‘Történelem’ kategória archívum

Pákozdon kiásták a lövészárkokat is

2009. október 5. hétfő

Beszélő kopjafák az aradi vértanúknak

Népszabadság

Pákozd a magyar honvédelem jelképe marad. Korábban a honvédelem napját ünnepeltük a pákozdi csata napján, most a helyszínén kialakított katonai emlékpark lett a magyar honvédség emlékhelye. Október 6-án az aradi vértanúk kertjét avatják a Mészeg-hegyen.

A pákozdi Mészeg-hegy a magyar katonai hagyományőrzés emlékparkja lett. Sokáig csak az 1848-as pákozdi csatára emlékeztető obeliszk állt itt, mely 1951-ben került a hegytetőre, majd a 70-es években megépült a csata emlékmúzeuma, s a kilencvenes évek legelején kissé távolabb, a hegy lábánál felépült a Don-kanyarban elesettek kápolnája. Ekkor szűnt meg az egykori győztes ütközet mezeje csupán győzelmi kultuszhely lenni. Akkortól már történelmünk egyik legnagyobb vereségére is emlékeznünk kell Pákozdon. Mostantól pedig a győzelmi obeliszket körülvevő parkban egészen sokszínűvé válik az emlékezés. (tovább…)

Vasbetonba dobozolt háborús hangulat Budapesten

2009. október 4. vasárnap

Index

Víztorony

A Csepel Művek egyik szimbóluma – alatta bunker

Sokan látják, de észre nem veszik. Vagy észreveszik, de fogalmuk sincs róla, hogy mi a csodát látnak. Hol szégyenlősen rejtőzködve bújnak el szemünk elől, hol csúnyaságuk teljes tudatában tolakodnak elénk a fővárosi óvóhelyek legbrutálisabb fajtái, a gyakorlatilag lebonthatatlan légókockák. Aki figyel, szigorúan titkos, hét lakattal zárt vasbeton monolitokba botolhat úton-útfélen – mi most megmutatjuk, milyenek ezek belülről.

“Lefotóztam ma valamit” – írta a Szánalmas.hu-n pirospont és képrejtvényként négy fotót osztott meg a blog közönségével egy ormótlan nagy, ronda betonépületről. A kommentelők hamar eloszlatták a homályt, a tájékozottabbak azonnal közölték, hogy a ferencvárosi pályaudvarnál található a monstrum, és valamikor bunker, óvóhely volt. (tovább…)

Az égig érő szivar

2009. szeptember 28. hétfő

Népszabadság

Lakihegyen áll a mi Eiffel-tornyunk. A szivar alakú vasszerkezetet 1933-ban adták át Budapest határában, s a maga 314 méteres magasságával akkor Európa legmagasabb építményének számított. Ez az adótorony lett a magyar rádiózás jelképe: a rádió emblémáján az M és az R betű között a lakihegyi nagytorony sematizált rajza látható.

Igaz, hogy a második világháborúban a hatalmas vasvázat a feszítőkötelek szétrobbantásával eldöntötték, de roncsaiból újraépült, s ma is áll. Le akarták bontani a nyolcvanas években is, amikor már az új, solti adó sugározta helyette a Kossuth rádió adását, de akkor a városvédők közbeléptek, s nem engedték megsemmisíteni. Hogy a civilek elég erősek voltak ehhez, már jelezte a rendszer gyengeségét, végének közeledtét. A „szivar” ipari műemlék lett. (tovább…)

Húsz éve ért véget a Nemzeti Kerekasztal tárgyalás

2009. szeptember 18. péntek

Fn.hu

A Híradó a Nagy Imre újratemetését megelőző vitákról, ismerős arcokkal – és érdekes csepeli beszámolóval

Húsz évvel ezelőtt, 1989. szeptember 18-án értek véget a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai. A rendszerváltó ellenzék és az MSZMP képviselői által három hónapon keresztül folytatott vitasorozatnak jelentős szerepe volt az egypártrendszer megszűnésében és a pluralista demokrácia létrehozásában.

Az ellenzék és a állampárt egy asztalhoz ülése egy hosszabb folyamat végét jelentette. Az ellenzéki szervezeteknek el kellett jutniuk az illegális státuszból először a féllegális, megtűrt állapotba. Fontos volt, hogy a diktatúra érezze az alulról jövő kezdeményezések nyomását, és hajlandó legyen komolyan venni ezeket az erőket. Ennek a folyamatnak jelentős állomása volt a magában a pártban jelentkező törésvonalak kiszélesedése, a belső ellenzék létrejötte. (tovább…)

Szeptember 11. még mindig a viták kereszttüzében

2009. szeptember 11. péntek

Mno.hu

Nyolc éve, a 2001. szeptember 11-én végrehajtott összehangolt terrortámadások hivatalosan is megnyitották a XXI. századot. Bebizonyították az Egyesült Államok sebezhetőségét, a biztonság fogalma az egész világon új értelmet kapott, a radikális iszlám világ és a Nyugat közötti harc pedig új szintre lépett. A támadások 2993 áldozatára emlékezik a világ szeptember 11-én.

