‘Történelem’ kategória archívum

Koszorúzás a Szent Imre téren

2009. szeptember 2. szerda

Csepel.hu

A Szent Imre téri emlékmű (fotó: Ábel Attila)

A második világháború 70 éve, 1939. szeptember elsején tört ki, és 64 évvel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án fejeződött be. A háború áldozataira emlékezve a Csepeli Önkormányzat 2009. szeptember 2-án, délután két órai kezdettel megemlékezéssel egybekötött koszorúzást rendez a polgármesteri hivatal előtt, a Szent Imre téri emlékműnél.

A rendezvényen Ringbauer János beszéde után Budahelyi Tibor szobrászművész alkotásánál virágot helyeznek el a csepeliek, az önkormányzat vezetői, a pártok, a kerület társadalmi és civil szervezeteinek képviselői.

Hetven éve kezdődött a második világháború

2009. szeptember 1. kedd

Múlt-kor, Csepel.info, Magyar Hírlap

Hetven éve, 1939. szeptember 1-jén a német Wehrmacht Lengyelország elleni támadásával tört ki a második világháború. Az idei évforduló azonban vitáktól terhes: az oroszok a háború okait illetően komoly vitába bonyolódtak a lengyelekkel és a németekkel.

Készülődés a háborúra

Az előzmények az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra, elszakítva egyes tartományait. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár hatásos demagógiával használta ki a németek revansvágyát, és sorra szegte meg a béke feltételeit. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre. Kihasználva az újabb háború elkerülését célzó brit és francia megbékélési politikát, 1938-ban elfoglalta Ausztriát (Anschluss), majd Csehszlovákia németek lakta részét. Hitler 1939-ben megszállta a maradék Csehországot, hátát a Szovjetunióval kötött megnemtámadási szerződéssel biztosítva. (tovább…)

Fico most Szent Istvánt gyalázza

2009. augusztus 25. kedd

MTI, Felvidek.ma, Origo, Csepel.info

A szlovák kormányfő szerint Szent István zászlaja alatt a legkeményebb magyarosítás folyt, ezért az első magyar királyt semmiképpen sem lehet a szlovákok királyának is tekinteni. “Senki se tegyen úgy, mintha István valamiféle szlovák király lenne. Nekünk megvan a mi Szvatoplukunk, és nem Istvánunk” – nyilatkozott Robert Fico annak kapcsán, hogy Szent István révkomáromi szobrának pénteki felavatása diplomáciai vitát váltott ki Budapest és Pozsony között.

“A révkomáromi önkormányzat az egyik oldalon betiltotta Cirill és Metód szobrát, amely most méltatlanul a Matica Slovenská (hazafias kulturális szervezet) székházának balkonján van, míg a másik oldalon, gyönyörű helyen felállítják Szent István szobrát, s most azt el akarják adni nekünk, mint királyunkat” – fejtette ki Fico. (tovább…)

Veterán motorok kiállítása nyílik Nyíregyházán

2009. augusztus 24. hétfő

Népszabadság

Csepel 250, a kép illusztráció

A nyíregyházi Jósa András Múzeum tárlatának legrégebbi darabja egy 1948-ból származó Csepel motorkerékpár lesz, de az igazi szenzációt egy Cross Pannónia jelenti majd, amelyből egyetlen ismert darab van a világon.

Az egykori magyar motorkerékpár-ipar remekeit mutatják be a Múltidéző veterán motorok elnevezésű nyíregyházi kiállításon a Jósa András Múzeumban. A cross motorból annak idején – állítólag – mindössze hat darabot gyártottak, azok közül egy ma is üzemképes darab a híres nyíregyházi magángyűjtő, a 69 éves Mikula László tulajdonában van. (tovább…)

Augusztus 20., a nemzeti ünnepünk

2009. augusztus 20. csütörtök

Ünnep.eu

A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza.

Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. (tovább…)

Húsz év telt el a páneurópai piknik megrendezése óta

2009. augusztus 19. szerda

Magyar Hírlap, Csepel.info

Menekülés a szabadságba…

A rendszerváltozás egyik emblematikus momentuma volt 1989. augusztus 19-én a civilek által kezdeményezett páneurópai piknik, amelynek emlékére mától nagyszabású emlékkonferencia kezdődik Sopronban. A határnyitás azóta is Európa kettéosztottságának megszüntetését jelképezi.

Ezt lovagolta meg Horn Gyula akkori külügyminiszter, aki osztrák kollégájával június végén kamerák kereszttüzében vágta át a vasfüggönyt. Akkorra azonban már a drótkerítést elbontották, a médiaeseményre újra kellett építeni egy szakaszt. (tovább…)

125 éves a Keleti

2009. augusztus 16. vasárnap

Stop

Százhuszonöt éve, 1884. augusztus 16-án adták át a Keleti pályaudvart, amely ma is szilárdan áll a cédrusfa cölöpökön.

