Csepel.hu
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúira emlékeztek az Aradi vértanúk és a Szentmiklósi út kereszteződésében október 6-án, ahol megkoszorúzták a sarkon álló emléktáblát. A szabadságharc leverése után ezen a napon végeztek ki 12 magyar tábornokot és egy ezredest Aradon, valamint Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. A tizenhárom aradi vértanún túl még további három magas rangú honvédtisztet végeztek ki 1849 augusztusa és 1850 februárja között. A nemzeti gyásznapon mások mellett megjelentek Csepel elöljárói.
A kormány 2001-ben nyilvánította gyásznappá október 6-át. Az emberek azonban már a vértanúk kivégzése után, noha titokban, de gyászolták a szabadságharc hőseit; szemtanúk szerint még aznap tömegesen zarándokoltak a helyszínre a népek. Az emlékezés egészen 1867-ig, a kiegyezés idejéig tiltott volt. Ezt követően köszöntött Magyarországra a „boldog békeidő” és a gazdasági fellendülés, amely előrelendítette az országot. A békeidők és a prosperitás azonban nem lett volna lehetséges, ha a 1848-49-es szabadságharcban nem lettek volna olyan katonahősök, mint az aradi vértanúk is. Az aradi vesztőhelyen 1871-ben helyezett el először egy emlékkövet a vértanúk emlékének ápolását felvállaló Aradi Honvédegylet. A ma látható obeliszket 1881-ben állították fel.
(tovább…)