Csepel.info
A Csepelen újságíróként dolgozó Csarnai Attila különleges dokumentumfilmjét a Magyar Televízió M5 csatornája mutatja be június 17-én (most szombaton) 22.15-kor. Ismétlése másnap hajnal 3.15-kor lesz.
A film az ukrán-orosz polgárháborúról és a háborúban résztvevő kárpátaljai magyarok sorsáról szól. Megrázó a történet.
Csepel.hu
2017. június 4-től Kolonics György nevét viseli a csepeli Kis-Duna parti sétány. Ezen a napon bronzszobrot avattak a 2008-ban tragikus körülmények között elhunyt kétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok kenusról. A sétány névadó ünnepségén átadták a Kolonics György Sport Érdemérmet.
A csepeli önkormányzat javaslatára a Fővárosi Közgyűlés májusban döntött arról, hogy a közterület a jövőben a legendás sportoló nevét viselje.
INDEX, Csepel.info
Forrás: mixonline.hu
2011. május másodikán a híradások arról számoltak bel, hogy az Egyesült Államok megölte Oszama bin Ladent Pakisztán közelében. A pakisztáni hírszerzés is megerősítette az információt.
Az Egyesült Államok egy akcióban végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjével. George W. Bush, aki az al-Kaida 2001. szeptember 11-i terrortámadásakor az Egyesült Államok elnöke volt, monumentális eseményként értékelte a történteket.
Hirado.hu, Csepel.info, Mr, Gabee
Napra pontosan harminchét éve, hogy beírta magát az űrhajózás történetébe az első magyar, az egykori vadászpilóta, Farkas Bertalan. A Szojuz-36 űrhajó fedélzetén 1980. május 26-án Valerij Kubaszovval repült a világűrbe, 8 napot töltött el odafenn.
Az Interkozmosz-program keretében vált űrhajóssá és űrkutatóvá, ahogy fogalmaz, szinte meglepetésszerűen: a 60-as évek közepétől kezdődött programban a szovjet kormány felajánlotta, hogy a volt szocialista országok kutatói, mérnökei részt vegyenek benne. Akkor azonban még nem volt szó arról, hogy űrhajósok is lesznek közöttük – fejti ki. A kiválasztási folyamat évekig tartott, 1976-ban a vadászpilóták között kezdték keresni a leendő űrhajósokat. Először 95-en kerültek be a programba, végül heten maradtak. „Hét űrhajósjelöltből 1977 decemberében egy szovjet orvosi bizottság négy embert választott ki, Magyari Bélát, Buczkó Imrét, Lacit és engem, és ’78 január közepétől február közepéig a Csillagvárosban éltem” – magyarázza. (tovább…)
Hirado.hu, Mr.Gabee, Csepel.info
Éppen harminhét éve írta be magát az űrhajózás történetébe az első magyar, az egykori vadászpilóta, Farkas Bertalan. A Szojuz-36 űrhajó fedélzetén 1980. május 26-án Valerij Kubaszovval repült a világűrbe, 8 napot töltött el odafenn. Farkas Bertalan és felesége Csepelen élnek, az űrhajós kerületünk díszpolgára.
Az Interkozmosz-program keretében vált űrhajóssá és űrkutatóvá, ahogy fogalmaz, szinte meglepetésszerűen: a 60-as évek közepétől kezdődött programban a szovjet kormány felajánlotta, hogy a volt szocialista országok kutatói, mérnökei részt vegyenek benne. Akkor azonban még nem volt szó arról, hogy űrhajósok is lesznek közöttük – fejti ki. A kiválasztási folyamat évekig tartott, 1976-ban a vadászpilóták között kezdték keresni a leendő űrhajósokat. Először 95-en kerültek be a programba, végül heten maradtak. „Hét űrhajósjelöltből 1977 decemberében egy szovjet orvosi bizottság négy embert választott ki, Magyari Bélát, Buczkó Imrét, Lacit és engem, és ’78 január közepétől február közepéig a Csillagvárosban éltem” – magyarázza. (tovább…)
Femina
Május 5-én lett volna 75 éves a magyar Piedoneként is emlegetett Bujtor István. Öt évvel ezelőtt egy ország követte aggodalommal, egyszersmind bizakodva több hónapos kórházi kezelését és állapotának átmeneti javulását, mondván, hogy Sándor Mátyás nem halhat meg.
Ám a legendás színész 2009. szeptember 25-én először és utoljára alulmaradt a küzdelemben, és örökre lehunyta a szemét.
Femina
75 éves lenne a magyar Piedoneként is emlegetett Bujtor István. Öt évvel ezelőtt egy ország követte aggodalommal, egyszersmind bizakodva több hónapos kórházi kezelését és állapotának átmeneti javulását, mondván, hogy Sándor Mátyás nem halhat meg.
Ám a legendás színész 2009. szeptember 25-én először és utoljára alulmaradt a küzdelemben, és örökre lehunyta a szemét.
VEZESS, MTI
senna
Több mint két évtizede, 1994. május 1-jén szenvedett halálos balesetet az imolai nagydíjon a brazil Ayrton Senna, minden idők egyik legkiválóbb Forma-1-es pilótája.
delmagyar.hu, Mr. Gabee, Csepel.info
Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili robbanásokat a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. Harminc évvel ezelőtt 1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége.
A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.
WIKI, Csepel.info, Mr.Gabee,
A Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja egy április 28-án tartott nemzetközi emléknap, melyen a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra emlékeznek. Magyarországon 2012-ben nyilvánították hivatalosan emléknappá.
Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.
A(z) Megemlékezés kategória archívumában vagyunk