Magyar Hírlap, Csepel.info
Menekülés a szabadságba…
A rendszerváltozás egyik emblematikus momentuma volt 1989. augusztus 19-én a civilek által kezdeményezett páneurópai piknik, amelynek emlékére mától nagyszabású emlékkonferencia kezdődik Sopronban. A határnyitás azóta is Európa kettéosztottságának megszüntetését jelképezi.
Ezt lovagolta meg Horn Gyula akkori külügyminiszter, aki osztrák kollégájával június végén kamerák kereszttüzében vágta át a vasfüggönyt. Akkorra azonban már a drótkerítést elbontották, a médiaeseményre újra kellett építeni egy szakaszt.
“Örüljünk együtt annak, hogy gyanútlan felforgatóként bár, de mi is részesei voltunk az átalakulás egy fontos epizódjának. Jó lenne azonban ismerni a valódi mozgatórugókat, a színfalak mögött történteket” – így ír Nagy László, a páneurópai piknik egyik szervezője a húsz évvel ezelőtt történtekről. Visszaemlékezéseiben a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány alelnöke szerint máig sok a megválaszolatlan kérdés az esemény körül, ám megjegyzi, 1989 nyara egy olyan ritka s ezért igen értékes pillanata volt a magyar történelemnek, amikor “egy ügyben – legalább tetteiben, ha gondolataiban nem is teljesen – együttműködött a politikai vezetés, a karhatalom és az ellenzék. Ráadásul nagyrészt mások, a németek érdekében”.
1989. augusztus 19-én több ezren vettek részt az összejövetelen, amelyet végül is nem a földi, hanem az égi karhatalom vert szét: zuhogó eső kényszerítette távozásra a piknikezőket. A civilek által a vasfüggöny mellé, Sopronpusztára szervezett rendezvény védnökségét a korábban az állampárt legitimációját megsemmisítve az ötvenhatos forradalmat népfelkelésként meghatározó Pozsgay Imre államminiszter – akinek titkárságvezetője, Vass László személyesen is részt vett a pikniken – és Habsburg Ottó vállalta el. A két ország, Magyarország és Ausztria beleegyezésével a pikniken szimbolikusan határátkelőt nyitottak Szentmargitbánya és Sopronkőhida között, legalábbis három órára. Ezt kihasználva jutott át az akkor már hivatalosan lebontott, ám ezen a szakaszon még meglévő vasfüggönyön mintegy hatszáz NDK-s menekült. A program délután két órakor nemzetközi sajtótájékoztatóval kezdődött, nem sokkal ezután megindult a menekültek áradata a határátkelőn, a beszámolók szerint a nem várt tömeg miatt káoszközeli állapot alakult ki. Az NDK-sok csapatosan, családosan és egyesével folyamatosan érkeztek az átkelőhöz, olykor a magyar határőröket kerülgetve, némelyiküket fel is lökve, özönlöttek át a határon.
Sólyom László köztársasági elnök a határnyitás június végi évfordulója kapcsán rendezett megemlékezésen meg is nevezte a határőrség helyszíni parancsnokát, Bella Árpád alezredest, akit társaival együtt “az érvényes parancs a nem legális határátlépés megakadályozására kötelezett. Bella Árpád alezredes saját, felelős és bátor döntésén múlott, hogy nem történt tragédia, hogy a százával a kapuhoz futó NDK-sokat átengedte”. Nevezett tiszt a Kurucz Gyula szerkesztésében Az első határnyitás címmel 2000-ben megjelent kötetben így emlékezett vissza: “Normális körülmények között nem szerencsés, ha egy szabad, demokratikus jogállamban határőr alezredesek döntenek, mert akkor nem lenne rend, nem érvényesülne a jog. Természetesen 1989 augusztusában más idők jártak.”
A menekülőknek mindenesetre nem esett bajuk, az osztrák vendégek sorukra várva, udvariasan folyosót hagyva engedték őket Szentmargitbánya irányába, ahol a helyi polgármester, értesülvén a fejleményekről, minden panziót, vendéglőt felhívott, és szállást, ételt, italt, sőt telefonálási lehetőséget kért a menekültek részére. A költségeket a helyi önkormányzat állta. A településvezető a bécsi NSZK-követséget is értesítette, és az ott dolgozókkal egyetértésben buszokat rendelt a német állampolgárok elszállítására. A járművek az osztrák fővárosba, majd még aznap este Giessenbe szállították őket – idézi fel Nagy László. Megjegyzi, a nap végére a kőhidai fegyházig vezető úton elhagyott, DDR felségjelű Trabantok és Wartburgok tömege parkolt. Ezekért azonban a tulajdonosaik már nem jöttek vissza.
…és véget ért a Második Világháború, azóta egyesült a kettéosztott Németország, Magyarországon pedig ha valami történt, az esetleg az, hogy elárulták a rendszerváltást és eladták az országot a Gazpromnak.