Harminckét éve, 1984. szeptember 9-én ismét szegényebbek lettünk, hiszen elveszítettük a magyar könnyűzene egyik jeles képviselőjét. Máté Péterre emlékezünk cikkünkben.
Vannak emberek, akik már gyermekként tudják, hogy mivel szeretnének felnőttként foglalkozni. Máté Péter is tudatos kisgyerek volt, már hatévesen az énekesi pályára készült. Először magánúton, majd később zeneiskolában képezte magát a zene rejtelmeiben, első dalait pedig a népszerű Illés zenekarral készítette.
A fotó 1967-ben a Csepel SC-Újpesti Dózsa 0:3, bajnoki mérkőzésen készült (Béke tér, 20 000 néző), ahol Losonczi kapura lő.
A csepeli labdarúgás máig nem feledett, közismert alakja, a Csepel Sport Club utolsó elnöke ma lenne 72 esztendős. Losonczi Flórián már négy éve nincs közöttünk…
A “Tücsi” becenévre hallgató kiváló sportember 1944 augusztus 31-én született és már 18 évesen a Csepel SC játékosa volt, ahol 1963 és 1973 között 186 mérkőzésen játszott, és 42 gólt szerzett a klub színeiben. Pályafutása végeztével a klub technikai vezetője, később pedig elnökhelyettese lett. 2000-ben ült az egyesület elnöki székébe, majd a Csepel SC 2004-es megszűnését követően a Csepel SC Alapítvány munkáját segítette.
90 éves lenne Záray Márta kétszeres EMeRTon-díjas magyar énekesnő. A magyar tánczene egyik jelentős alakja volt, akárcsak férje, Vámosi János.
Számos magyar táncdalt vittek sikerre, mint első előadóik, de hihetetlenül gazdag repertoárjukon szerepelt minden aktuális sikerszám, az amerikai cowboy-daloktól az örökzöld slágerekig és musicalmelódiákig. Kapcsolatteremtő képességük, elbővül közvetlenségük, rendkívüli muzikalitásuk mindig telt házakat vonzott. A jó kedélyéről ismert, életvidám énekesnő nehezen viselte férje elvesztését; Vámosi János halála után visszahúzódott a társaságtól.
Az ismert táncdalénekesnő hosszan tartó mozgásszervi betegségben szenvedett, 2001. március 31-én, szombaton kora délután “csendben elaludt”.
Egy évvel ezelőtt, augusztus 28-án méltósággal viselt hosszú betegség után meghalt Dékány Ágoston grafikusművész, Csepel díszpolgára.
Dékány Ágoston születésétől fogva Csepelen élt és alkotott. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete döntése nyomán 2012. óta Csepel díszpolgára.
Gregor József (Rákosliget, 1940. augusztus 8. – Szeged, 2006. október 27.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (basszus), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Gregor József vegyésznek készült, de terveibe beleszólt az 1956-os forradalom. Nem akart énekes lenni, de tíz éven át tanult hegedülni. Énekére a rákosligeti katolikus templomban figyelt fel egy zenetanár, amikor Gregor a disszidált kántor helyett énekelt. 1957. február 5-én felvételizett a konzervatóriumba. 1957 és 1959 között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanulója, de tanulmányait három év után félbehagyta. (tovább…)
2014. augusztus 6-án, 57 évesen betegség után elhunyt Bajor Imre, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett, Karinthy-gyűrűs színész és humorista. A Bors értesülései szerint egy budapesti kórházban érte a vég a színészt. A halálhír az agydaganatos megbetegedés ellenére váratlan volt, sokkolta Bajor környezetét, hisz még szerdán is megjelent olyan hír, hogy a beteg színész állapota javult.
