‘Történelem’ kategória archívum

Egy Csepel meccsen lett élvonalbeli bíró – Puhl Sándor 55 éves

2010. július 15. csütörtök

MTI, Telesport, Csepel.info

Az 1994-es vb döntő

Szerdán ünnepli 55. születésnapját Puhl Sándor, akit négyszer választottak a világ legjobb játékvezetőjének, s aki első magyar bíróként vezethetett labdarúgó-világbajnokságon döntőt. A magyar bírót négyszer választottak a világ legjobb játékvezetőjének.

Puhl 1955. július 14-én született Budapesten, s játékvezetői vizsgáját 15 évesen, 1970-ben tette le Mezőkövesden. Ezt követően megyei osztályokban bíráskodott, majd 1978-ban az NB III-as bajnokságban is bemutatkozott. (tovább…)

Százhatvan éve született Kvassay Jenő

2010. július 8. csütörtök

Metropol, Csepel.info

Százhatvan éve, 1850. július 5-én született Budán Kvassay Jenő vízépítő mérnök. Régi nemesi családból származott, amely nevét a Trencsén megyei Kvassó váráról kapta.

1874-ben a budapesti egyetemen szerezte meg a gépészmérnöki abszolutóriumot, majd mezőgazdasági és vízépítési tanulmányokat folytatott ösztöndíjasként a magyaróvári gazdasági tanintézetben. 1875-76-ban a Földművelési Minisztérium megbízásából Svájcban, Franciaországban, Olaszországban és Németországban a talajjavítás, öntözés és vízrendezés kérdéseit tanulmányozta. (tovább…)

Lédererné, mi van a kosárban?

2010. július 7. szerda

Megnyúzott holttestet találtak Csepelen – A legszörnyűbb csepeli gyilkosság a kettős emberölés előtt

Könyves Blog, Csepel.info

Bal oldalon Léderer Gusztáv, középen az áldozat, Kodelka, jobb oldalon pedig Schwartz Mici látható

1925. január. A csepeli gyár éjszakai őre, Gricsák Pál kötelességtudóan őrzi a területet: felfigyel minden neszre, utánanéz a leggyanúsabb árnyaknak is. Amikor helyet foglal a kicsiny portáslakban, besiet egy ismerőse és felhívja a figyelmét két alakra, akik a gyár területén haladtak át. Az őr persze rögtön szimatot fog és utánuk ered – kiderül, hogy a helyi csendőrségnél szolgáló és nagy tiszteletben álló Léderer Gusztáv az feleségével, Schwartz Micivel.

De vajon mit szórtak a Dunába a náluk levő kofferekből? A főhadnagy elmondása szerint a nemrég elpusztult kutyájuk, Franci földi maradványai voltak azok. Valami akkor sem stimmel. Miért pont éjszaka jutott ez eszükbe? (tovább…)

Veterán buszok Polgáron

2010. július 5. hétfő

Dehír

Ikarus és Csepel buszok, valamint veterán autók találkoznak a hétvégén a polgári Archeoparkban. Az idei már a harmadik Nemzetközi Veterán Találkozó Polgáron.

A program szombaton felvonulással indul, a veterán gépcsodák Polgár belvárosában sorakoznak majd fel. De lesz gyorsulási verseny és több buszos kirándulás is a hétvégén. (tovább…)

Mesék a mesterségekről a helytörténeti gyűjteményben

2010. július 4. vasárnap

Helyi Téma

A kép illusztráció (forrás: Retronóm.hu)

A „Csepeli mesterek” című sorozatban legközelebb a kerületi szódásokat fogja bemutatni a Csepeli Művelődési Központ Helytörténeti Gyűjteménye. Zémann István, a Helytörténeti Gyűjteménye munkatársa, aki minden mesterséghez kitalál egy mesét és be is öltözik főszereplőnek, a szódásoknál sem hagyja ezt majd ki. Az biztos, lesz egy lova, a Bandi.

Egy éve találta ki Maár Katalin muzeológus és Zémann István a gyűjtemény munkatársa a mestereket, mesterségeket bemutató sorozatot. A kerületi gyerekek, érdeklődők megismerkedhetnek a cipész mesterséggel, az órásmesterséggel. (tovább…)

Ismét Kádárra emlékezik a Munkáspárt

2010. július 3. szombat

Kommunista.net, Csepel.info

A Magyar Kommunista Munkáspárt idén 21. alkalommal rendezi meg hagyományos Kádár-megemlékezését.

A rendezvény helye: Budapest, Fiumei úti Nemzeti Sírkert (Keleti pályaudvartól kb. 10 percnyire gyalog, a 24-es villamos megállóhelyénél). Időpontja: 2010. július 4. (vasárnap) délelőtt 10 óra. (tovább…)

Szöget ütöttek a fejébe

2010. június 29. kedd

Rejtélyes haláleset Szigetszentmiklóson

MTI, Blikk

Egy esetleges középkori gyilkosság nyomaira bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum régészei Szigetszentmiklóson. A BTM közleménye szerint a múzeum 2003 óta végez feltárásokat az M0 körgyűrű déli szektorának területén. A 2009-2010 folyamán végzett megelőző régészeti feltárások egyik helyszíne a szigetszentmiklósi Dunára dűlő nevű lelőhely volt.

“A területen az őskortól a középkor végéig számos régészeti korszak képviselteti magát, a legjelentősebbnek mégis az eddig több mint 100 sírt számláló későközépkori temető mondható. A temető északnyugati szélén ásott sírok nagy részében nők és gyerekek csontváza található. Több olyan közös sír is előkerült, ahol az édesanya lábánál helyezték örök nyugalomra az újszülött csecsemőjét. A sírokban elsősorban a viselethez köthető tárgyak kerültek napvilágra, többek között ruhaszegély, párizsi kapocs, hajtű, pártadísz” – olvasható a közleményben. (tovább…)

Biszku mégis letiltana

2010. június 25. péntek

Egy kolozsvári mozi június 27-én vetíteni fogja a filmet

Magyar Hírlap, Mandiner, Csepel.info

Dühös a jelek szerint Kádár belügyminisztere. „Az alkotók az elkészült filmet, amely olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeken nem mint közszereplő jelenek meg, nekem nem mutatták be, annak nyilvánosságra hozatalához nem adtam a hozzájárulásomat” – írja közleményében Biszku Béla, aki emiatt – lányai korábbi nyilatkozataival ellentétben – nem járul hozzá a Bűn és büntetlenség című film részben vagy egészben történő bemutatásához.

„A második világháború után nürnbergi perben kivégezték az ilyen embereket, míg ő a Rózsadombon tölti nyugdíjaséveit” – mondta Biszku Béláról lapunknak Vanek Béla, egykori politikai elítélt, a Pofosz alapító tagja. (tovább…)

A csepeli polgárok segítségét köszöni a Fidesz

2010. június 21. hétfő

Fidesz – KDNP frakció

(tovább…)

A sezlonyon ott ült Apró Antal

2010. június 18. péntek

Index

Biszku Béla

Dokumentumfilm készült a legmagasabbra jutó, még ma is élő kommunistáról. A több száz ember haláláért felelős Biszku Bélát soha senki sem vonta felelősségre, és ő ma sem bán semmit.

Az ügyes gerillaeszközökkel forgatott, majd a letiltási kísérletnek köszönhetően nagy hírveréssel övezett film ugyanannyira szól a jó karban lévő gyilkosról, mint az egész ország reménytelen önámításáról. (tovább…)