Az országgyűlés 1868. december 5-én megtartott 344. ülésén úgy döntött, tervet készíttet a pesti és budai pályaudvarok összekötésére, Pesten pedig egy központi pályaudvar építésére. Egyidejűleg felkérték gróf Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi minisztert a vasúti beruházások felügyeletére.

Az első elképzeléseknél szóba sem került a Baross tér. A “központi személyszállító indóház” helyéül a mai Rákóczi útnak és a Nagykörútnak a keresztezését, a volt Nemzeti Színházzal szemben levő területet jelölték ki. A Keleti tehát ugyanúgy a nagykörútra került volna, mint a Nyugati. (tovább…)

Határon túli városok pesti utcanevekben

2009. augusztus 12. szerda

Könyv. Borbély Bartis Júlia és Borbély Bartis Endre öt évig dolgozott a lexikonon, Csepelen is számos hasonló elnevezés létezik

Magyar Hírlap, Csepel.info

Vajon mi tudjuk hogy a saját utcánk miről lett elnevezve?

Kezemben vaskos könyv. Sötétzöld borítóján fehér nagybetűs cím: Budapest – utcaneveiben mesélő történelem. A tíz éve Marosvásárhelyről áttelepült, nyugdíjas jogász házaspár, Borbély Bartis Júlia és Borbély Bartis Endre öt évet szánt arra, hogy ezt az enciklopédikus munkát létrehozza.

Az ötlet abból a tapasztalatukból fakadt, hogy a fővárosiak egyszerűen nem ismerik a Trianon után elcsatolt területek településeinek neveit, amelyek akár utcanévtáblájukon is szerepelnek.

“A 2-es villamoson utaztam – kezdi elbeszélését Borbély Bartis Júlia –, s a Zsil utcai megállónál megszólalt egy iskolás gyerek, nézd, Zsír utca! Nem Zsír, hanem Zsil, javítottam ki. Tudod, van egy ország, Románia, abban egy tájegység, Erdély, ahol a Zsil folyó és a Zsil-völgyi szénbányák, a szénmedence találhatók. Arról kapta nevét az utca és a megálló. (tovább…)

Csepel árnyai

2009. augusztus 7. péntek

Nyugodt öregkor felelősségre vonás nélkül

Magyar Nemzet

Voltak, akik 1956-ban meghúzódva figyelték az eseményeket, és azonnal előbújtak, amint – immár a szovjet csapatok árnyékában – fegyvert foghattak forradalmárokkal szemben. Ilyen volt Deme Béla. Unokája, Deme Gábor az év elején történt csepeli kettős gyilkossággal összefüggésben gyanúsítottá vált, jelenleg rács mögött van. Volt, aki szintén minden tőle telhetőt megtett a megtorlás érdekében, busás jutalmat, nemzetközi karriert kapott a rendszertől, de volt érzéke ahhoz, hogy az új szelet befogja a régi vitorlába: Kanyó András élete jól példázza ezt.

A forradalom vérbefojtása után fél évszázaddal éppen a Népszabadság kiadójának gondozásában jelent meg könyve Horthy Miklósról, most pedig Mindszenty bíborosról ír. A rendszerváltás utáni Magyarország frusztrációi talán jelentős részben abból adódnak, hogy a bűnösök, az elnyomó gépezet működtetői mindenfajta felelősségre vonástól mentesen köztünk élhetnek, és ha nem ők, akkor pedig szellemi örököseik nap mint nap kioktathatnak bennünket jogból, igazságból, demokráciából.

Vörös Csepel. Talán sehol a kommunista Magyarországon nem működtek olyan látványosan a Kádár-rendszer „vívmányai”, és ezzel párhuzamosan a színfalak mögött zakatoló aljas hatalomtechnikai gépezet, mint itt. (tovább…)

Amikor még volt magyar bicikli

2009. augusztus 6. csütörtök

Népszava

Augusztus 9-ig várja a látogatókat a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Kedvencem a kerékpár című tárlat, amely Varsa Endre – továbbá a múzeum és két másik magángyűjtő – kollekciójából ad betekintést a bicikligyártás történetébe.

A kiállítás több mint hatvan kerékpár segítségével mutatja be a 19. századi velocipédtől a kilencvenes évekbeli drótszamarakig a bicikli történetét. Megtekinthető például a magyar kerékpár-válogatott számára 1958-ban Csepelen kézzel készített biciklik közül az egyetlen megmaradt darab. (tovább…)