Helyi Téma
A kép illusztráció (forrás: Retronóm.hu)
A „Csepeli mesterek” című sorozatban legközelebb a kerületi szódásokat fogja bemutatni a Csepeli Művelődési Központ Helytörténeti Gyűjteménye. Zémann István, a Helytörténeti Gyűjteménye munkatársa, aki minden mesterséghez kitalál egy mesét és be is öltözik főszereplőnek, a szódásoknál sem hagyja ezt majd ki. Az biztos, lesz egy lova, a Bandi.
Egy éve találta ki Maár Katalin muzeológus és Zémann István a gyűjtemény munkatársa a mestereket, mesterségeket bemutató sorozatot. A kerületi gyerekek, érdeklődők megismerkedhetnek a cipész mesterséggel, az órásmesterséggel.
– Berendeztünk egy cipész- és egy órásműhelyt is. Kitaláltam mindkettőhöz egyegy mesét, amit az idelátogató óvodás, iskolás csoportoknak adok elő – mondja Zémann István, aki 61 évesen is beöltözik csizmadiának. Nyakában lógó csizmákkal köszönti a gyerekeket és mesél a mesterségről, arról, hogy barátja az erdőkerülő, a mezőőr és nekik mi a dolguk. Az elfeledett szakmákról így hallanak a gyerekek.
– Kopár Ferenc órásmestertől, akinek az 1700-as évekig minden őse órásmester volt – kaptuk meg az összes szerszámát, gyakorlatilag a teljes műhelyét a gyűjteménynek – meséli Zémann István, aki személy szerint is sajnálja, hogy már nincs órásképzés. Magának is sokszor felteszi a kérdést, a köztéri órákat vajon kik fogják javítani, ha nem lesz, aki ért hozzá.
– Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a kihaló félben lévő mesterségeket bemutassuk. Időszaki kiállítás keretében Ersching József lóhúsüzemét, életét, munkásságát is megtekinthetik a látogatók – mondja.
A szódásoknak nagy múltjuk van Csepelen, hiszen a kerület gyáraiba, intézményeibe, vendéglőkbe, kocsmákba ők hordták a szódát. Voltak olyan családok, akik abból éltek, hogy egy-két gyárba ők szállították a szikvizet. Amióta azonban már műanyag szódásszifonok vannak és az ásványvizet legtöbben palackban vásárolják, a szódások is lassan eltűnnek Csepelről. Jedlik Ányos magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, oktató, 1826-ban rendtársait szerette volna meglepni és ezért szódavizet állított elő. Később tervei alapján épült fel az első szikvíz-üzem is. A nevét viselő csepeli gimnáziumban már létezik egy hasonló témájú kiállítás.
– A Csepeli Művelődési Központ Helytörténeti Gyűjteményben a szikvízkészítéshez használt szerszámokat, gépeket, gyönyörű üvegeket szeretnénk majd bemutatni, amihez várjuk a csepeli szikvízkészítő iparos családok segítségét is. A családoktól és még élő leszármazottaiktól tárgyi, írott emlékeket várunk. Az eredeti fotókat szívesen lemásoljuk – mondta a gyűjtemény munkatársa, aki úgy tervezi, ez a kiállítás sem múlik majd el mese nélkül. Miután a szódások lovas kocsival hordák a szikvizet, Zémann Istvánnak is szinte biztos, hogy lesz lova a mesterséget bemutató mesében.
ulius
