmedence találhatók. Arról kapta nevét az utca és a megálló. (tovább…)
Csepel árnyai
2009. augusztus 7. péntekNyugodt öregkor felelősségre vonás nélkül
Magyar Nemzet
Voltak, akik 1956-ban meghúzódva figyelték az eseményeket, és azonnal előbújtak, amint – immár a szovjet csapatok árnyékában – fegyvert foghattak forradalmárokkal szemben. Ilyen volt Deme Béla. Unokája, Deme Gábor az év elején történt csepeli kettős gyilkossággal összefüggésben gyanúsítottá vált, jelenleg rács mögött van. Volt, aki szintén minden tőle telhetőt megtett a megtorlás érdekében, busás jutalmat, nemzetközi karriert kapott a rendszertől, de volt érzéke ahhoz, hogy az új szelet befogja a régi vitorlába: Kanyó András élete jól példázza ezt.
A forradalom vérbefojtása után fél évszázaddal éppen a Népszabadság kiadójának gondozásában jelent meg könyve Horthy Miklósról, most pedig Mindszenty bíborosról ír. A rendszerváltás utáni Magyarország frusztrációi talán jelentős részben abból adódnak, hogy a bűnösök, az elnyomó gépezet működtetői mindenfajta felelősségre vonástól mentesen köztünk élhetnek, és ha nem ők, akkor pedig szellemi örököseik nap mint nap kioktathatnak bennünket jogból, igazságból, demokráciából.
Vörös Csepel. Talán sehol a kommunista Magyarországon nem működtek olyan látványosan a Kádár-rendszer „vívmányai”, és ezzel párhuzamosan a színfalak mögött zakatoló aljas hatalomtechnikai gépezet, mint itt. (tovább…)
Amikor még volt magyar bicikli
2009. augusztus 6. csütörtökNépszava
Augusztus 9-ig várja a látogatókat a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Kedvencem a kerékpár című tárlat, amely Varsa Endre – továbbá a múzeum és két másik magángyűjtő – kollekciójából ad betekintést a bicikligyártás történetébe.
A kiállítás több mint hatvan kerékpár segítségével mutatja be a 19. századi velocipédtől a kilencvenes évekbeli drótszamarakig a bicikli történetét. Megtekinthető például a magyar kerékpár-válogatott számára 1958-ban Csepelen kézzel készített biciklik közül az egyetlen megmaradt darab. (tovább…)
Családi és hagyományőrző nap lesz szombaton
2009. július 24. péntek
Hold: 40 éve a mienk
2009. július 21. kedd“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”
Origo, Kulturport.hu, Wikipedia.hu, Csepel.info
Megvetettük a lábunkat…
1969. július 20-án lépett először ember egy másik égitest felszínére. Az oroszokkal vívott űrverseny során az amerikai Sas nevű holdkomp néhány téves hibaüzenet után, az utolsó métereken kézi irányítással, a tervezettől kissé eltérő helyen, de sikeresen landolt a Holdon.
Mindössze két hónappal az első emberes űrrepülés után, 1961 májusában John F. Kennedy nyilvánosan kihirdette, hogy az Egyesült Államok még 1970 előtt embert juttat a Holdra, majd épségben vissza is hozza onnan. A cél elérése érdekében hatalmas anyagi és szellemi erőforrásokat kellett összpontosítani, és megteremteni az emberes űrrepülés hátterét. (tovább…)
Strandhajók és folyami uszodák a budapesti rakparton
2009. július 16. csütörtökHVG, Időjárás.hu, Csepel.info
Illúziókeltő uszálystrand nyílt némi hatósági vegzatúra után a pesti rakparton. A főváros népének a Belvárosban való dunai megmártózás élménye egykoron valóságosan is megadatott.
„Csütörtökön került forgalomba a budapesti nyár érdekes új attrakciója: a strandhajó” – adták hírül 1950 júliusában a napilapok. Egyetlen tudósítás sem mulasztotta el megemlíteni azt, hogy az egykori Szent István személyszállító gőzös az átalakítás után a Felszabadulás nevet kapta, s hogy a Molotov (ma: Vigadó) téri hajóállomásról naponta kétszer menetrendszerűen induló „úszófürdő” árát azért állapították meg „olcsón”, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegei élvezhessék a szolgáltatást. (tovább…)
Kiállítás nyílik Kolonics György emlékére
2009. július 13. hétfőIndex, Csepel.info
Kolonics, a Sportlegenda címmel egyhónapos kiállítást szervez a Kolonics György Alapítvány az egy esztendeje, tragikus hirtelenséggel elhunyt kétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok kenus emlékére.
Az archív filmek és fotók mellett a sportoló érmeit, kenuit, lapátját mutatják be a nagyközönségnek. Az egész sportkarrierjét felölelő tárlat szeptember 10-től október 11-ig tart a Csepel Plazában. (tovább…)