A szeptember 11-i események kapcsán sokféle feltételezés és összeesküvés-elmélet született a Bush-adminisztráció és a terroristák érdekazonosságáról. Ezek nagy része könnyen cáfolható, ám a World Trade Center ikertornyainak összedőlésével kapcsolatban napjainkban is éles szakmai vita folyik. Vajon összedőlhetett az ikertorony csupán a gépek becsapódásától, netalán az épületben előre elhelyezett robbanóanyaggal segítettek rá? (tovább…)

Az idén 60 éves Csepel Autógyárra emlékeznek Szigethalmon

2009. szeptember 10. csütörtök

Lakihegy Rádió

retro1

Fotók: Ábel Attila

A hatvanadik születésnapját ünnepelné – ha még létezne – a Csepel Autógyár. Kleineizel Ilona Múzeumpedagógus a Szigethalmi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője elmondta, hogy a kerek évforduló alkalmából nyílik kiállítás, a hajdanán 11 000 embert foglalkoztató gyár tárgyaiból, fényképes emlékeiből, és egyéb relikviákból.

A Szigetszentmiklóson épült üzem eredetileg a Weiss Manfréd Gyár (Csepel Művek elődje) repülőgépgyárának épült. Gyártottak is egy kis ideig repülőket, de aztán a fő profil az autógyártás lett, ami egészen a 80-as évekig kitartott. (tovább…)

Koszorúzás a Szent Imre téren

2009. szeptember 2. szerda

Csepel.hu

A Szent Imre téri emlékmű (fotó: Ábel Attila)

A második világháború 70 éve, 1939. szeptember elsején tört ki, és 64 évvel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án fejeződött be. A háború áldozataira emlékezve a Csepeli Önkormányzat 2009. szeptember 2-án, délután két órai kezdettel megemlékezéssel egybekötött koszorúzást rendez a polgármesteri hivatal előtt, a Szent Imre téri emlékműnél.

A rendezvényen Ringbauer János beszéde után Budahelyi Tibor szobrászművész alkotásánál virágot helyeznek el a csepeliek, az önkormányzat vezetői, a pártok, a kerület társadalmi és civil szervezeteinek képviselői.

Hetven éve kezdődött a második világháború

2009. szeptember 1. kedd

Múlt-kor, Csepel.info, Magyar Hírlap

Hetven éve, 1939. szeptember 1-jén a német Wehrmacht Lengyelország elleni támadásával tört ki a második világháború. Az idei évforduló azonban vitáktól terhes: az oroszok a háború okait illetően komoly vitába bonyolódtak a lengyelekkel és a németekkel.

Készülődés a háborúra

Az előzmények az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra, elszakítva egyes tartományait. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár hatásos demagógiával használta ki a németek revansvágyát, és sorra szegte meg a béke feltételeit. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre. Kihasználva az újabb háború elkerülését célzó brit és francia megbékélési politikát, 1938-ban elfoglalta Ausztriát (Anschluss), majd Csehszlovákia németek lakta részét. Hitler 1939-ben megszállta a maradék Csehországot, hátát a Szovjetunióval kötött megnemtámadási szerződéssel biztosítva. (tovább…)

Fico most Szent Istvánt gyalázza

2009. augusztus 25. kedd

MTI, Felvidek.ma, Origo, Csepel.info

A szlovák kormányfő szerint Szent István zászlaja alatt a legkeményebb magyarosítás folyt, ezért az első magyar királyt semmiképpen sem lehet a szlovákok királyának is tekinteni. “Senki se tegyen úgy, mintha István valamiféle szlovák király lenne. Nekünk megvan a mi Szvatoplukunk, és nem Istvánunk” – nyilatkozott Robert Fico annak kapcsán, hogy Szent István révkomáromi szobrának pénteki felavatása diplomáciai vitát váltott ki Budapest és Pozsony között.

“A révkomáromi önkormányzat az egyik oldalon betiltotta Cirill és Metód szobrát, amely most méltatlanul a Matica Slovenská (hazafias kulturális szervezet) székházának balkonján van, míg a másik oldalon, gyönyörű helyen felállítják Szent István szobrát, s most azt el akarják adni nekünk, mint királyunkat” – fejtette ki Fico. (tovább…)

Veterán motorok kiállítása nyílik Nyíregyházán

2009. augusztus 24. hétfő

Népszabadság

Csepel 250, a kép illusztráció

A nyíregyházi Jósa András Múzeum tárlatának legrégebbi darabja egy 1948-ból származó Csepel motorkerékpár lesz, de az igazi szenzációt egy Cross Pannónia jelenti majd, amelyből egyetlen ismert darab van a világon.

Az egykori magyar motorkerékpár-ipar remekeit mutatják be a Múltidéző veterán motorok elnevezésű nyíregyházi kiállításon a Jósa András Múzeumban. A cross motorból annak idején – állítólag – mindössze hat darabot gyártottak, azok közül egy ma is üzemképes darab a híres nyíregyházi magángyűjtő, a 69 éves Mikula László tulajdonában van. (tovább…)