‘Történelem’ kategória archívum

A baloldal 20 éves előnye dőlt össze

2011. december 27. kedd

Magyar Nemzet

Illusztráció (Mno.hu)

A kormány az új választási rendszerben is elkergethető lesz – mondta el lapunknak Kumin Ferenc az új szisztéma körül kialakuló egyre nagyobb vihar kapcsán. Az új választási rendszert beterjesztésétől kezdve éles tűz alá vették, azonban a kritikák elég gyenge lábakon álltak.

Az új választási rendszer beterjesztésétől kezdve az ellenzék kereszttüzébe került, amivel természetesen semmi gond nincsen. A csúsztatások és félremagyarázások a Bajnai Gordon által gründolt alapítvány által bemutatott modell nyilvánosságra hozatalával kezdődtek. (tovább…)

Karácsony: az ünnep története

2011. december 23. péntek

Múlt-kor.hu

Karácsony napja az emberiség egyik legősibb ünnepe, s az év egyik kiemelt pontjaként jelezte a nap fordulását és egy újabb év eljövetelét. Cikkünkben felidézzük, hogy miként jutottunk el az év leghosszabb napjának sötétjétől a fogyasztás fiesztájáig.

A Csepel.info minden kedves olvasójának áldott ünnepet kívánunk! (tovább…)

Visszatérő jelenségek az Országgyűlésben: obstrukció és házszabály vita

2011. december 21. szerda

1994-ben hasonló javaslattal élt az MSZP és az SZDSZ

MTI, Népszabadság, Magyar Nemzet, Csepel.info

A Fidesz–KDNP-frakciószövetség kilenc képviselője országgyűlési határozattervezetben kezdeményezte a házszabály módosítását – adta hírül a Népszabadság.

Az ellenzék az utóbbi időben a parlament munkájának akadályozásától sem riad vissza. Céljuk a döntési folyamat megbénítása és a figyelemfelkeltés lehet. A kérdés a Csepel.info kommentelőinek körében is jelentős vitát gerjesztett. (tovább…)

Nekrológ Kövesi Sándorné, Györgyi néniről, nemzedékek nevelőjéről

2011. december 21. szerda

Jedlik Ányos Gimnázium, Csepel.hu, Csepel.info

A Jedlik Ányos Gimnázium munkatársainak az önkormányzat honlapján megjelent emlékező írását – változtatás nélkül – az alábbiakban olvashatják.

Kövesi Sándorné (született Pálfi Györgyi)

Kövesi Sándorné, Györgyi néni nemzedékek tanára, nevelője volt. Diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1948-ban szerezte biológia – kémia szakon. (tovább…)

Super8.hu: pergő képek Horthy-tól a barkós apukáig

2011. december 18. vasárnap

Origo, Csepel.info

Kelet-berlini utcakép – A videó megtekintéséért kattintson ide!

Kétezer órányi super8-as filmre rögzített múltat rendezett egy weboldal alá egy új kezdeményezés. Kisfilmeken klikkelhető végig közel hatvan év Horthytól a barkón át az NDK-ig.

A super8.hu az elmúlt 11 évben gyűjtött privát, főleg családi filmek archívuma a harmincas évektől a rendszerváltás utáni első egy-két évig. A 2000 órányi összegyűjtött időszak a kézi kamerák elterjedésétől a videó-kamerák megjelenésééig tartó időszakra koncentrál, vagyis a digitális korszak indulásáig. Az oldal csütörtökről péntekre virradóra élesedett. (tovább…)

Csepeli exodus 1838

2011. december 16. péntek

Dunai Szigetek Blog, Csepel-sziget.hu

1. ábra: Csepel az első és a második katonai felmérés térképein

Az 1838 márciusi jeges áradat számtalan Duna-menti települést elpusztított. Hol több, hol kevesebb ház dőlt össze, voltak akiknek mindenük odaveszett és teljesen elölről kellett kezdeniük mindent.

