‘Megemlékezés’ kategória archívum

A márciusi ifjak bátor helytállására emlékeztek Csepelen is

2016. március 15. kedd

Csepel.hu

marc15_01

Csepel Önkormányzata ünnepi megemlékezése a Görgey Artúr téren a Petőfi-szobornál koszorúzással kezdődött, majd a Királyerdei Művelődési Házban folytatódott, ahol a műsor mellett sor került a Csepel Szolgálatáért díjak átadására.

Reggel a Petőfi-szobornál Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint dr. Szeles Gábor jegyző, a Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke helyezte el a megemlékezés koszorúját. Őket követte Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettes, Budapest Főváros Kormányhivatala, a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az LMP és a PM frakciója, a Történelmi Egyházak Csepeli Lelkészi Köre, Szabó József, Szigetszentmiklós polgármestere, a Csepeli Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, a görög, a német, az örmény és a román nemzetiségi önkormányzatok képviselői, a Történelmi Emlékbizottság Katonai Tagozata, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ csepeli tankerülete, a Humán Szolgáltatások Igazgatósága, a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat Szakorvosi Rendelőintézete, valamint csepeli szervezetek, egyesületek és polgárok helyezték el a megemlékezés koszorúit és virágait. Ezután a szakorvosi rendelőintézet falán található Kossuth Lajos emléktáblát is megkoszorúzták a csepeli önkormányzat és az Országgyűlés nevében. (tovább…)

Borbély Lénárd polgármester március 15-ei ünnepi beszéde

2016. március 15. kedd

Csepel.hu

blbeszed

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Aligha van olyan ünnepünk, amelyre olyan sokszor hivatkoztak volna, mint március 15-ére. Az akkori eseményekből sokan egyszerűen kiválasztják a maguk hősét, és rá hivatkozva politikai céljaikat harsogják.

Már a múltban is megoszlott az ország aszerint, hogy ki tartotta Széchenyit, Kossuthot vagy éppen Petőfit követendőnek. Azok számára, akik csak tiltakozni akarnak ilyenkor a hatalomellenesség már elegendő jelszó ahhoz, hogy úgy érezzék, 48’ emlékét őrzik. Az 1848-as forradalom azonban nem osztályharc, nem egy társadalmi csoport öncélú tiltakozása, nem is csak a hatalom elleni zsigeri tiltakozás volt. Nem egyéni és aktuális sérelmekről szólt. 48-ban, akik tiltakozni mentek, nem fordultak szembe a magyarok érdekével és pláne nem egy idegen hatalom érdekéiért álltak ki. 48’ sokkal több volt a jelszavak kiáltásánál, a tiltakozásnál is. (tovább…)

Ünnepi megemlékezés a Weiss Manfréd Iskolában

2016. március 11. péntek

Csepel.hu

wm4

A március 15-ei ünnepség alkalmából az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a diákok és a tanárok a Weiss Manfréd Iskolában március 11-én. Az ünnepi alkalmon az Auth Henrik Fesztiválzenekar adott koncertet Péntek János karmester vezetésével. Az eseményen megjelent Tóth János tankerületi igazgató.

A diákokat, tanárokat és a vendégeket Herczeg Mária igazgató köszöntötte, majd néhány szóban méltatta a 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc eszméjét. Ezt követően az iskola színjátszó körének tagjai ismert költők verseit szavalták, valamint irodalmi művek alapján felidézték a magyarok helytállását a szabadságukért vívott harcokban. A színjátszó kör tagja Rácz Alexandra kilencedik osztályos diák, aki kiváló teljesítményével bejutott a Szép Magyar Beszéd országos versenyének győri döntőjébe. Végül Péntek János karmesterrel az élen az Auth Henrik Fesztiválzenekar adott zenés műsort a közönségnek.

Csepel.hu

A nemesi családok nyomában emlékeztek a nemzeti ünnepre a Herman iskolában

2016. március 11. péntek

Csepel.hu

hermann2

A közelgő nemzeti ünnep alkalmából az 1848-as forradalom és szabadságharcra emlékeztek a Herman Ottó Általános Iskola diákjai március 11-én. Harmadszor készültek a már hagyományos projektnapra, idén a „Nemesi családok nyomában” ismerkedtek a reformkor jelentős személyiségeinek életével és tevékenységével.

Az iskola tornatermében rendezett megemlékezésen felidézték a szabadságharc hőseit, mit tettek Magyarországért. Szélinger Barnabás 5. b osztályos tanuló Juhász Gyula: Március idusára című versének szavalata után a 3.a osztályosok adtak ünnepi műsort, majd Sikula Álmos (8.b) mondott felhívó beszédet. Emlékeztetett a Tudós Társaság megalakítására, a Pest-Budát összekötő Lánchíd építésére, a Duna, Tisza szabályozására, a közlekedés fejlődésében a gőzhajók elindulására, s az első magyar vasút épülésére. Ezután a diák kiosztotta a menetleveleket az osztályoknak, jelképesen a nemesi (Zichy, Károlyi, Széchenyi, Festetics, Wesselényi, Teleki, Andrássy, Batthyány) családok egy-egy képviselőjének. (tovább…)

