Csepel.hu
„Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy a holtak nevében szóljak”.
A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg a Weiss Manfréd (korábban Csepel-Sziget Műszaki) Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban február 27-én. A Mansfeld Péter teremben Kollár József igazgató köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Wittner Mária országgyűlési képviselőt, 56-os halálra ítéltet, Csepel Díszpolgárát, Morovik Attila alpolgármestert és kerületi általános iskolák (Kék, Kölcsey, Móra) tanulóit.
A megemlékezés alkalmából Baranyi Dániel szakközépiskolás diák Faludy György: Búcsú Recsktől című verséből adott elő részletet. Ezután Wittner Mária országgyűlési képviselő, 56-os halálra ítélt, Csepel Díszpolgára beszédében a kommunizmus áldozataira emlékezett.
Elmondta: „Ma pontosan azért vagyok itt, hogy figyelmeztessek azokra a kegyetlen embertelen évekre, amikor a jelszó azt súgta, hogy nem vagyunk kötelesek elszámolni a múlttal. Kegyetlen korszak volt, de aki túlélte, aki egyenes gerinccel állt fel, azt ma már ma nem tudják megváltoztatni. Az elmúlt 30-40-50 évben hamis akkordok csengtek ebben az országban történelmünk kapcsán. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy megismerjétek az 1945 utáni megszállás éveit. Ti fiatalok építitek a jövőt, mi lassan kimegyünk az életből. Pontosan ezért kell ez a figyelmeztetés, hogy tudjatok különbséget tenni és elgondolkodni bizonyos szavak értelmén. Tudjatok látni, értelmezni s magatok eldönteni, hogy a sorsotok merre vitt. Az ok okozati összefüggések gondolkodására kell megtanítani az embereket. Negyven éven keresztül meghamisították a történelmet, de most is hangsúlyozom, hogy az igazságra előbb-utóbb mindig fényre derül”.
Wittner Mária az 1956-os forradalom krónikásainak és igazmondóinak nevezett, Csics Gyula és Kovács János gyermeknaplójából idézett részleteket, majd a könyveket körbeadta az iskolásoknak megtekintésre. Ezt követően szólt a recski haláltábor szörnyűséges emlékeiről, a szökési próbálkozásokról, a munkatáborok iszonyatos embertelenségeiről, majd az 1956-os forradalom döbbenetes kivégzéseinek pillanatairól. Az országgyűlési képviselő kiemelte: „Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy a holtak nevében szóljak”. Búcsúzóul az Országgyűlésben 2001-ben elhangzott Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára írt beszédéből idézett, felelevenítve az utolsó üzenetet a siralomházból.
Forrás: Csepel.hu
Elvtársak! Olvassátok el Faludi recski verseit, és döngessétek a melleteket: ez az , ezt kellene most is csinálni. Fletó már tett egy kisérletet.Vállaljátok?!
“Az LMP azt javasolta, hogy bárki hozzáférhessen az ügynöklistákhoz. A szavazás érdekessége, hogy a nagy kommunistázó Wittner Mária tartózkodott a szavazáson”
“ahol a Jobbik helyi elnöke, egyben Békés megyei alelnöke kirekesztette a magyarságból Faludy György költőt. Ez ellen csak egyetlen képviselő tiltakozott.”
És az iskola igazgatója is 40 évig MSZMP párttag volt.
Csepelen még a fideszesek is kommunistákból állnak.-
Persze máshol is.
bonifác!
“Elvtársak! Olvassátok el Faludi recski verseit, és döngessétek a melleteket”
Ugye Faludy-t akartál írni, csak a a nagy mellydöngetésben mellé ütöttél?! ))) 😛 (((
Én megértő és toleráns ember vagyok, mivel nem lehetünk egyformák. Nem az elkövetett bűnöket akarom négyzetre emelni, mert minden hatalmi rendszernek van, még a Kereszténységnek is. De a Wittnernél nem volt egy “szalonképesebb kommunikátor”? Nem csak ő volt szenvedő alanya az időszaknak és “túlélő- halálraítéltje” sem.
Majd akkor pofázzál szemét komcsi,ha te is annyi időt töltesz a siralomházban,mint
Wittner Mária,és nem tudod,hogy melyik hajnalban jönnek érted a mocskos elvtársaid,
hogy konyakot szürcsölve élvezzék,hogy Bogár főtörzsőrmester hogyan akaszt fel.
Máskülönben kuss neked!
Királyerdei!
Főméltóságos úr!
Mécs Imre is volt halálra ítélt és még is ember maradt.
Nekem Ö testesíti meg 56 méltóságát és nem ez az önmagától elszédült banya.
Szarháziak zászlóanyja.
Egyébként első fokon volt elítélve. Azaz nem kellett várnia, hogy mikor jönnek érte.
Másodfokon életfogytiglent kapott.
Főméltósága! Maradjunk a tényeknél.
“felix”!
Te még valószínűleg nem értesültél arról, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából Wittner Mária két zászlót adományozott Csepelnek, és azok a zászlók a Polgármesteri Hivatal aulájának a falára vannak felakasztva.
Mindkét zászló függőlegesen sávozott piros-fehér-zöld nemzeti zászló.
A különlegességük az, hogy a zászlók fehér sávján, közép magasságban, egy-egy kb. 30 cm átmérőjű kör alakú kép van.
Az egyik képen Mansfeld Péter, a másik képen Tóth Ilona arcképe látható!
Remélem ezek után a zászló-különlegességek után elfogadod zászlóanyának Wittner Máriát?!
Wittner Mariska a Weiss Manfréd iskolában Wass Albert versét szavalta el!
Már csak az alliteráció miatt is ütősebb lett volna a cím!
Hetven fölött zászlóanyának lenni se semmi, hálistennek komplikáció mentesen lezajlott a szülés! 😛
“?!’
Nem vagyok sem történész sem jogász.
Ezért csak annyit tudok, hogy két olyan emberről van szó akik nem kaptak tisztességes eljárást és ez az életükbe került.
Azt nem tudom, hogy milyen emberek voltak valójában, mert a mai napig nem tudni, de lehet, hogy csak én nem tudom, milyen emberek volta.
Még az is lehet, hogy egy ellenkező előjelű “tisztességtelen” eljárás alapján vannak most a zászlókon.
Az biztos, hogy a politika “foglyai”.
félix: Ha neked a Mécs Imre a példakép, akkor nagy baj van a fejedben! Egy szélkakas hozzá képest semmi! Olyan “erős” a hite, hogy a kivégzői/utódpárt/ soraiba állt be. Tényleg egy ikon!
Tóth Mária!
Akinek Mariska néni a zikon annál is kell valami lökésnek lenni!
Emlékszel “Meddig akar még Horn Gyula a mi pénzünkön…………..?!”
Tóth Mária.
Mécs Imre pontosan tudta, hogy mi lehet a következménye ötvenhatos szerepénekszerepének és soha nem “sírt” azért, hogy az majdnem bekövetkezett.
Ezt hívom én karakán büszkeségnek.
Mariska meg átkozódik, azaz soha nem vállalta a következményeket.
Tóth Mária.
Mécs Imre pontosan tudta, hogy mi lehet a következménye ötvenhatos szerepének és soha nem “sírt” azért, hogy az majdnem bekövetkezett.
Ezt hívom én karakán büszkeségnek.
Mariska meg átkozódik, azaz soha nem vállalta a következményeket.