Bajor Imre 1957. március 9-én született Budapesten, Hodálik Judit és Bajor Rezső Gyerekeként. Színészi pályáját már 19 évesen elkezdte az Állami Déryné Színházban. Itt öt éven keresztül dolgozott, 1989-től pedig a Játékszínben játszott, tíz évvel később pedig szabadúszó színész lett. Színházi pályája során negyven bemutatóban szerepelt. A kilencvenes évektől a Rádiókabaré állandó szereplője lett, azóta már nem is tudja mindenki, hogy az “én, a Gyula, meg az Ottó, a Tóth Ottó…” refrén tőle származik. Humoristaként felmutatott produkciójáért 1999-ben jutalmazták Karinthy-gyűrűvel. (tovább…)
Harangozó Teri (Bátya, 1943. augusztus 8. – Budapest, 2015. szeptember 8.) magyar énekesnő. A Magyar Televízió kulturális tehetségkutató sorozatának, az 1965-ös Ki mit tud?-nak egyik felfedezettje. 1977-ig Harangozó Teri volt az a női előadó Magyarországon, akinek önálló nagylemeze jelenhetett meg a korszak három nagy emblematikus énekesnőjén (Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta) kívül. Öt évtizedes pályafutása alatt a magyar könnyűzene szimbolikus alakjává vált.
1965-ben a Ki mit tud?-on tűnt fel, majd 1966-ban Magyarország első aranylemezének tulajdonosa lett a „Minden ember boldog akar lenni” című dallal. Állandó szereplője volt a táncdalfesztiváloknak, ahol 1968-ban és 1969-ben 2. helyezést ért el a „Sose fájjon a fejed” és a „Szeretném bejárni a Földet” című dalokkal. Legnagyobb slágere a „Mindenkinek van egy álma”, amelyet az 1968-as Made in Hungary bemutatón adott elő. Kb. 100 dala jelent meg kislemezen. 4 önálló albuma van.
Dustin Lee Hoffman (Los Angeles, 1937. augusztus 8. –) kétszeres Oscar-díjas amerikai filmszínész, producer, Új-Hollywood legendás színészgenerációjának tagja.
1937. augusztus 8-án, Los Angelesben látta meg a napvilágot Dustin Hoffman, orosz emigráns édesapja, Harry, és az amatőr színész édesanyja, Lilian elsőszülött gyermekeként. Dustin – veleszületett bizonytalansága és ingatag önértékelése ellenére – színészi ambíciókat dédelgetett, de aközépiskola után a Santa Monica-i főiskolára iratkozott be, ahonnan két év múlva rossz eredményei miatt eltanácsolták. (tovább…)
Hosszantartó betegség után 2009. augusztus 7-én elhunyt Cseh Tamás Kossuth-díjas zenész.
Cseh Tamás 1943 január 22-én született Budapesten, de 13 éves koráig Tordason élt. Az érettségi után a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolát és a Képzőművészeti Főiskolát is elvégezte, pályáját általános iskolai rajztanárként kezdte 1967-ben. A tanítás mellett, 1970-től adta elő Bereményi Gézával közösen szerzett dalait. (tovább…)
Hét évtizeddel ezelőtt a világ belépett a nukleáris pusztítás korszakába: az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én atombombát dobott le két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira. A katonai szakértők és történészek napjainkig vitatják, csakugyan elkerülhetetlenül szükség volt-e a két nukleáris csapásra. Háborúban azóta nem vetettek be atombombát, de a nukleáris fegyvertől mentes világ talán megvalósíthatatlan álom marad.
A második világháború már véget ért az európai hadszíntéren 1945 nyarára, de Ázsiában még nem. Japán hallani sem akart a megadásról, a háttérben teljesíthetetlen feltételeket szabott a fegyverletételre. Az Egyesült Államok haditervei elkészültek a távol-keleti szigetország lerohanására, s vállalt kötelezettségének megfelelően a Szovjetunió is készen állt harcba szállni az ázsiai fronton. Amerikában attól tartottak, hogy hatalmas véráldozattal, egyes becslések szerint akár egymilliós emberveszteséggel járt volna a Japán elleni szárazföldi invázió, s akár hosszú évekig is elhúzódhattak volna a harcok. (tovább…)