A levonult árvíz után minden település, közösség kénytelen volt számot vetni és terveket készíteni, hogyan is lehetne az újabb árvizeket kivédeni. Az elpusztult települések közül kétségkívül Csepel német és illír lakosai hozták meg a legnehezebb döntést. (tovább…)

Túlélhetnénk egy légitámadást a csepeli kockabunkerekben

2011. december 14. szerda

Mohaonline.hu

A Csepel Művek területén a második világháborús légicsapások elől több ezer embert mentettek meg különleges kockaépítmények. Ezek nagy része még mindig áll és most bejutottunk az óvóhelyek egyikébe, ahol még ma is működő légcserélő gépet találtunk, térerőt viszont nem.

Somogyi Leventével, a BudapestScenes túravezetőjével bejutottunk a több ezer embert megmentő csepeli légvédelmi kockák egyikében, ahol még működik a világháborús légcserélőgép és megtudtuk, hogy ha akkori bombákkal támadnának ránk, azt ma is túlélhetnénk.

Baracsi Imréről nevezték el a csepeli birkózó csarnokot

2011. december 10. szombat

Csepel.hu, Csepp TV

Baracsi Imrének, az egykori Csepel SC, majd Csepeli Birkózó Club néhai sportolójának, mesteredzőjének, technikai vezetőjének nevét viseli ezen túl a Béke téri nehézatlétikai csarnok. Az ünnepélyes névadót és emléktábla avatást december 9-én tartották.

A családias hangulatú megemlékezésen Baracsi Imre özvegye és lánya mellett, részt vettek az egyesület korábbi sportolói, (többek között Tóth Gábor, Ritter Árpád, Bánkuti Zsolt) vezetői, egykori sporttársak, és a Csepeli BC egy korosztályos csapata is. Tóth Endre, a Csepeli BC elnöke nyitotta meg az avatást, majd Németh Sándor a birkózásról írt versét adta elő. Ezt követően Baracsi Imre lánya, Baracsi Judit és Ábel Attila alpolgármester közösen leplezték le a csepeli birkózó legenda emléktábláját, majd helyezték el a megemlékezés koszorúit, ezzel immáron hivatalosan is Baracsi Imre nevét viseli a Csepeli BC birkózó csarnoka.

Olimpia Budapesten – Ilyen lett volna 1928-ban

2011. december 8. csütörtök

A női bokák miatt nem lettek volna játékok a Margit-szigeten

Dunai Szigetek Blog, Csepel.info

A Nemzeti Stadion ügye c. könyv mellékleteként megjelent térképvázlat

Időről-időre felvetődik a gondolat, hogy rendezzen-e Budapest Olimpiát. Vannak, akik olyannyira lelkesednek az ötletért, hogy népszerűsítő mozgalmat szerveznek. Nem újkeletű ez az ötlet, visszanyúlik egészen az előző századfordulóig.

A magyar főváros talán sosem volt annyira közel egy olimpia megrendezéséhez, mint a XX. század első évtizedeiben. Kevéssé ismert, hogy Budapest pótrendezése felvetődött Athén pénzügyi nehézségei miatt az első Olimpiai játékoknál. Később a magyar sportvezetők komoly reklámhadjáratot indítottak a magyar fővárosnak, és már biztosra vették az 1920-as megvalósulást, ám a világháború közbeszólt. (tovább…)

Nol.hu képmentő – Vörös vitézek a parlamentben

2011. december 7. szerda

Népszabadság

Forradalmi giccs – Kádár és a kommünárok (Fotó: Népszabadság/archív – Mikó László)

1969-ben már kevesen voltak és nagyon öregek. Úgy, mint most az egykori ötvenhatosok: aki felnőttként vett részt a dologban, jóval túl van a hetvenen, aki gyerekként látta, az is hatvanas.

Apám épp ötven éves volt 1969-ben, és azt mondta, ő az anyatejjel szívta magába a Tanácsköztársaságot – egy hétre rá született, hogy Budapesten kikiáltották a kommünt. Az ötvenedik évfordulón már az egész történet meglehetősen mesés volt, annak ellenére, hogy volt még elegendő élő tanú. (tovább…)