Mansfeld Péter 75 éves lenne

2016. március 11. péntek
Csepel.hu
BMF-5115
Március 10-én, Mansfeld Péter születésének napján a tiszteletére állított emléktáblánál koszorút helyezett el Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, a Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő.
Az 1956-os forradalom utáni megtorlások legfiatalabb áldozata a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben volt vasesztergályos szakmunkástanuló, 2011-ben Csepelen  Németh Szilárd akkori polgármester kezdeményezésére utcát neveztek el róla.
Csepel.hu

Ma lenne 59 éves Bajor Imre

2016. március 9. szerda

Wiki

Meghalt Bajor Imre

Bajor Imre 1957. március 9-én született Budapesten, Hodálik Judit és Bajor Rezső Gyerekeként. Színészi pályáját már 19 évesen elkezdte az Állami Déryné Színházban. Itt öt éven keresztül dolgozott, 1989-től pedig a Játékszínben játszott, tíz évvel később pedig szabadúszó színész lett. Színházi pályája során negyven bemutatóban szerepelt.

A kilencvenes évektől a Rádiókabaré állandó szereplője lett, azóta már nem is tudja mindenki, hogy az “én, a Gyula, meg az Ottó, a Tóth Ottó…” refrén tőle származik. Humoristaként felmutatott produkciójáért 1999-ben jutalmazták Karinthy-gyűrűvel. (tovább…)

104 éves lenne Alfonzó

2016. február 28. vasárnap

Mr.Gabee, WIKI

Markos József (született Markstein, művésznevén Alfonso, későbbi írásváltozatban Alfonzó) (Budapest, 1912. február 28. – Budapest, 1987.május 31.) magyar artista, színész, humorista. A paródia mestere, aki szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki. Sok emlékezetes alakítása közt az egyik Csehov-paródiája, „Ványadt bácsi” alakjának megelevenítése.

Három gyermeke született. Legidősebb fia Markos György színész, humorista, akivel többször is együtt lépett fel. Lánya Markos Zsuzsa (1954–1995) volt. Kisebbik fia, Markos István Kanadában élt 25 évig, Ottawában és Montrealban járt egyetemre, majd 2001 óta Kanada mellett Magyarországon is oktat és tolmácsol angolt és franciát. (tovább…)

Feith Bencére emlékeztek

2016. február 26. péntek

Csepel.hu

feith7

Feith Bencére, a csepeli Nagy Imre ÁMK egykori igazgatójára emlékeztek az intézmény dolgozói február 26-án. Az emléktábla megkoszorúzásán az intézmény vezetése mellett jelen volt Morovik Attila alpolgármester, valamint Feith Bence családja.

A 2012-ben elhunyt intézményvezetőnek, aki a kezdetektől fogva vezette az „Alfát” komoly szerepe volt abban, hogy a Nagy Imre ÁMK sikeres intézmény maradhatott. Amikor 1984-ben megalakult, százával működtek már általános művelődési központok szerte az országban, ám a rendszerváltás szétzilálta ezeknek az intézményeknek a többségét. Feith Bence vezetése alatt azonban a csepeli ÁMK meg tudott maradni, és jelentős fejlődésen is keresztülment. Amellett, hogy támogatta a dolgozók szakmai fejlődését, jelentős újítási vágy is volt benne, számtalan innováció, pedagógiai kezdeményezés köthető a nevéhez. Szívügyének tekintette az ÁMK-k lehetőségeinek kutatását, szerette volna országosan is újjáéleszteni az intézménytípust. A csepeli ÁMK-t, amely az ő kezdeményezésére vette fel Nagy Imre nevét, gimnáziummal is szerette volna bővíteni, hogy a gyerekek teljes mértékben azt intézmény falai között nőhessenek fel. (tovább…)

Emlékezés a kommunizmus áldozataira

2016. február 25. csütörtök

Csepel.hu

kae

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartott megemlékezést az önkormányzat a csepeli polgármesteri hivatal falán található emléktáblánál. Az Országgyűlés 2000 júniusában határozott úgy, hogy minden év február 25-én a kommunista diktatúra által igazságtalanul meghurcolt és kivégzett emberekre emlékezzen az ország.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára előtt tiszteleg, akit 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a megszálló szovjet hatóságok köztársaság-ellenes összeesküvés koholt vádjával. A politikus Szovjetunióba hurcolása a diktatúra kiépítésének kezdeteként is felfogható, melynek során a megszállók módszeresen felszámolták a háború után kibontakozó demokráciát. Esete ezért a demokrácia és a szabadságjogok semmibevételének jelképévé vált, amely jellemezte a kommunizmus fél évszázados uralmát nemcsak hazánkban, hanem a szovjet befolyás alá tartozó összes országban. A kommunizmus áldozatainak számát világszerte mintegy 100 millió főre becsülik, ám áldozatnak tekinthető mindenki, akit valamilyen módon korlátoztak a szabad cselekvés és választás lehetőségében. (tovább…)

Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából

2016. február 17. szerda

Csepel.hu

komm_meghivo_2016_mail
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartandó megemlékezésre.

Időpont: 2016. február 25-e, 8:30 óra

Emléktábla koszorúzás a polgármesteri hivatal épületénél (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.)
Minden emlékezőt tisztelettel várunk!

Borbély Lénárd
Csepel polgármestere