Az első magyar távíró és távbeszélő, az egyik 250 wattos adó (Fotó:Rádió-Múzeum.hu)
1923-ban ezen a napon helyezték üzembe Csepelen a 250 wattos Huth-adók egyikét. Az eszközt a Magyar Távirati Iroda közgazdasági híreinek továbbítására használták.
A Wikipédia szerint Magyarországon az első rádióadót 1914. október 14-én adták át, amely akkor szikratávíróként működött. Az első kísérleti rádióadások beindítása 1924. március 15-éig váratott magára. Ekkor egy bútorszállító autóban berendezett stúdióból, amihez egy mindössze 250 W-os Huth gyártmányú távíró-távbeszélő adó tartozott, hangoztak el a magyar rádiózás első, kezdetleges műsorai. (tovább…)
„Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy a holtak nevében szóljak”.
A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg a Weiss Manfréd (korábban Csepel-Sziget Műszaki) Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban február 27-én. A Mansfeld Péter teremben Kollár József igazgató köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Wittner Mária országgyűlési képviselőt, 56-os halálra ítéltet, Csepel Díszpolgárát, Morovik Attila alpolgármestert és kerületi általános iskolák (Kék, Kölcsey, Móra) tanulóit.
A megemlékezés alkalmából Baranyi Dániel szakközépiskolás diák Faludy György: Búcsú Recsktől című verséből adott elő részletet. Ezután Wittner Mária országgyűlési képviselő, 56-os halálra ítélt, Csepel Díszpolgára beszédében a kommunizmus áldozataira emlékezett.
Az MSZP oldaláról egyetlen szóra sem futotta a kommunista diktatúra áldozataiért azok emléknapján – hívta fel a figyelmet napirend előtti felszólalásában Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető. Salamon László hivatalosan is távozott a KDNP soraiból.
A kommunizmus áldozataira emlékeztek a csepeli polgármesteri hivatal épületénél február 25-én. A hivatal falán lévő emléktáblát megkoszorúzta Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila, Borbély Lénárd, Morovik Attila alpolgármesterek és dr. Szeles Gábor jegyző; Wittner Mária országgyűlési képviselő, 56-os halálraítélt, Csepel Díszpolgára, a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Vitézi Rend képviselői.
Németh Szilárd arról beszélt, hogy 2001 óta emlékezhetnek meg hivatalosan a kommunizmus áldozatairól. Az ország súlyos csapásként élte meg Rákosi és Kádár diktatúráját, amelynek terhét ma is viseljük.
A képviselők négy, a kommunista rendszerhez köthető utca átnevezéséről döntöttek a hétfői testületi ülésen. Az esemény aktualitását az adta, hogy február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. A képviselő-testület egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot is, amely alapján a csepeli önkormányzat megállapodást köt a Magyar Állammal az adósságátvállalásról.
Négy utca átnevezéséről fogadott el javaslatot a testület, mellyel kapcsolatban a végső döntést Budapest Főváros Közgyűlése hozza majd meg. Mind a négy közterület eddigi neve a kommunista rendszerhez köthető. A Gombos tér a kommunista Gombos Ferenc nevét viseli; a közterületet Dr. Koncz Jánosról neveznék el. Dr. Koncz János Csepel főjegyzőjeként vállalt kulcsszerepet a kerület kiürítésének megakadályozásában 1944-ben. A szintén kommunista Bordás András nevét viselő utcát Kőrösi Sándorra keresztelnék át. A Láng Kálmán utca új neve Magasházy utca lenne. Magasházy Ödönt és fiát, Ádámot a kommunista diktatúra kivégezte. A gyár területén található Munkásőr utca pedig Hengerdomb utcára változna.
A Terror Háza, a kommunizmus áldozatainak is emléket állít
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából hétfőn is tartanak állami, önkormányzati, párt- és civil megemlékezéseket.
Az emlékező ünnepségek már vasárnap megkezdődtek. Hétfő délelőtt 10 órától Orbán Viktor miniszterelnök és Boross Péter volt kormányfő beszédet mond a nemzeti emlékhelyet jelölő emlékoszlop és Magyarország nemzeti zászlajának felavatásán a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as parcellájában. A rendezvényen Tarlós István főpolgármester is részt vesz.
Szolyva: az itteni koncentrációs táborban több magyart gyilkoltak meg a kommunisták, mint amennyi lengyelt Katynban – a legtöbb magyar nem is tud erről
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartandó megemlékezésére.
Időpont: 2013. február 25. (hétfő) 8.30 óra
Helyszín: a polgármesteri hivatal falánál található emléktábla előtt (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.)
Teltház előtt tartott sokszínű ismeretterjesztő előadást Berzsenyi Emese vallástörténész a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sétáló utcai Könyvtárának olvasótermében február 21-én.
A boszorkányság története, avagy ki volt Ádám első felesége c. előadásra egyetemisták, pedagógusok, fiatalok és idősebbek is kíváncsiak voltak.
Hétfőn, február 25-én országszerte a kommunizmus áldozataira emlékeznek: 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát. Az első Orbán-kormány által 2000-ben elfogadott határozat értelmében ezen a napon minden középfokú oktatási intézményben is erre emlékeznek.
Magyarország Kormányának hivatalos megemlékezése hétfőn 19 órakor lesz a Lánchíd budai hídfőjénél. A kormány hétfőn 19 órára várja mindazokat a Lánchíd budai hídfőjéhez, akik az emlékezés mécseseit kívánják elhelyezni a kommunista diktatúrák áldozatainak tiszteletére.
Iszonyatos pusztítással járt a “tunguszkai esemény”
Videók: így robbant az orosz meteor
Kisebb károkat okozott és több száz személyi sérüléssel járt pénteken az a meteorit, amely 5 óra körül csapódott a Föld légkörébe az Urál-hegység déli részén található Cseljabinszk megye felett. Nem ez az első eset Oroszországban: 1908-ban, Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen.
A tűzgolyó felrobbanásának következtében egy 2000 négyzetkilométeres területen az összes – mintegy 80 millió – fa kidőlt, a robbanás okozta hőhullámokat több száz kilométerre is érezni lehetett, Észak-Európában napokig világított az ég. De hogy mi történt az orosz tajgán jó száz évvel ezelőtt, azt ma sem tudni pontosan. (tovább…)
